ÖT SEBEM FELSZAKADT MIÉRT HANYAGOLTÁK EL KERTEMET?

1987. december 8

(Amikor arra gondoltam, hogy mi vár még rám, pánikba estem. - Rendkívüli gyengeség fogott el. - Nagyon nyugtalan voltam.)

Istenem, nem szerethetnélek-e Téged én is úgy, ahogy más normális lény, a megszokott módon? Édes Istenem, nem vezethetnél engem is a megszokott módon? O Istenem, olyan nagy felelõsséget érzek mindezek miatt, gyötrelem azt tudnom, hogy minden kegyelem ellenére, amit rám árasztasz, nyomorult, nagyon vétkes, és rossz maradok. Uram, miért, miért tartasz meg engem? Nem állhatok többé Eléd, nem vagyok méltó Hozzád, hadd vonuljak el kuckómba, ne tarts ennyire közel Magadhoz...

Miért?

Istenem, a megszokott módon szeretnélek követni és szeretni, úgy mint a többiek.


Kedves, szeretlek! 1

Ó Jézusom, én mindig csak bántalak, hadd menjek, megmaradok nyomorúságomban, de nem szûnök meg tisztelni és szeretni Téged. 2

Várj!

Uram, mindez felülmúlja értelmemet, és felülmúl engem!


Nem, nem múlja felül értelmedet, már nem. Kedves! 3 Sebeim közül öt teljesen nyitva van. Vérem ömlik, szenvedek. - Istened szenved. Nem akarod megdicsõíteni Testemet? Öt Sebem felszakadt, hogy lásd, milyen szomorúságot okoz nekem teremtésem. Gonoszságotok ellenére, tévedésetek ellenére, kételyeitek ellenére, bûneitek ellenére, tagadástok ellenére, hitetlenkedéstek ellenére és Testem iránti kétszínûségetek ellenére is szeretlek benneteket. 4

Még mindig nem értitek? Miért zártátok be elõttem mindörökre szíveteket? Miért hagyott el engem a többség? Miért tértek más ösvényre követõim? Miért hanyagolták el kertemet? Miért nem öntözték virágaimat? Miért? Hol vannak bárányaim, Péter? Kérlek, segíts megkeresni és egyesíteni õket! Jöjj, segítek, hogy megtaláld õket. Élelmet hozok nekik, és táplálni fogom õket.

Nem, Péter, nem találsz már semmit ebben a pusztaságban, itt semmi sem maradt. Az a kevés, amit meghagytak, kiszáradt és elpusztult, ameddig a szem ellát, nincs más, csak pusztaság. De, én, az Úr elõveszem Kenyeremet éléstáramból, és az én terményemmel töltöm meg kamrátokat. Én fogom táplálni bárányaimat. Én öntözöm meg ezt a pusztaságot. Bízzál bennem kedves, bízzál bennem, és újból egyesítelek titeket. Együtt Vassulám, virágom, nem akarom látni, hogy rád tapossanak. Az a szándékom, hogy szolgálatodat Testem dicsõségére vegyem igénybe. Én, az Isten szeretlek.



1 Láttam, hogy szavaim megbántották Jézust. Rettenetesen éreztem magam.
2 Le akartam feküdni, hogy kialudjam bajomat.
3 Jézus felindultan adta értésemre, mennyire szenved...
4 A kétszínûség itt az egységre vonatkozik. Amikor az egyházi tekintélyviselõk megoldást keresve találkoznak, rendszerint az történik, hogy mindegyik azt gondolja, majd a másik fog engedni "valamennyit". Végül úgy fejezik be, hogy valójában semmi sem történt. Ezt tegnap éjjel mondta nekem az Úr.

Szűzanya: A teremtés célja

ÉGI ÜZENETEK
2012.12.04.
Szűzanya: A teremtés célja
Szűzanya: Ma két kérdésről fogok beszélni nektek: 1.) Mi volt Isten célja a teremtéssel, 2.) Mi a teremtett világ célja.
1.) Vizsgáljuk meg az első kérdést, hogy miért teremtette Isten a világot? Emlékeztetlek benneteket teremtéssorozatunk első részének befejező akkordjára. Éppen Én tanítottalak akkor benneteket és képzeletetek elé idéztem a koromfekete űrben álló Szentháromságot. Egymással szembe állva, karjukat összefonták, és a Mennyei Atya megszólalt: Kedveseim, oly nagy boldogság számunkra, hogy mi hárman így szeretjük egymást. Jó lenne másokkal is megosztani ezt a nagy örömöt. Teremtsük meg a világot és benne saját hasonlatosságunkra az embert. És nekifogtak a teremtésnek. Ebből a misztikus jelenetből már tudhatjátok is, hogy Isten miért teremtette meg a világot: hogy boldogságát megossza veletek és kiárassza rátok. Ugyanis az Ő szeretete végtelenül önzetlen és tiszta.
2.) A második kérdésünk: Mi a teremett világ célja? Milyen sok ember elgondolkozik azon, miért él. Mi az értelme az életnek. Egy fiatal pár: Laci és Kriszti fél éve járnak együtt. Laci vallásilag közömbös környezetben nevelkedett. A nagymama unszolására megkeresztelték, volt elsőáldozó, bérmálkozott, utána már elszakadt Istentől, a vallástól. Krisztike heti áldozó szüleivel együtt. Kapcsolatuk – eltérően a mai többségtől – erkölcsös, tiszta, plátói szerelem. Mindketten filozófikus alkatok. Ragyogó őszi napsütésben a parkban ülnek egy padon és beszélgetnek. Kriszti megkérdezi: Mondd Lacikám, gondolkoztál-e azon, hogy mi az élet célja? Igen – válaszol a fiú – szeretném elvégezni az egyetemet, azután egy jó orvosi állást kapni. Már nincs sok hátra belőle. Utána boldog, felhőtlen házasságban élni veled. – Közben szelíden átkarolja Kriszti vállát. A leány így reagál: – Ennyi az egész? – Nem. – válaszol Laci – Úgy gondoltam, lesz néhány gyermekünk és szépen felneveljük őket. –Lacikám, – mondja Kriszti – mióta együtt járunk, minden vasárnap eljössz velem a szentmisére. Szoktál gyónni, áldozni is. Úgy érzem, közelebb kerültél a Jó Istenhez. Vele kapcsolatban nincs semmi célod? Laci így válaszol: – Ezen még nem gondolkoztam. Mindenesetre szeretnék bensőségesebb kapcsolatba kerülni vele. Csakhogy Krisztikém, nekem te vagy a szívemben az első. – Ez nagyon szép, örülök is, de még jobban örülnék, ha második lehetnék. Ugyanis az én szívemben te a második helyen vagy. – Hogy-hogy? Hát nem engem szeretsz a legjobban? – Nem téged, hanem Jézust. Te nagyon előkelő helyet foglalsz el nálam, rögtön utána következel. – Mondd, Krisztikém, hogyan juthatnék el gondolkodásban oda, ahol te vagy? – Lacikám, ugye nem mi teremtettük magunkat, hanem Istentől vagyunk, Tőle függünk. Kimondja a főparancs, hogy szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, egész lelkedet, minden erőddel. Nem magunkért vagyunk, hanem Istenért. Ő azt várja tőlünk, hogy nekünk Ő legyen a legfontosabb és hogy minden szavunkkal, gondolatunkkal és cselekedetünkkel dicsőítsük Őt. Az én életem célja: Istent dicsőíteni mindenért és mindenkiért, és elsősorban érted. Neki köszönhető, hogy téged ennyire tudlak szeretni. – Miért neki? – Mert Ő megtanított az igazi szeretetre: szeretni és elfogadni téged, úgy ahogy vagy, érdemeiddel és apró gyengeségeiddel együtt. –Krisztikém, olyan okosan beszélsz! Taníts meg engem dicsőíteni Őt, hogy egy legyen a célom veled. – Jó, akkor figyelj! Ha jól sikerül egyik vizsgád, utána menj be a templomba és így szólj hozzá: – Dicsőítelek, Uram, hogy segítettél a vizsga alatt. Az atlétikaedzés közben dicsőítsd, amiért erős szívet, lábat, gerincet, kezet adott neked, hogy kegyelméből egészséges vagy. Dicsőítsd azért, hogy jó szülőket adott neked, akik becsületesen felneveltek és kitanítottak és sokat fáradoztak érted. Dicsőítsd őt boldogan, hogy te meg én egymásra találtunk, mert ezt Neki köszönhetjük. Ha pedig éppen beteg vagy, vagy pedig lelki fájdalmad van, mert megbántottak, akkor dicsőítsd őt a szenvedésért, mellyel csiszolja, tisztítja, alakítja, szépíti lelkedet.
Drága Gyermekeim! Ugye milyen meghatóan bájos ez a fiatal pár a mai romlott világban? Szent Fiam eljövetele után minden párkapcsolat ilyen nemes és tiszta lesz. És miért? Mert akkor, az Új Világban minden ember szívében első helyen fog állni Isten, és minden csak utána következik.
Kicsinyeim, a teremtett világnak nemcsak az a célja, hogy dicsőítse Istent, hanem az is, hogy az ember elnyerje boldogságát az Istenben. Ezt csak úgy tudja elérni, ha rálép az életszentséghez vezető keskeny, fényes, rögös útra. Megigazul, elhagyja bűneit, állandóan a megszentelő kegyelem állapotában van. Ha így tesz, már itt a földi életben boldog lesz, és kóstolgathatja a Mennyország előízét. Ha pedig elnyeri az üdvösséget, tehát bejut az örök életbe, akkor részesülhet Isten természetéből: szeretetéből, békéjéből, tudásából, bölcsességéből, látásából – egyszóval elnyerheti boldogságát Istenben. Része lehet majd a legmagasabb fokú örömnek: Isten színről-színre látásának.
Figyeljétek csak meg, Gyermekeim, milyen tökéletes összhangban van az első kérdés, hogy miért teremtette meg Isten a világot a második kérdéssel, hogy mi a teremtett világ célja. Azt állapítottuk meg, hogy Isten azért teremtette meg a világot, hogy boldogságát megossza veletek. És mi a teremtmények célja? Hogy Isten boldogságában, az örök életben részesülhessetek. Az egyik kérdés következik a másikból.
Drága Kicsinyeim! Szeretném előttetek megvilágítani a teremtett emberiség célját egy szimbolikus, misztikus jelenettel. Egy kicsit előreléptünk a jövőbe. Megtörtént a várva-várt Nagyfigyelmeztetés. Egy fényes, hosszú, keskeny, rögös utat látok, kétoldalt szakadékok. A Szentlélek olyan mélyen megérintette az emberek szívét, hogy tele vannak hittel és vágyakozással Isten felé, hiszen végre saját szemükkel látták, hogy Ő létezik és szereti őket. A legtöbben rálépnek a fényes útra. De nem mindenki. Vannak, akik továbbra sem hisznek, kételkednek és próbálják a Nagyfigyelmeztetés eseményeit tudományosan magyarázni, szemfényvesztésnek nevezni. A sok halott és szenvedés miatt lázadoznak. Hirtelen jólöltözött úriemberek veszik körül őket, felajánlják segítségüket, sok pénzzel, vezető állásokkal elhalmozzák őket. Rögtön elnyerik barátságukat és hálájukat. Megígérik támogatóiknak, hogy ezután mindenben számíthatnak rájuk. Ezek a segítőkész emberek az Antikrisztus szolgái. A szakadékon túl kietlen pusztaság van, és ezt a földet a keskeny úttal hidak kötik össze. A hitetlenek tábora nem jó szemmel nézi a frissen megtértek lelkesült tömegét a fényes úton. A vezetőjük beosztja őket úgy, hogy minden hídra állít belőlük néhányat, akik dúsan fel vannak szerelve anyagi javakkal. Az elszegényedett, nélkülöző emberek könnyen kötélnek állnak, és elfogadják az ingyen támogatást. Az Antikrisztus emberei letérítik őket az útról, a hídra csalogatják őket. De a szakadékból démonok szállnak fel hozzájuk, és magukkal rántják őket. Most már kevesebben mennek a fényes úton. Némelykor el-elbotlanak a göröngyökbe, de az őrangyaluk talpra állítja őket. Kitartóak a szeretetben, a hitben, az alázatban és áldozatosságban. Céltudatosan mennek az örök boldogság felé. Most már nem csalogatják őket a jólöltözött úriemberek, hanem üldözik és támadják. Jónéhányat közülük megkínoznak, megölnek. Ők, mint vértanuk azonnal a Mennybe jutnak, ahol korona vár rájuk. A maradék lángoló szívvel halad tovább az egyre jobban emelkedő fényes úton. Ők Krisztus bátor katonái. Fegyverük az engesztelés, rózsafüzér, szenvedés és áldozat felajánlás, önmegtagadások. Az út végén nagy fényesség várja őket, és benne Krisztus vár rájuk az új világ kapujában. A maradék megtisztult Egyház tagjai elérik céljukat: a boldogságot, melyért küzdöttek életük fényes, rögös, keskeny útján. Végül Isten is eléri célját: megoszthatja örömét, boldogságát teremtményeivel, mert bevezetheti őket a Mennyországba.
Drága Gyermekeim! Ajándékkal búcsúzom tőletek. Az égből hoztam. Két kezem tele van kicsi kék madarakkal: ezek az égi boldogság kék madarai. Annyi madárkám van, ahányan vagytok. Felrebbentem őket és egyenesen a szívetekben szállnak. Engedjétek be szívetek kapuján!

MEGTISZTÍTOM EGYHÁZAMAT

1987. december 21.

Igazságos Istenem, Te vagy az, aki - semmiségem és nagy tehetetlenségem ellenére - belém ültetted vágyaimat. A Te vágyaid ezek. Arra vágyom, hogy dicsõítsék Nevedet, és bárányaid újból gyûljenek össze, ismerjenek fel Téged; és Égi Édesanyánkat is, akinek uralma tartson örökké, és gyõzze le a gonoszt. Egyedül a Te céljaidat keresem.

Igen, Vassula, csak az én céljaimat keresd, légy igaz, ne csak olyan “ájtatoskodó”, mint egyesek: Én, az Úr, ismerem õket. Bármennyire igyekeznek Ábelhez hasonlítani, engem nem csalnak meg. Álarcuk nem tudja elfedni kilétüket. Bizony mondom neked, leleplezem azokat a csalókat. Váratlanul jövök el hozzájuk. Miért legyenek házamban káinok - akik csak saját céljaikra figyelnek, nem az enyémekre? Égi erõvel fogom levenni álarcukat - Le fogom leplezni azt, amit elrejtettek.

Ne félj, kedves! Én fogom megtisztítani Egyházamat. Elsöpröm mindazokat, akik eltorlaszolják az utat az isteni Szeretethez, és megakadályozzák a bejutást Szent Szívembe. Látod Vassula, a kelyhem keserû. A világ megbánt engem kedves, azok a káinok eltorlaszolják az utat, óriási sziklákkal torlaszolják el, elzárják bárányaim elõl a hozzám vezetõ átjárót. Kezük üres, semmivel sem tudják megkínálni bárányaimat, - semmijük sincs többé. Vassula, Lelkem áldottja, kövess engem! Égi foglak vezetni, ne ess kétségbe, hiszen nem hagylak el soha!

Nem Uram, Beléd kapaszkodom, szeretett - Atyám.

Itt a kezem; fogd meg; soha ne engedd el! Fogadj el mindent, ami tõlem való.

TISZTELJÉTEK A MENNYORSZÁG KIRÁLYNŐJÉT!

1987. december 22.

Vassula, elérkezett az idő, hogy egyesítsem Egyházamat. Jöjjetek össze újra .kedves, jöjjetek és építsétek újjá ezeket a régi romokat! Építsétek újjá régi alakításomat, azt az- alapítást; amelyet saját kezemmel raktam le. Úgy tiszteljétek Édesanyámat, ahogyan én, aki az Ige vagyok, mindenek felett tisztelem őt. Nem kívánhatom-e tőletek, akik por és hamu vagytok, hogy tiszteljétek és ismerjétek el őt, mint a mennyország Királynőjét? Szomorú vagyok, hogy látom, mennyire nem ismeri fel teremtésem az ő jelentőségét. Akik Luther nevében különültek el, és akik teljesen különváltak, térjenek vissza Péterhez!

Uram! Meg fognak botránkozni ezen!

Vassula, meg fogom hajlítani térdüket, hogy tiszteljék Édesanyámat. Én, az Úr vagyok az, aki beszéli, meg fogom hajlítani őket! És amikor meghajolnak, felragyogtatom rájuk fényemet és felemelem őket. Megerősítem gyökereiteket; olyanná lesztek, mint az öntözött kert, mint a soha ki nem apadó forrás." Meg fogom újítani alapításomat. Jöjj kedves, légy: mindig olyan engedelmes és lágy, hogy beléd véshessem szavaimat! Jöjj; soha ne feledkezz meg szent jelenlétemről!

Igen; Uram:

Imádkozzatok egymásért!

Kedveseim, készüljetek, imádkozzatok egymásért, hogy egészen megnyíljon szívetek Krisztus urunk befogadására! Imádkozzatok egyházközségeitek híveiért, és családtagjaitokért is, hogy készek legyenek befogadni szívükbe Jézus Krisztus születésének szent misztériumát! Felfoghatatlan titkok részeseivé váltok karácsony éjszakáján. Szívetek ajtaját tárjátok egészen nagyra, hogy bevonuljon hozzátok a dicsőség királya. Engedjétek, hogy újjászülessen bennetek Jézus, aki elhozza nektek az örvendező gyermeki lelkületet, és azt akarja, hogy a Szent Szűzzel és Szent Józseffel együtt töltsétek el a karácsony betlehemi éjszakáját.

2011. 12. 22.      Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/imadkozzatok-egymasert

AZÉRT VAGYOK KÖZELEDBEN, HOGY ELRIASSZAM AZ ELLENSÉGEIDET

1989. december 18.

Vassulám, én az Úr, üldözõid szeme láttára foglak táplálni. Érezd át, mennyire fáj nekem, hogy e farkasok között látlak… Lelkem vigasztalhatatlan, és Szívem annyira szomorú, hogy angyalseregeket hívtam, jöjjenek és vigasztaljanak engem. Üldözõid mérgezett vizet itatnak veled, de irántad való nagy szeretetemben szüntelenül gyógyítgatlak. Félreállítom ezeket az akadályozókat, akik megvetnek benneteket angyalaim 1 , titeket, akik örömet szereztek Szívemnek, ha együtt vagyok veletek, és akik megvigasztaltok és megpihentettek engem. Bárányaim, akik kegyelmembõl kapjátok üzeneteimet, bárányaim, akik megpihentetitek Szívemet, forrón szeretett lelkeim, nem fogom végignézni, hogy a káinok megtámadjanak, ezek a káinok, akik bûnbe merülnek és nem hagynak fel szándékukkal, hogy torkotoknak essenek, ábeleim.

Uram! A káinok könyörtelenül támadnak bennünket. A régi idõkben megölték prófétáidat, és most meg akarják ismételni bûnüket. Az a céljuk, hogy lerombolják összes oltárodat, egyiket a másik után. Ki akarnak bennünket pusztítani számûzetésünk helyérõl!

Maradékom… oltárom… te, akit a porból emeltelek fel, hogy saját oltárommá, a Magasságbeli oltárává tegyelek és alakítsalak, te is egy vagy oltáraim közül, akiket a földkerekség különbözõ sarkaiba állítok, és akikbe izzó Szeretetlángom égõ vágyait öntöm. Mondom neked, hogy Káinnak, aki még gyilkolásra szomjazik, most velem kell szembenéznie, mert nem hagy fel azzal, hogy magjait, gonosz magjait az elõkészített talajba szórja, és ma azt eszi, amit learatott. Szembe kell majd néznie velem! Hallgass meg galambom: sem erejével, sem kardjával nem kényszeríthet téged, hogy vele menj a pusztaságba, és újból kiontsa véredet. Azt sem hagyom, hogy elfújja azt a lángot, amelyet én adtam neked .
Kis oltáraim, akik örömömre vagytok, legyetek bátrak, ne féljetek, saját fejére hull vissza minden bûne… és Izajás jövendölése ezekre a mai káinokra is érvényes, hogy én, az Úr “lusta lelket, világtalan szemet, és figyelmetlen fület adok nekik”, és õk még ma is ilyenek, és ilyenek lesznek mindig. Káint a pusztaságba vittem földjérõl, abba az országba, ahol nem én lakozom, ahol folyók módjára folyik a gonoszság, az nedvesíti partjait, és öntözi talaját. Az igazságosság elvitte szemem elõl, és mégis, amikor ma megmentésére siet az irgalom, és kezét nyújtja, hogy felemelje szemérõl a fátylat, akkor visszautasítja… Még a földalatti országokba is lementem, a múlt népeihez, hogy kiemeljem életedet a gödörbõl, Káin, de te mind a mai napig nem hallasz meg engem, és nem vagy hajlandó felismerni engem, a te Istenedet.
Vassula, galambom, ne félj! Szólj hangosan, mert Lelkemet adtam neked. Nehéz áthaladni ezen a számûzetésen, de melletted vagyok. Én, a te Szent Társad, melletted járok, beszélgetek veled, barátságomat és vigasztalásomat nyújtom neked. Azért vagyok közeledben, hogy lecsendesítsek és lecsillapítsak minden forgószelet, amely feltámad és meg akar ijeszteni téged. Azért vagyok közeledben, hogy elkergessem a farkasokat, amelyek azért jönnek, hogy rád vadásszanak. Azért vagyok közeledben, hogy megvédjem fejedet a tikkasztó Naptól. Azért vagyok közeledben kedvesem, hogy világosságommal elkergessem az utadba kerülõ viperákat és skorpiókat. Azon az úton vezetlek, amelyen haladnod kell. Mindennap elárasztalak tömjénemmel téged és azokat is, akik követnek minket. Megáldom minden lépésüket. Rajtatok tartom tekintetemet galambjaim, akikért elmentem a pusztaságba, hogy megkeresselek. Irántatok érzett szeretetem élõ tûz, és féltékenységem nagyobb, mint valaha. Hallgassátok hát énekem, pihenõhelyem nincs messze tõletek. Én szeretlek titeket a legjobban, és megajándékozlak benneteket szeretetemmel. Jöjjetek, és hallgassátok tanításomat! Tanításom világosság, amelyet elfelejtett a világ, pedig a szeme fénye lehetett volna.
Jöjj, mi ketten?

Igen, mindörökre Uram.

Mi ketten?

Mindörökre Szûzanyám!

Szeretlek.

 


1 a mai küldötteket