Juhász Gyula: Rorate

A legsötétebb ég alatt,

Isten, Téged találtalak.

A legmélyebb örvény felett,

Uram, én Téged leltelek.

 

A csillagtalan éjjelen

Egy láng lobog a lelkemen,

Mint reves fában gyönge fény,

De mégis élet és remény.

 

Isten némán hozzám hajol,

S engem idéznek valahol.

Ajándékok, amik nem kerülnek pénzbe...

Évek óta ez az ünnep,
Minden naptól szebbnek tűnhet.
Tiszta szívből azt kívánom,
Legyen békés a Karácsony!
E bábeli zűrzavarban,
Imádkozzunk, csendben, halkan!
Isten, velünk van a bajban!
Mindenfelé itt a földön,
Fegyver hangja ne dörögjön!
Hó csillogjon fenyőágon,
Béke legyen a világon!
Isten ujja érint szíven,
Áhítat lesz mindenkiben,
A sok fegyver csendben pihen.
Légy hát velünk égi gyermek,
Őrizd fényét az ünnepnek!
Őrizd szívünknek reményét,
Adjál áldást, adjál békét! Ámen.
ÁLDOTT ,BÉKÉS ÜNNEPET KÍVÁNOK MINDENKINEK!

Zene:It Came Upon a Midnight ClearAnna Maria Mendieta

 

Adventi dalok (Karácsonyi mesék)

Ti várjátok már a Karácsonyt? Bontogatjátok az adventi naptáratokat minden nap? Íme, néhány kedves rajzfilm és dal, amely biztosan előidézi a karácsonyi hangulatot számotokra! :)

Áldott Adventi készűlődést

Áldott Adventi Ünnepeket! /„Adventi ének - egy XVIII századi francia misekönyvből”/

Adventi ének - Kodály Zoltán: egy XVIII. századi francia misekönyvből. Az Adventi ének egy XVIII. századi francia misekönyvből való, mint ahogy azt az alcím is jelzi. Kodály Zoltán 1943-ban dolgozta fel 3 szólamú vegyeskari kórusművé. Kodály Zoltán a Veni, veni Emmanuel kezdetű, latin nyelvű szöveget 4 strófában dolgozta fel, mely strófákban mindig egy adott szólam énekli a vezérdallamot. A mű felépítésére leginkább az ellenpontozó, imitatív jellegű szerkesztés jellemző. Harmóniakezelését tekintve a reneszánsz zene stíluselemei mutathatóak ki a kompozícióban.

Az ember adventjében Istenre vár, aki eljön. Isten az Ő adventjében, mely örök, az emberre vár.
Ádvent, Adventus Domini = az Úr eljövetele, röviden: Úrjövet. Ádvent az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés időszaka.
Az adventi koszorú négy gyertyája egy-egy fogalomkört testesít meg a katolikus szimbolika szerint. A hagyomány szerint a négyből három gyertya lila, ez a szín a bűnbánatot és a lelki előkészületet jelenti katolikus értelmezésben. Az ezoterikus tanok szerint az ibolyaszín a spiritualitás, az ezoterikus képességek színe. A negyedik gyertya rózsaszín, ha hagyományos koszorút készítünk. Ez az örömöt és a szeretetet, a boldogságot jelképezi. Áldott Adventi Ünnepeket kívánok!

 

KARÁCSONYVÁRÁS

 

2 A karácsony  egy  keresztény  ünnep  amelyen Jézus Krisztus születésére emlé-kezünk. Assisi Szent Ferenc  az ünnepek ünnepének tartotta a karácsony ünne-pét. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvé-ben,a Máté és Lukács evangéliumaiban.  Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.  A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa  állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése. A karácsonyt minden év  december 25-én tartják világszerte, habár sokan nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Ez a keresztény ünnep az el- ső nikaiai (niceai ) zsinat - melyet I. Konstantin római császár hívott össze 325-ben - határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emlék-napja : az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

3 A karácsony ünnepe egyértelműen a » Téli Napforduló-hoz köthető
A karácsony ünnepe egyértelműen a » Téli Napforduló-hoz köthető. Olyan globális ünnep, amely noha más-más mitologikus háttérrel és legendával, de minden egyes vallásban megjelenik valamilyen formában, mint a "fény megszületésének" ünnepe. A téli időszakban egyre csak rövidülnek nappalok, a növekvő sötétség ekkor szűnik meg. Ettől a pillanattól kezdve fordul át a Föld a mozgáspályáján és lesznek a nap-palok újra hosszabbak és hosszabbak. A téli napfordulókor "tér vissza" és "száll le" az isteni fény (lux divina) a Földre. Ezt a fényszületést szimbolizálja a karácsonyfa, amely mint világfa és világtengely (axis mundi) a föld szférájából az ég szférájába emelkedik amolyan létraként, hogy összekösse az eget és a földet. A karácsonyfa csúcsdísze, a karácsonyi csillag valójában a világ tengelye csúcsán megtalálható égi sarkcsillag (polaris) szimbóluma, amely a változatlan, mozgás nélküli, örök isteni fény, az Egy Isten sugárzó kifejeződése. A karácsonyfadíszek pe-dig a sürgő-forgó csillagok és bolygóvilágok megannyi színes, sokféle manifesztumai. A színes fények és girlandok a magasabbrendű csillag-galaxisok között áramló energiák leképeződései, melyek spirálisan futnak végig a fán, összekötve az égi sarkcsillagot a földdel. Kevesen tudjuk, honnan ered az ünnep elnevezése: a magyar karácsony szó szláv eredetű és a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a nyelvünkbe.

5 Az Advent a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, jelentése eljövetel, megérkezés.
Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lel-ki készülődés ideje. Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti ne-gyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztá-ban), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hét-re rövidítette.

7 Egykor az adventi időszak a böjt ideje is volt, egyes helyeken kisböjtnek is nevezték (szemben a húsvét előtti nagyböjttel). A böjtölés hagyománya a XX. Század közepén eltűnt, azonban addigra már az adventet az adventi koszorú és a gyertyák jelképezték. A koszorú-készítés előzménye: egy luteránus német lelkipásztor indította el 1868-ban, amikor is egy berlini árvaházban a karácsonyt már türelmetlenül váró gyerekek számára egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, amelyek közül minden nap újat gyújtott meg. A XIX. században német, majd osztrák területeken fenyőkoszorúra kezdték tenni a 24 gyertyát innen alakult ki a Magyarországon is átvett szokás. Később a gyertyák száma 4 lett. Ha a gyertyákkal a hitbéli hagyománynak szeretnénk megfelelni, a koszo-rúra három lila és egy rózsaszín gyertyát állítsunk. A lila szín a katolikus jelképiségben a bűnbánat és a megtérés színe. Az első, a második és a negyedik vasárnapon gyújtunk lila gyertyát, míg a harmadik, a Gaudete vasárnapon rózsaszínt, amely a közelgő ünnep fölötti örömöt jelenti. A mindig újabb meggyújtott gyertya a karácsony közeledtével egyre növekvő fényt és reménységet is jelképezi.

10 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felele-venített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nélkül. Az adventi időszak jeles napjai voltak András, Borbála, Miklós és Luca napja. A legismertebbek talán a Miklós és Luca napjához kapcsolódó szokások: A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus  vallású vidékeken  Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után szüle-tett 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként.  A Mikulás valójában szent Miklós püspök  volt, egy igazi szakállas öregember, aki életét a jócselekedeteknek szánta.  Nem fehérprémes bundában, hanem vörös palástban járta csendben a várost, s adakozott a szegényeknek kinek mire volt szüksége. Sokan nem is tudjuk már, honnan ered a Mikulás. Felnőtt fejjel már csak arra emlékszünk, milyen érzés volt várni rá, majd örömmel meglesni, mit tett a nagy gonddal kifényesített csizmánkba.

12 December 13: Luca napja: ezen a napon Szent Lucára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai csa-ládban nevelkedett. A kereszténység nem tartja fontosnak, Szent Luca már csak a legendákban él. A hiedelem szerint Szent Luca átalakult boszorkánnyá, akiknek elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. Luca napján egykor számos szokás volt divatban, sokuk azt a célt szolgálta, hogy segítségével meg lehessen jövendölni a következő évi termést vagy időjárást. A meteorológusok korá-ban ennél megbízhatóbb módszerek állnak rendelkezésünkre, de sok olyan Luca-napi babona létezik, amely még ma is vicces, és jó lehetőséget ad a közös játékra egy hideg napon. Nézzük milyen babonákat eleveníthetünk fel a családban december 13-án, kissé modernebb formára igazítva:

13 Luca-szék készítés: Ezen a napon kezd-ték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen mű-veletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szent-estére készen kel-lett lennie.  Luca-pogácsa: melybe el kell rejteni egy pénzdarabot, és aki ráharap, az szerencsés lesz. Gombócfőzés: ki lesz a párom? Luca-naptár: a jövő év hónapjaiban olyan időjárás lesz, ami a Luca-napot követő napokban érezhető.  Luca-cédulák készítése: majd 13 nap múlva (karácsonykor) a maradék cédu-la tartalmazza a jövendőbeli nevét. Luca-búza: Ebből lehet következtetni a jövő évi termésre.

14 Szentcsaládjárás Ebben a népszokásban páratlan számú család vesz részt
Szentcsaládjárás Ebben a népszokásban páratlan számú család vesz részt. Egy szentképet vagy egy kisebb betlehemet visznek egymáshoz, minden nap változtatják a helyszínt. Ez az adventi időszakban gyakorolt népszokás, viszonylag új keletű, a 20. század elejétől kezdett elterjedni .Vannak a betlehemezéssel rokonítható szöveges elemei is.

15 December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún
December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún. paradicsomjátékot, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítették meg. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak.. VI. Pál pápa 1966-ban a böjti fegyelmet rendező konstitúciójával a böjtöt megszüntette. Régebben azonban az öregek ezt a böjti napot nagy körültekintéssel, szigorúan tar-tották: egész nap són, kenyéren és vízen éltek. Még este, a karácsonyi asztalra is csak növényi eredetű táplálék került. Eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül  (böjtös bab-leves), végül mákos guba volt, de újabban  hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra. December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, eset-leg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bennsőséges családi együttlét általában 24-e estéje  (szent-este), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

16 Karácsonyi asztal régen és ma

17 Karácsonyi népszokás, a betlehemezés, Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal járnak házról házra. Szent énekekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.

18 A karácsonyfa az örökkévalóság jelképe A karácsony elképzelhetetlen karácsonyfa nélkül, amely Isten azon ajándékozó szeretetének a szimbóluma, mellyel az embert visszafogadja a kegyelmébe . „A karácsonyfa az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és a rossz tudásának fája mellett állt (Ter. 2,9 ), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zár-tak el az ember elől (Ter. 3,24)” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban. A fenyő örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a szentháromságra, ágai pedig a keresztre intenek. Ez a legszebb ünnepi szimbólum amely, bármely hihetetlen, alig 400 éve jelent meg a keresztény világban. Mai változata Németországból származik. Feltehe-tően Luther Márton, a protestáns vallásreformer állított először karácsonyfát. A XVII. Századra a német evangélikusok körébe a karácsonyfa már jórészt tradí-cióvá vált. Magyarországon a XIX. Század második felében vált igazán hagyománnyá fe-nyőfát díszíteni. Hazánkban az első óvoda megalapítója, Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben.

19 A Karácsonyfa legendája
szerint Luther Márton a téli erdőben sé-tált és gyönyörködött a csodaszép fe-nyőkben, annyira megragadta a nagy vallástudóst a látvány, hogy hazatérve el akarta mesélni, amit látott. Aztán gondolt egyet, inkább bevitt a szobába egy fenyőfát és csillogó gyertyákkal díszítette fel. Így vált a karácsonyfa az év legszebb keresztény ünnepének jelképévé. Régebben a fenyőfát mézeskalács figu-rákkal, piros almával, ezüst, aranypa-pírba csomagolt dióval díszítették. Ma már ezernyi dísz, szaloncukor ékesíti a XXI. század ”karácsonyi fáját”, változ-nak az ünnepi szokások, de a kará-csonyfa jelzi és élteti az ünnepet.

21 Betlehem-állítás és betlehemi játékok 1223 óta:
Az első betlehemet Szent Ferenc állította fel az olaszországi Umbria tarto-mányában lévő Greccióban. Többek között Celanói Tamástól tudjuk, hogy Boldogságos Ferenc ban megkérte egy földbirtokos barátját, hogy Greccióban rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és „alkalmi színészekkel” felele-venítették a szent éjszaka eseményeit. A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc gyönyörű beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között. Nemcsak a betlehem-állítás, hanem a születés-történet élő emberekkel való eljátszatása is Szent Ferenc nevéhez fűződik: így akarta hallgatói számára még szemléletesebbé tenni a történelmi ese-ményt, amelyet egyben az ünnepek ünnepének is tekintett . Az első betle-hem-állításról részletes leírás is létezik a ferences krónikákban. Greccio zarándokhellyé vált, pápai kiváltságot kapott,   miszerint az év bár-mely szakában lehet itt karácsonyi szentmisét bemutatni.

23 A szent mise: Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvé-tel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). Nagy Szent Gergely, a középkor egyik  legnagyobb  hatású  pápája  által  bevezetett  szokást követve  december 24-én éjjel valameny-nyi  katolikus  templomban  szentmisét  tartanak  emlékezve  Jézus  születésére. Az adventi várakozás után a karácsonyi ünneplés a szentesté-vel, karácsony vigíliájával kezdődik.  A hívő emberek  évszázadok óta  virrasztottak, böjtöltek és imád- koztak  ezen  az estén,  s csak  az  éjjeli  mise  után  fogyasztot-ták el az ünnepi vacsorát.

25 Az ajándékozásnak központi helye van a karácsonyi szokások között: régen az ajándék apró, minimális anyagi értéket képviselő dolog volt, például valami a természet kincseiből, gyümölcs, vagy saját kézzel készített tárgy. „Az ajándékban a megajándékozott a mennyország egy darabkáját kapta, ez volt az öröme is az ajándéknak” – számol be a Magyar Katolikus Lexikon. A rég i öregek példaként szolgálhatnak abban, hogy a karácsony tényleges ér-tékét meglássuk. A lényeg nem az ajándékozás, hanem az együttlét, és az emberi kapcsolatok kiteljesedése.  Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napke-leti Bölcsek  történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. A Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok  között: így például Angliában  a Santa Claus néven ismert Karácsony Apó , míg más országokban a Mikulás, a Jézuska, egy öreganyó, manó vagy akár az angyal-kák azok, akik a meglepetéseket odacsempészik a karácsonyfa alá. Olaszországban a hagyomány szerint egy jóságos boszorkány, Strega Befána az ajándékosztó, az orosz gyermekekhez Bábuska érkezik,Spanyolországban, Mexikóban, Puerto Ricóban és Dél-Amerikában, a három királyok jönnek, míg Németországban az úgynevezett Knecht Ruprecht, Krampus, vagy Swarzer Péter  látogatását várják aki hátán zsákot hoz, kezében pedig virgácsot tart. Ausztriában és Svájcban a Christkindl, vagy a gyermek Jézus érke- zik az ajándékokkal. .

26 Összeállította az interneten található anyagokból Tóth Ildikó 2013.
Zene: Libera - Silent Night