AJÁNLJÁTOK FEL MOST SZÍVETEKET NEKEM!

1995. február 1.
Horvátország,Zágráb

Írd: Béke legyen veletek! Egész nap veletek voltam, és felétek nyújtottam kezemet: “Népem, örökségem, ivadékom, fordulj felém, köss békét velem! Köss békét velem!… 1 Az örökkévalóságtól fogva szeretlek titeket. Térjetek vissza hozzám, és én is vissza fogok térni hozzátok. Vessetek szeretetet, hogy szeretetet arathassatok! Vessetek békét, és meg fogjátok örökölni békémet! Vessetek kiengesztelõdést, Lelkem áldott gyermekei, és el fogjátok nyerni dicsõségemet!…

Ne sírjatok anyagi dolgok miatt , 2 emeljétek tekinteteteket az égre, és szívetek keresse mennyei törvényeimet, hogy ezeken keresztül eljöjjön szívetekbe mennyországom, és akaratom megvalósuljon szívetekben, ahogyan már megvalósult a mennyben élõ szentjeim szívében.
Ma is úgy kiáltok, ahogy egykor Jeruzsálemben:
“Ha ismernéd békeüzenetemet, amelyet mind a mai napig felkínálok neked, nem késlekednél, hogy elfogadd!” De ezek a dolgok el vannak rejtve a tanultak és a bölcsek elõl, és csak az egyszerû gyermekek elõtt nyilvánulnak meg. A mennyek országa az egyszerûeké és az alázatosaké.

Hozzátok rendbe szíveteket, és végül meg fogjátok kapni jutalmatokat. Ha megkérdezitek: “Mit kínálhatunk fel most Neked?” Mondom nektek: “Ajánljátok fel most szíveteket nekem, és segíteni fogok visszaszerezni hiteteket. Nyissátok ki szíveteket, és mennyországommá teszem, Istenetek mennyországává, hogy szívetekben megdicsõülhessek. Jöjjetek, és addig egyetek a gyümölcsbõl, amelyet ma kínálok fel nektek, amíg még van idõ! Jöjjetek hozzám! Mesteretek már rálépett a visszatérõ ösvényre, ezért mondom nektek: Kössetek velem békét, és legyetek egyek Nevemben! Szeretetem sóhaját hagyva homlokotokon megáldalak benneteket Nevemben.

 


1 Ez úgy hangzott, mint könyörgés. Jézus hangja olyan volt, mint a koldusé.
2 Jézus felemelt hangon mondta ezt, mintha parancsot mondott volna, ugyanakkor emlékeztetni is akart, hogy semmi sem fontos ezen a világon. A mennyei dolgokat kellene keresnünk.

JAJ AZOKNAK, AKIK RÁTAPOSNAK LELKEMRE!

1989. február I5.

Vassulám, soha ne veszítsd el bátorságodat, mert elõtted állok. Kivel tudnál engem összehasonlítani? Én vagyok a Kezdet és a Vég, az örök Egy, mert én vagyok, voltam és mindörökkön örökké leszek. Szavamat meg fogják ismerni mindenütt az égbolt alatt. Akik Szavam ellen lázadnak, meg fogják tapasztalni, hogy az ösztöke ellen rugdalóznak. Még sok üldözõ támad a világ minden sarkában. Mint óriási gránitsziklák, kerítést alakítanak, hogy eltorlaszolják utamat az egész emberiség felé. Kezdettõl fogva ismerem szívtelenségüket! Tele vannak kérkedéssel és csalással, letarolt pusztaság. Hiába kelnek fel seregeik, egyetlen leheletemmel legyõzöm, elsöpröm õket. Én vagyok az Úr, a Szent és engem úgy ismernek, mint aki legyõzte a királyokat és a királyságokat, hogy megismerjék Szavamat. Hatalmammal trónokat borítottam fel és megszégyenítettem azokat, akik magukat “tekintélynek”tartották. És most is így lesz. Megfosztom õket ruháiktól mindenki szeme láttára.

Elég sokáig késleltettem haragomat. Én, az Úr, ma ünnepélyesen felszólítom õket, hogy szálljanak le trónjaikról, és tartsanak bûnbánatot! Lelkem továbbra is kiárad az egész emberiségre. Nem lesz olyan ember - bármennyire is erõlködik -, aki meg tudná gátolni Lelkem kiáradását! Jaj azoknak, akik rátaposnak Lelkemre! A hûtleneket és a képmutatókat elsodrom leheletemmel. Ha tudnák, mennyire visszatartom igazságosságomat, hogy rájuk ne sújtson, nem hagynák abba az imádkozást, és bûnbánatot tartanának. Ha tudnák, hogy mit kínálok fel nekik, és ki az, aki azt mondja nekik: “Egyesüljetek! Egyesüljetek! Legyetek eggyé, miként az Atya és én, Egy és ugyanaz vagyunk!”De õk nem akarnak meghallani, mert nem értettek meg. Figyelmeztettem õket, de nem figyeltek, és nem is hitték el. Teljes komolysággal mondom, hogy az óra közel, egyre jobban fenyeget! Itt van a leszámolás ideje! Egyetlen ember sem mondhatja, hogy nem figyelmeztettelek benneteket erre az órára. Még a halottak is megmozdultak kiáltásomat hallva… még õk is. 1 Én az Úr, életre keltem a halottakat is, igen! Életre fogom kelteni azokat a holttesteket, amelyek meghallották kiáltásomat. Élõ fényoszloppá alakítom õket. Egyeseket Egyházam szilárd pillérévé teszek, és mindegyikük jobb kezébe adom tekercsemet, bal kezébe pedig lámpásomat, hogy vezetõjük legyen. A tanítvány szavát adom nekik, és elõttetek fogom szolgálatukat fogadni. Minden nemzetnek bemutatom hûségüket, és a Föld egyik végébõl a másikig fogják hirdetni az igazságot. Megígérem nektek, hogy miként a föld új növényt terem, és a kert rügyet fakaszt, úgy fogom én, az Úr felébreszteni ezeket a holttesteket, és magam mondom meg nekik új Nevemet . Jöjj, légy velem gyermek, maradj Atyád karjaiban! Mi ketten?

Mindörökkön örökké, Uram.

Rajzold le Nevemet!

Igen .

MEGKERESEM A BÛNÖST

1989.február 15.

Uram, oly sok ember szeretne Tõled “személyes”üzeneteket kapni. Kérdéseik közül egyesek nagyon világiasak. Vannak, akik egyfajta “tájékoztató hivatalnak”tartanak engem az ég felé.

Vassula, sokuknak válaszoltam már. Rátalálhatnak a válaszra a Szentírásban és ebben az üzenetben.

Uram, engedd meg mégis, hogy nevüket felsoroljam Neked!

Nyugodtan sorold!

( Megtettem )

Jegyesem, olyan kérdésekre nem felelek, amelyek nem méltóak Szentségemhez. Hívom azt, aki alázatos, feltámasztom a halottakat, bátorítom a gyengét, megkeresem a bûnöst. Számtalanszor hívom az istentelent . Mostantól kezdve ezek lesznek a személyes üzenetek, ahogyan ti nevezitek. Soha ne fáradj bele az írásba! Légy olyan okos, mint most! Jöjj mindig, és elõször engem kérdezz meg!

Uram, idõnként anélkül is adsz személyes üzenetet, hogy valaki kérné, éppen úgy, mint ezt.

Én fogok választani és dönteni. Én vezetlek téged, füledbe súgom, amit mondani akarok. Jöjj, mi ketten!


1989. február 17.

Ma tartjuk csoportunk találkozóját, ahol imádkozunk, a Szentírást és az üzeneteket olvassuk. Jézus?

Én vagyok. Kedvesem, kövesd programomat! Egész idõ alatt veletek vagyok. Jöjj, együtt fogunk munkálkodni. Mi ketten.

 


1 Isten hangja nagyon szomorú volt.

Bölcsesség kegyelme

2018. 02. 11, Vasárnap

Jézus Krisztust isteni dicsőségében láttam, és közben az angyalok égő gyertyákkal vették őt körül. A közelben egy kőből kifaragott keresztelőmedencét pillantottam meg, amely tiszta forrással volt megtelve. Az Úr azt kérte tőlem, hogy nézzek bele a víz tükörképébe. Mély bűnbánattal mentem oda, és akkor az arcomat fényben láttam. Ekkor mögém állt az Üdvözítő mosollyal az arcán és karjával átölelt engem. Aztán újra meg kellett ismételnem ezt, és akkor az arcom homályos volt és eltorzult. Ő erre azt mondta nekem:

„Gyermekem, amikor őszinte bűnbánatot gyakorolsz vétkeid fölött, akkor Én különleges módon megtisztítalak téged. Azért láttad szerető tekintetemet a víz tükrében, mert a bűnbánat kegyelme (bocsánatos bűnök esetében) által helyreállítom benned képmásomat. Fényben láttad arcodat, amely az Én dicsőségemre utal. Amikor újra megláttad arcodat homályban és eltorzult állapotban, akkor az a te bűnösségedet jelentette. Már előre megmutattam neked, hogy újra hajlamos leszel elesni gyengeségeidben. Ne félj, mert így tartalak meg az alázatban! Mindig tartsd szemed előtt azt, hogy egyedül csak általam újulhatsz meg és általam nyerhetsz erőt visszatérő bűneid leküzdésére. Akik őszintén megbánják bűneiket, azoktól Én nem tagadom meg irgalmamat. Az Eucharisztia után a legnagyobb ajándék a bűnbánat kegyelme és a szentgyónás. Csak azok kaphatják meg a bűnbánat kegyelmét, akik képessé válnak saját énjük legyőzésére (pl. gőg, büszkeség, hiúság). Gyakran tapasztalod, hogy a bűn elkövetése után elszégyelled magad és legszívesebben elbújnál Isten és a világ elől. Ezt rajtad kívül mások is megtapasztalják. Ennek egyetlen oka van: a bűn eltávolít Tőlem, a szeretet Istenétől. Valójában Én nem hagylak magatokra titeket, hanem ti magatok távolodtok el Tőlem és minél nagyobb bűnökbe estek, annál mélyebb lesz a távolság. A távolságot egyedül a szentgyónás kegyelme által küzdhetitek le. Az ősszülők bűnbeesésük után félelmükben és mezítelenségük tudatában elbújtak egy barlangba, és közben megfeledkeztek arról, hogy bűnbánatot tartsanak. Ezzel egy hatalmas mulasztást követtek el, hiszen ha a bűnbeesés után azonnal megbántak volna mindent, akkor Atyám rögtön megbocsátott volna nekik és helyreállítja tetteik következményét.”

E tanítás után megjelent előttem Ádám és Éva, akik a Mennyben élnek és így szóltak:

„A bűnbeesésünk után elveszítettük azt a látást, ami által közvetlen kapcsolatban voltunk a Teremtő Istennel. Félelmünkben Isten elől elbújtunk a kert fái között, miután mezítelenségünket láttuk (Ter 3, 10). A bűn rövid időre sötétségbe borította a Földet és utána az Édenkertből lassan pusztaság lett. Ez a sötétség előképe volt Krisztus kereszthalálakor is bekövetkezett sötétségnek és földrengésnek, amely akkor a megváltásra utalt. Az őskígyó elhitette velünk, hogy a tudás birtokába jutunk, ám helyette a szenvedésbe és a halálba taszított minket. Már nem tudtuk mi a különbség a jó és a rossz között, ugyanis értelmünk elhomályosult. Ne vágyjatok a tudásra, amely könnyen a gőghöz vezet titeket! Egyedül arra a bölcsességre vágyakozzatok, amelyet Isten az ő prófétáinak és igaz királyainak adott. A bölcsességben rejlik minden. Nélküle a tudás olyan, mint egy kiszáradt fa lombkorona hiányában.”

Mária Magdolna

A BÖLCSESSÉG NEVELT FEL TÉGED

1987. február 14.

Elmondtam Szent Bernát Legkegyesebb Szûzanya kezdetû imáját. 1

Szûz Mária:
Az egész lelki vezetés Istentõl való. Vassula, hallasz engem? Újból figyelj ide Vassula, én vagyok az, Szûz Mária, ne félj tõlem. Ismerem gondjaidat. Azt kérdezed, hogy valóságos-e az, ami veled történik? Én viszont azt kérem tõled, bízzál Istenben, növeld hitedet! Õ munkálkodik benned gyermekem, ne vonakodj alávetni magad akaratának, helyezd magad kezébe, és tedd meg, amit kér. Közeledben vagyok, és segítek neked. Legyen békességed, mert vezet téged. Vassula, Jézus nevel téged, hogy megerõsödj, és képes légy ellenállni a kísértésnek. Táplál téged, mindent megad, amire csak szükséged van. Ne feledd leányom: a Bölcsesség nevelt fel téged, igyekezz rájönni, hogy miért.

Ugye nem csak nekem szól mindez, hanem másoknak is?

Szûz Mária:
Igen, téged most tanítanak arra, hogyan válj Isten követévé.

Nem tudom, hogyan legyek Isten követe.

Szûz Mária:
Isten szólt hozzád, és megtanított arra, hogy szeresd Õt. Bízzál benne, mert gazdagsága végtelen és irgalma kimeríthetetlen. Kimondhatatlan gyengédséggel szeret téged, és szeretõ tekintettel õrködik feletted. Örökké él minden égi szó.

Meg kell tanulnom, hogy jobban szeresselek Téged.

Szûz Mária:
Megtanítalak rá, béke neked. Én még a legbûnösebb lelkeknek is adok.

Késõbb:
Vassula, én vagyok az, Jézus, erõt adok neked ahhoz, hogy találkozhass velem. Fejlõdj, mert meg akarom ismertetni szavaimat, hogy sokan olvashassák és javukra váljék. Leányom, ha a neked adott lelki vezetésemet elfogadják, fel foglak készíteni arra, hogy velem találkozzál. Vágyódom arra, hogy közelemben légy. Vassula, nézz rám!

(Jézus arcára néztem, egyenesen rám tekintett.)

Boldog vagy, hogy ily módon találkozol velem?

Igen, nagyon. Egyáltalán nem érdemlem meg ezt a karizmát.

Fogadd el, fogadd el, amit adok, én még a legbnösebb lelkeknek is adok. Vassula, hallottál arról, hogy az egyszerû gyermekeknek adom a bölcsességet, és nem a tanultaknak és az okosaknak?

Igen, hallottam. Miért van ez így?

Mert a gyermekek az én gyöngéim, engedik, hogy neveljem õket. Méltatlan lelkeket választottam, hogy képezzem õket, olyanokat, akik keveset, vagy szinte semmit sem tudnak. Vassula, én gondoskodom rólad, mert gazdag vagyok. Ha velem leszel, semmiben sem lesz hiányod. Szeretlek. Tudod-e, milyen boldoggá teszel, valahányszor találkozunk? Boldognak érzem magam, mert végre a közelemben vagy. Hogyne örülne az apa, amikor megtalálja elveszett gyermekét! Eltévedtél, és Szívem szinültig telt keserûséggel. Messze mentél tõlem, itt hagytál a reménytelenségben. Megkerestelek és megtaláltalak, hogyne örülnék, hogy itt vagy a közelemben! Vassula, mellettem tanulni fogsz. Minden erényre megtanítalak, hogy alkalmassá tegyelek dicsõítésemre. Gyermekem, tanuld meg magadba szívni az igazságosság harmatát! Tanulj dicsõíteni engem, tanulj a Bölcsességtõl. Szeretlek. Menj most békében, és hívj, amikor csak akarsz! Imádkozzunk együtt!

(Együtt imádkoztunk.)

Légy most társam, és õrizz meg szívedben!


1 rövid ima a Szûzanyához.

PAPJAITOKNAK IMÁRA VAN SZÜKSÉGE!

1992. február 13.

Igazságos dolog-e az újonnan megtért görög imacsoportot megsemmisíteni?
Igazságos-e, hogy egyik pap elkergette és szétszórta õket, és ezért kénytelenek visszatérni abba a sivatagba, ahol egykor voltak?

Vassula, papjaitoknak imára van szüksége!

Uram, megengeded, hogy kiszárítson egy egész szõlõskertet? Te folyókká tetted a pusztaságot és a kiszáradt földet vízforrássá!

Vassula, papjaitoknak imára van szüksége!

 

Te eltöltötted gyümölcsöddel az éhezõt, Uram,
Te jóllakattad az éhezõt,
felemelted az elfáradtat,
a szegényt és a nyomorultat.
Örömet vittél a szenvedõnek,
és szereteteddel meggyógyítottad a beteget.
Vizet adtál azoknak,
akik majdnem szomjan haltak.
Ne hagyd el õket!

Nem hagyom el õket. Vassulám, papjaitoknak imára van szüksége! Bízzál bennem! Az Ecclesia új életre kel! Az én gyógyító balzsamom

A SZERETET.

De sokunkban nincs szeretet!

Az egész emberiségre ki fogom árasztani Lelkemet, megolvasztom a hajlíthatatlanok szívét, és tüzemben megtisztul gonoszságuk.

Uram, hadd merészeljek még valamit mondani!
Ahogy tudod, ezt a kis imacsoportot most megfélemlítette az a pap. Én magam nem vagyok méltó, nélküled elveszett vagyok, és a Te világosságod nélkül szinte elalszik a bennem pislákoló világosság…

Szíved még többet készül nekem mondani, fejezd be mondatodat leányom!

…az egység nem épülhet fel a görögkeleti papok nélkül. Az egységnek az a formája, amelyet Te kívánsz, nem tetszik nekik.

Pedig Vassulám, nekem egész listám van a nagylelkû emberekrõl. Példaképül fognak szolgálni e nemzedék számára. De legyen gondod erre a papra! Tiszteld papjaimat, ajánlj fel nekem engesztelõ áldozatokat, és bátorítani foglak kegyelmeimmel. Bízd rám magad, és engedd, hogy idõnként próbára tegyelek! Meg fogok gyógyítani minden hûtlenséget, amit szemem észrevesz.

A FÖLD MEGRÁZKÓDIK, ÉS MINT HULLÓCSILLAG KILENDÜL HELYÉBÕL - AZÉRT NEM FOGADJÁK SZÍVESEN AZ EGYSÉGET, MERT A SZERETETET SEM FOGADJÁK SZÍVESEN

1993. február 18.

Még meddig engeded meg nekik 1 hogy próbára tegyenek Téged?

Vihart keltek legközelebb, amikor hozzájuk szólok!

Megvetették figyelmeztetésedet az ökumenikus központban , 2 felálltak és a találkozó közben elmentek. 3 És ahogy tudod, az enyémek közül voltak azok, akik az Egyházak Világtanácsában a legerõsebb ellenzéket képviselték, akik nem akarták, hogy elmenjek hozzájuk, és találkozni sem akartak velem.


De én, a Gyõztes, kétszeresen meg fogom õket hajlítani... Látod, szenvedésem Vassulája, fogadd békémet, ne keress senki mást, csak engem! Szenvedésem lelke, menj a nemzetekhez, és az ellenzéket hagyd rám! Föl fogom állítani székükrõl azokat, akik ellenem szegülnek, és kétszeresen meghajlítom õket. Bízzál bennem! Menj el a nemzetekhez, emlékeztess mindenkit szeretetemre, és hogy Jézus azt jelenti, hogy Szabadító, Megváltó, és hogy irántatok érzett szeretetem nagysága mindent felülmúl... Ne nézz se balra, se jobbra! Ne feledd, hogy Atyám a te nyomorúságodtól megindulva hogyan adta meg neked békéjét, hogy te meg másoknak add tovább ezt a békét. Atyám a te megdöbbentõ gyengeségedtõl meghatva, felfedte elõtted Arcát, és rajtad keresztül mások elõtt is. Szentlelkem a te gyengeségedtõl elragadtatva diadalmaskodott feletted, beléd helyezte trónját, hogy uralkodjék lelked felett, én pedig betöltöttem szívedet Szentséges Szívem gazdagságával. Lelkem kedvese, téged hamarosan fehér vászon fog takarni, én magam foglak Szívembe fogadni és világosságomba meríteni. Engedd meg ezért égõ szenvedésem gyermeke, hogy valamivel tovább vegyem igénybe kis kezedet!

Írd: Eljöttem az égbõl, hogy elérjelek benneteket, de hallgattatok-e rám? Leszálltam trónomról, hogy szobátokba jöjjek, udvaroljak nektek és arra emlékeztesselek, hogy országom örökösei vagytok. Eljöttem lakóhelyemrõl és bejártam a pusztaságot titeket keresve. Az ég Ura sohasem tagadta meg tõletek szeretetét! Megengedtem szemednek, teremtés, hogy láthasd a Királyt szépségében, hogy magához vonzzon. Nevem tiszteletére életre keltettem a holtat, hogy beszéljen nektek országomról. Hol késik válaszotok? És ti, akik az egységrõl beszéltek, azt gondoljátok, hogy üres szavak fognak egyesíteni benneteket?

Ki áll készen közületek arra, hogy lemondjon minden kényelmérõl, és kövessen engem? Mondjátok, ki vet véget elsõként közületek az egységért és békéért való szenvedésemnek és sóhajaimnak, mielõtt az óra eljönne? Az az óra, amelytõl minden angyalom remeg. Ki az a lélek közöttetek, aki elveti a nemzetekben a szeretet és a béke magjait? Ki az, aki kedvemért hûségesen fogja követni a világosságot Nevemet híva segítségül éjjel és nappal? Ki lesz az közületek, aki elsõként lép véres lábnyomaimba? õszintén kerestek-e engem? Értsétek meg, hogy eljönnek azok a napok, amikor mennydörgéssel és tûzzel jövök el, de szomorúságomra sokakat fogok közületek úgy találni, hogy mit sem tudtok róla, mert mély álomban lesztek! Egyik hírvívõt küldöm a másik után, teremtés, hogy áttörjem süketségedet, de most fáradt vagyok ellenállásod és fásultságod miatt. Nagyon fáradt vagyok hidegséged miatt. Fáradt vagyok gõgöd és merevséged miatt, amit akkor látok amikor az egység érdekében kellene összegyûlnötök. Megtöltötted és túlcsordítottad az érzéketlenség kelyhét.

Saját hangotoktól megmárosodva szembeszegültek az én hangommal, de ez nem lesz örökre így. Hamarosan elbuktok, mivel saját hangotok félrevezetõ ostobasága miatt szegültetek szembe hangommal. Nyilvánvaló, hogy Egyházam a ti megosztottságotok miatt hever romokban. Hit hiányában nem fogadjátok el tanácsomat és kívánságomnak sem tesztek eleget, de le fogom leplezni szíveteket saját magatok és az egész világ elõtt. Le fogom leplezni, miként terveztétek titokban, hogy tönkreteszitek törvényemet.

A következõket Jézus jelentõségteljesen mondta:


Fel fogják törni a hatodik pecsétet 4 és ti mindannyian sötétségbe merültök. Nem lesz világosság, mert az alvilág füstje olyan lesz, mint egy nagy kemence füstje, és elsötétül tõle a nap és a levegõ. 5 Igazságosságom kelyhe által kígyókhoz és viperákhoz teszlek hasonlóvá benneteket. Hasatokon fogtok csúszni és a föld porát fogjátok enni a sötétség ama napjaiban. 6 Földre terítelek, és emlékeztetlek benneteket, hogy nem vagytok jobbak, mint a viperák... Fulladozni fogtok, meg fogtok fulladni bûneitekben. Haragomban leterítelek benneteket, és rátok taposok.

Értitek? Négy angyalom parancsomra várva, félelemmel eltelve áll trónom körül. Amikor majd mennydörgést hallotok, és látjátok a villámok fényét, tudjátok, hogy elérkezett igazságosságom órája. A Föld megrázkódik és mint hullócsillag kilendül helyébõl 7 hegyeket és szigeteket mozdítva ki helyükbõl. Egész nemzetek fognak megsemmisülni. A mennybolt eltûnik mint felgöngyölt könyvtekercs, 8 ahogyan látomásodban láttad leányom 9 Nagy szenvedést fog átélni minden ember, és jaj a hitetleneknek! Hallgass meg: Ha így szólnak ma hozzád az emberek: „Ó, az élõ Isten irgalmas lesz hozzánk! A te jövendölésed nem Istentõl való, hanem saját lelkedbõl!” Mondd meg nekik: Holtak vagytok, bár azt mondják rólatok, hogy éltek. A ti hitetlenségetek ítél el benneteket, mert nem akartatok hinni irgalmasságom idejében, és megakadályoztátok hangomat, hogy szócsöveimen keresztül figyelmeztesse és megmentse teremtményeimet. Ti is meghaltok majd, mint a rosszak.

Amikor elérkezik a sötétség órája, megmutatom nektek bensõtöket. Ki fogom fordítani lelketeket, és amikor meglátjátok, hogy lelketek szénfekete, nemcsak olyan lelki kínt fogtok érezni, mint azelõtt még soha, hanem fájdalmatokban melleteket fogjátok verni, mondván, hogy a ti sötétségetek sokkal rosszabb, mint a titeket körülvevõ sötétség. Ami téged illet 10 Így fogom megmutatni igazságosságomat a nemzetek elõtt, és minden nemzet érezni fogja ítéletemet, amikor az az óra eljön. Jobban megritkítom az emberi életet, mint bármikor azelõtt. Majd pedig, amikor haragom megenyhül, mindegyikõtökben elhelyezem trónomat, és együtt, egy hangon, egy szívvel, egy nyelven fogtok dicsérni engem, a Bárányt.

Ennyi elég mára, Vassulám. Ne légy keserû saját néped miatt, és szíved se aggódjék, lélek! Megmutatlak a világnak, mint az egység jelét. Ellened mondanak és elutasítanak, de most már tudod, hogy miért: mert nem fogadják szívesen az egységet, miként a Szeretetet sem fogadja szívesen sok szív. Hiányzik az õszinteség... jöjj! Mi ketten?

Igen, uram.



1 a görögkeleti papságnak,
2 Mexikó városban
3 Minden vallás képviseltette magát. A görögkeletiek késõn jöttek, húsz percig maradtak, amíg felolvastam Jézus üzenetét az egységrõl, majd felálltak és haragosan eltávoztak.
4 vö. Jel 6,12,
5 vö. Jel 9,2
6 vö. Ter 3,14
7 vö. Iz 3,13
8 vö. Jel 6,14
9 1990. július 14-én.
10 ez csak rám vonatkozik