ÉGI ÜZENETEK

2015. május 12.

 

Szűzanya:  Az első parancs elleni bűnök 1.

 

Szűzanya: Drága, engesztelő Gyermekeim! Édesanyai szeretetem összes melegével köszöntelek benneteket. Ez a szép tavaszi hónap, május, az Én hónapom. Várlak benneteket a májusi litániákra. Ilyenkor gyönyörűség Szívemnek hallgatni dicséreteiteket és könyörgéseiteket. Komoly és megtisztelő feladat számomra, hogy a tízparancsolatról s ezen belül az 1. Parancs elleni bűnökről tarthatok tanítást nektek.

Mióta ember él a földön, képes különbséget tenni a jó és rossz között, mert a Teremtő egy természetes törvényt vésett bele a szívébe, mely kötelez a jóra és tiltja a bűnt. Azután ezt a természetes törvényt tökéletesítette a régi törvény, melyet Isten választott népének Mózesen keresztül kinyilatkoztatott: A Tízparancsolat. Ez a régi törvény előkészület az evangéliumra. Ennek a régi kinyilatkoztatott isteni Törvénynek tökéletes formája az új Törvény, vagy más néven evangéliumi törvény, mely Krisztus műve és elsősorban a Hegyi beszédben fejeződik ki. A Katolikus Egyház Katekizmusa így ír erről: „Az evangéliumi Törvény beteljesíti a Törvény parancsolatait. Az Úr beszéde nem oldja föl és nem fokozza le a régi törvény erkölcsi előírásait, hanem… új igényeket fakaszt belőlük… Nem ad hozzá új külső parancsolatokat, hanem a cselekedetek gyökerét újítja meg… Tökéletesíti a törvényt, isteni nagylelkűséggel megbocsátva az ellenségeknek és imádkozva az üldözőkért… Az aranyszabály: Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük… Jézus új parancsa, úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket.”

Gyermekeim! Ma az 1. paranccsal foglalkozunk: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Szeretném bemutatni nektek, hogy milyen bűnöket lehet elkövetni e parancs ellen. A vasárnapi szentmisén a pap Jézus szavait idézi a szentbeszédben: „Aki eszi az Én Testemet és issza az Én Véremet, annak örök élete van.” – majd megmagyarázza e felséges szavak jelentését.

Ahogy két asszony Juci és Margit hazafelé ballagnak a mise után, visszagondolnak a prédikációra. Margit kételkedve így szól: - Te elhiszed, Jucikám, hogy abban a kis fehér ostyában valóban benne van Jézus Teste és Vére? Még elsőáldozó koromban elhittem, de ma már senki sem tudja nekem ezt bemagyarázni, mert ez fizikai lehetetlenség. A másik abszurd dolog, amit folyton ígérgetnek: az Örök élet, a Mennyország. Hidd el, minden itt a földön van: a Menny, a pokol és a tisztítóhely is.

-Akkor miért állsz be az áldozók közé, Margit? Hiszen ezzel a kételkedéssel szentségtörést követsz el. Nem hiszel Isten mindenhatóságában és az általa teremtett túlvilágban. Az első parancsot mélyen megsérted, mely így szól: Uradat Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

-De én imádom, mert szoktam imádkozni.

-Ez nem elég, Margitkám! El kell fogadnod hitünk és vallásunk alapigazságait.

Gyermekeim! Ez a templombajáró hiába imádkozik, mert makacsul szembehelyezkedik a kinyilatkoztatott hittételekkel, ezért halálos bűnt követ el. Nemcsak a kételkedőkről, hanem a hitetlen gyermekeimről is azt mondhatom, hogy az első parancs ellen vétenek. Nem hisznek Isten létezésében, tehát nem imádják, nem szolgálják, halálos bűnben élnek.

Dani jóindulatú, becsületes, sikeres autószerelő. Saját vállalkozása van, jó anyagi alapot teremt családjának. Feleségével szeretetben élnek és okosan nevelik 3 gyermeküket. Neje, Annus vallását gyakorló jó katolikus, Dani ateista, csak az ő kedvéért esküdtek templomban. Annus a gyerekeket vallásosan neveli, minden vasárnap viszi őket a szentmisére, férje otthon marad, nem tagadja meg az elveit. Ez a gyermekem, bármennyire pozitív tulajdonsággal rendelkezik, amíg meg nem tér, halálos bűnben él: a hitetlenségben. Megsérti Isten fölségét, mert megszegi az 1. parancsolatot.

A katekizmus kimondja, hogy az első parancsolat a remény elleni bűnökre is vonatkozik, amelyek a kétségbeesés és a vakmerő bizakodás. A kétségbeesésre szeretnék a valós életből egy példát kiemelni nektek. Egy 45 éves leányról van szó, Ibolyáról, aki szüleivel él, idegbetegsége miatt sosem dolgozott. A kevés segélyből és idős apja, anyja nyugdíjából él. Betegsége miatt kicsi korától elkényeztették, nem nevelték munkára és maximálisan mindenben kiszolgálták. Hozzászokott a semmittevéshez. Ma is elvárja öreg, beteg édesanyjától, hogy hozza be neki az uzsonnáját, fűtsön be a szobájában, és még a főzésben, mosogatásban, takarításban sem segít. Pedig nem fekvő beteg, jön-megy a lakásban és udvaron. Egyetlen elfoglaltsága a kézimunkázás, zenehallgatás, TV nézés. A sok lustálkodás, heverészés egymásután szüli a negatív gondolatokat. Lázadozik Isten ellen a betegsége, a skizofrénia miatt. Dühös, hogy nem járhat dolgozni, mint mások. Van egy vallásos, jó szándékú barátnője, aki próbálja Isten felé fordítani, de ő keserűen visszautasítja. Az ablakon keresztül irigykedve nézi az utcán kézenfogva sétáló szerelmespárokat. Eddig még egyetlen udvarlója se volt és tisztában van vele, hogy ennek oka a betegsége, amit rögtön észrevesznek rajta. Mélyen elkeseredik, hogy őt senki sem szereti. Kétségbeesésében öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. Egyszer már fölvágta az ereit a fürdőkádban, de észrevették. Mindenkitől elzárkózik, sehova nem megy, még a telefont se használja. Szüleivel hálátlan és goromba, intézetbe, kórházba nem hajlandó menni. Az önzés, az önsajnálat és gőg teljesen eluralkodik rajta. Ez a gyermekünk már hallott Istenről, volt elsőáldozó és bérmálkozó, de már elszakadt tőlünk, bennünk sem talál vigaszt. A kereszt és a rózsafüzér ott függ a falon, de ez csak dekoráció. Nincs vigasza, már nem akar élni, teljes kétségbeesésbe burkolózik. Nem bízik abban, hogy Isten megbocsát és utat enged magának a többi parancs megszegéséhez.

A kétségbeesésen kívül a másik bűn, mely a reménnyel kapcsolatosan helyezkedik szembe az 1. paranccsal: a vakmerő bizakodás. Erről a Katolikus Egyház Katekizmusa így nyilatkozik: „A vakmerőségnek 2 fajtája van. Vagy vakmerően bízik az ember saját képességeiben (remélve, hogy a magasból jövő segítség nélkül is üdvözülhet), vagy az isteni mindenhatóságban és irgalmasságban bízik vakmerően (remélve, hogy bocsánatot nyer megtérés nélkül és dicsőséget érdem nélkül.)”

Gyermekeim! Egy özvegyasszonyról szólok Sárikáról, akinek a háztáji kertje mellett szőlője van a hegyen, disznókat és baromfikat tart. A munka az istene. 70 éves, de úgy ég a keze alatt a munka, mint 10 fiatalnak. Egyik este büszkén sorolja a szomszédasszonyának a kerítésen keresztül, hogy a ma mi mindent elvégzett, most már nyugodtan megy aludni. Julika, a szomszéd, így válaszol: -Sárikám! Ma vasárnap van. Jobban tenné, ha legalább ilyenkor pihenne és eljönne a Szentmisére. Hiszen Istennek köszönheti, hogy még ebben a korban is ilyen tevékeny.

-Julika! Nézzen körül a templomban! Hányan járnak oda a mi utcánkból? Talán hárman. Kihasználják a szép időt, hasznosan töltik a kertjükben. Különben Isten mindenütt ott van, az én házamban is. Itthon is lehet imádkozni. Higgye el, kizárólag magamnak köszönhetem, hogy ilyen jól bírom még a munkát: nem hagyom el magam, szorgalmas, kitartó vagyok, nem ismerem a semmittevést. Istennek nem sok köze van ehhez. Mi ilyen fajták vagyunk. Anyám még 98 évesen is kiment a szőlőbe kapálni.

Drágáim! Ezután a párbeszéd után két héttel Sárikát elvitte a mentő súlyos agyvérzéssel. A nagy önbizalmával, hogy vakmerően bízott saját erejében megbántotta Istent és az Ő első parancsát. Bizony nem élt a kegyelem állapotában. Vajon lebénulva, kerekesszékbe kényszerülve rádöbben-e bűnére, és arra az igazságra, hogy egyedül a Mennyei Atyában kell bízni, nem önmagában?

Nemcsak az bűn, Kicsinyeim, hogy ha valaki saját képességeiben bízik vakmerően, hanem az is, mikor Isten irgalmában, szintén vakmerően. Erre is mondok egy példát. Egy engesztelő csoportban hárman járnak. Felvetődik, hogy már egy hete gyóntak, itt az ideje, hogy újra menjenek. Az egyik asszony így szól:

-Nekem elég egy évben egyszer-kétszer gyónni. Hiszen nem loptam, nem öltem, nem paráználkodtam. A többi apróságot megbocsátja nekem Isten gyónás nélkül is.

-Apróságot? –kérdezi a másik – hiszen már háromszor nem voltál Szentmisén vasárnap, és a múltkori engesztelésen megátkoztad előttünk a menyedet, hogy törjön ki a keze-lába, amiért nem engedte, hogy dajkáld a kisunokádat.

-Ja, igaz, el is felejtettem. Nem számít, majd Húsvétkor meggyónom. Addig is bízom Isten megbocsátó szeretetében és irgalmában.

-És ha hirtelen elér valami súlyos betegség és nem éled meg a Húsvétot? Akkor ezekkel a halálos bűnökkel fogsz Jézus elé állni a különítéleten?

-Á, dehogy! Velem nem történhet semmi baj, mert Isten tenyerén vagyok.

Lelkitestvérei megdöbbenve hallgatták és szinte egyszerre mondták:

-Isten csak akkor bocsát meg neked, ha minél hamarabb megbánod a bűneidet és meggyónod azokat.

Gyermekeim! Soha ne kövessetek el bűnt abban a „megnyugtató” tudatban, hogy sebaj, majd meggyónom. Ugyanis az ilyen gyónás szentségtörésnek számít.

A katekizmus arra is tanít titeket, hogy az 1. parancsolat kötelez benneteket Isten mindenekfölötti szeretetére, és minden teremtményt őáltala és őmiatta szeressetek. Hogyan lehet vétkezni az Istenszeretet ellen? Közömbösséggel, hálátlansággal, langyossággal, gyűlölettel. A közömbös ember nem törődik azzal, hogy gondoskodik róla az Isten, szereti őt. Távol érzi magától, semmi szeretetet nem érez iránta, pedig hiszi, hogy létezik. Ez az érzelmi állapot is megszegi az 1. parancsolatot. Ó, milyen sok az ilyen gyermekünk! A hálátlan nem ismeri el Isten szeretetét, védelmét, törődését, ajándékait. Úgy érzi, ez a sok jó neki jár. Nem köszön meg semmit. Oly természetesnek veszi, hogy tud jönni, menni, étkezni, működik az emésztése, tud dolgozni, aludni stb. Pedig, Isten az Ő hatalmánál fogva bármitől megfoszthatná. Ti, drága Engesztelőim, mindenért adjatok hálát: hogy erőt ad ahhoz, hogy el tudjátok látni magatokat, családotokat, hogy el tudtok jönni ide az engesztelésekre, a lakóhelyeteken a szentmisékre, hogy van még áldozási és gyónási lehetőségetek, hogy segít legyőzni a kísértéseket, hogy jól működteti a lelkiismereteteket és felismeritek bűneiteket.

A langyosság is bűn az 1. parancs ellen. A hívő, templombajáró gyermekeink között sok ilyen van. Hanyagok a vallásgyakorlatokban. Csak akkor imádkoznak, ha kedvük van, csak akkor mennek szentmisére és közös imaórákra, ha a hangulatuk úgy diktálja. Ez azért veszélyes, mert lassan egészen leszoknak a hitben járásról, ellustulnak, elszakadnak Istentől.

Az 1. parancs megszegésének legsúlyosabb formája az Isten iránti gyűlölet. Az evangélium azt mondja erre, hogy ez a gőgből fakad. Ellenkezik Isten szeretetével, kinek jóságát tagadja, és átkozni akarja, mert tiltja a bűnöket és büntet.

Ebben a mai tanításban az 1. parancsolat első felével foglalkoztunk, és az ellene elkövetett bűnökkel: „Uradat, Istenedet imádd…” Legközelebb ott folytatjuk, hogy „…és csak Neki szolgálj”.

Kicsinyeim! Én, Édesanyátok felmutatok a mennyezetre. Lelki szemetekkel tekintsetek oda, mert megnyílik és láthatóvá válik a ragyogó kék ég. Az ég is kettéválik, tündöklő fény árad lefelé, és benne kirajzolódik Szent Fiam fenséges alakja. Hófehér ruha van rajta, az arcát csak lassan lehet kivenni a fényességből és nézzétek mit tart a kezében: egy lekerekített dupla kőtáblát, a tízparancsolatot. Felette lebegve két kicsi rózsaszínruhás angyal tart kifeszítve egy széles, világoskék selyemszalagot, melyre cifra aranybetűkkel van ráhímezve: EVANGÉLIUMI TÖRVÉNY. Jézus Krisztus megáll veletek szemben és a táblán ujjával az 1. parancsolatra mutat. Ez a felirat erősen elkezd sziporkázni és fénysugarakat szór felétek. Fiam elindul felétek a táblával és szívetekre érinti azt a részét, ahol az első felirat világít. Egyszerre, egyidejűleg teszi ezt mindegyiketekkel, és így szól hozzátok:

-Drága Gyermekem! Azért jöttem, hogy örökre szívedbe véssem a legfontosabb parancsolatot, az elsőt: „URADAT ISTENDET IMÁDD, ÉS CSAK NEKI SZOLGÁLJ! SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT ÖNMAGADAT!” Ebben a törvényben benne foglaltatik az összes többi. Aki ezt a törvényt megszegi, a többi ellen is vét. Ezután lehajolok és szívedet lepecsételem egy szeretetcsókkal, hogy ezt a parancsot senki és semmi ne tudja kitépni belőled.

Újra Én vagyok Édesanyátok. Jobbkezemben egy szál fehér liliomot tartok, a tisztaság jelképét. Felemelem és ezzel áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK  2015.május 19.   Jézus: Az első parancs elleni bűnök 2.

Jézus: Én vagyok a ti Jézusotok. Sugározó fényben állok előttetek, mint feltámadt, megdicsőült Üdvözítőtök. Mellemen egy kissé széthúzom a ruhámat és lelki szemeitekkel láthatjátok, dobogó, szent Szívemet, melyből végtelen szeretetemet és irgalmamat lövelem felétek. Újra eljöttetek, hogy a lelkek sokaságát mentsétek nekünk és meghallgassátok égi tanításunkat.

Az 1. parancsnak van egy második része, mely így hangzik: „CSAK NEKI SZOLGÁLJ!” Mi, a háromságos egy Isten elvárjuk, hogy gyermekeink csak Minket imádjanak és Nekünk szolgáljanak. Hányszor lehet hallani ilyen felkiáltásokat: „Imádom ezt a színészt! Imádom a fagylaltot! Imádom az unokámat!” Ez a beszéd bűn, mert sérti az 1. Parancsot. Ezeket szeretni kell, de imádni csak Istent lehet. Az is ez ellen a parancs ellen vét, aki babonás. Ha szembejön vele egy kéményseprő, megfogja a gombját, hogy szerencséje legyen. Ha megúszott valami bajt lekopogja, hogy máskor is elkerülje. Ha lát egy fekete macskát előtte átszaladni az úton, balszerencsétől tart. Ha kuvikoló bagolyt észlel, halálesetre számít. „A babona a vallásosságnak torz túlzása, a vallásos érzék és vallásos gyakorlatok eltévelyedése.” A babonához hasonlóan a bálványimádás is az ember vallásos érzésének eltorzulása. Nem csak az ókori pogányok imádtak bálványokat. Mindaz bálványimádást jelent, mikor az ember Isten helyett teremtményt vagy ember által alkotott dolgot imád és szolgál. Lehet ez családtag, filmcsillag, rock-énekes, pénz, autó, hatalom, siker, a gyomor és a szex. Az 1. parancsot szegi meg az is, aki kiváncsiságból és gyógyulási szándékkal okkult, ezoterikus gyakorlatokhoz fordul, a New Age áramlataiba keveredik. A jósnők, az asztrológusok, a tenyérjósok, a kártyavetők, a jövőbe látok hatalmat akarnak gyakorolni az idő és az emberek fölött azzal, hogy titokzatos erőt tulajdonítanak maguknak megtévesztve sok hiszékeny embert. Ide tartozik a fekete és a fehér mágia. Mindkettőnek alkalmazása és elfogadása súlyos bűn. A mágia bűn, mert olyan erőkben hisz, melyeket az ember maga hasznára fordít vagy mások megkárosítására.

Megtörtént eset, amit most mondok nektek. Annának van egy barátja, akivel szeretne összeköltözni, ennek van egy akadálya, édesanyja, aki  erősen ellenzi ezt a kapcsolatot. Rossz a fiú családi háttere: iszákos apa, kicsapongó anya és a fiútestvére börtönben van kábítószerkereskedés miatt. Hiába próbálja lebeszélni a lányát, az egyre dühösebb lesz és bosszút forral. A harmadik faluban lakik egy boszorkány, akiről hallották, hogy ért a rontáshoz. Felkeresték, és megígérte, hogy segíteni fog rajtuk, csak hozzanak a mama hajából egy hajszálat, fényképet róla, egy galambtollat és 5 tojást. Így is történt. Újra elmentek hozzá ezekkel a dolgokkal. Az asszony gyertyát gyújtott, mellé állított egy feszületet és eléfektette az anya fényképét. Volt a kezében egy vastag varrótű, a fokába belefűzte a hajszálat, és a fotón a képet a homloka körül elkezdte szurkálni. Közben „imádkozott”, érthetetlenül mormogott valamit. Egy barna löttyel kereszet rajzolt a fiatalok szívére és így szólt: „Most már nyugodtan összeköltözhetnek, nem lesz semmi akadálya.” Másnap ebéd közben a mama elsápadt, a fejéhez kapott, leszédült a székről és azonnal meghalt. A boszorkány megátkozta és rontást hajtott vére rajta. Ilyen a fekete mágia. Halálos bűn ennek az asszonynak az 1. parancs ellen, de a fiatal párnak is.

Okkult gyakorlatok közé tartozik még a mágián, varázsláson kívül a szellemidézés, ahol nem is a halott hozzátartozók lelke szólal meg, hanem maga a Sátán. Ilyenen résztvenni halálos bűn. Sérti az 1. parancsot a jóga, a transzcendentális meditáció, a Silva féle agykontroll, aura és irísz vizsgálat, szellemgyógyászat, fénygyógyászat, reiki gyógyászat, ingázás, varázsvessző, amivel a vízereket keresik, reinkarnáció, Ufó-hit, sámánizmus, talpmasszázs, akupunktúra. Ezek az eljárások a gonosztól valók, őt szolgálják, nem az Istent.

Ezután azt szeretném bemutatni nektek, hogyan lehet Istent szolgálnotok, ahogy az 1. parancs ezt megköveteli.

A Mennyei Atyának minden egyes emberrel, akit teremtett, terve van, úgy kell élnetek, hogy ezt beteljesítsétek. Mindenki más és más feladatot kapott és hozzáillő képességeket, talentumokat. Van, aki apostolkodásra lett meghívva, van, aki tanításra, van, aki odaadó szolgálatra, van, aki szenvedésre, van, aki önmegtagadó, lemondásokkal teli életre, van, aki szüntelen imádkozásra, van, aki a kísértő elleni harcra, testvérei szabadítására, van, aki anyaságra, van, aki, szüzességre, van, aki szerzetesi életre és papi szolgálatra. Az a gyermekem szolgálja jól Istent, és tesz eleget az 1. parancsolatnak, aki a Teremtő által kapott megbízását minden erejéből képességeinek megfelelően teljesíti.

„ÉS CSAK NEKI SZOLGÁLJ!” – mondja az 1. parancs egyik része. Bizony nagyon sokan megsértik ezt, mert nem Istennek szolgálnak, hanem a bálványnak, amit ők választottak.  Imre festő és mázoló, 3 gyermekes családapa. Már évek óta iszik, sok gondot, keserűséget okozva feleségének és gyermekeinek. A Mennyei Atyának az a célja vele, hogy ügyes kezeivel, fizikai erejével megfelelő anyagi alapot nyújtson családja megélhetéséhez. Rossz barátok befolyásolására már 3 éve rászokott az italra, rövid időn belül kitették a cégtől. Azóta mégjobban ivásnak adta a fejét, esténként holtrészegen hozzák haza a kocsmából. Természetesen nincs munkahelye. Felesége óvónői fizetéséből csak élelemre és ruházkodásra jut, a számlákat nem tudják kifizetni. A fűtést már ki is kapcsolták. Most következik a villany. Imre, amint halljátok súlyosan megsérti az 1. parancsot, mert állapotbeli kötelességeit nem teljesíti. Alkoholizálásával és felelőtlenségével a Sátánt szolgálja. A mértéktelen ivás, a sör, a bor, a pálinka az istene.

Hallgássátok meg a másik példát! Ilidkó már 5 éve szentségi házzasságban él Bélával. Gyermektelenek. A férj annyira vágyódik egy kisbaba után, de Ildi hallani se akar róla. Pedig már rég felépült a házuk szülői segítséggel, autójuk is van, nincs anyagi gondjuk. Béla hiába könyörög, felesége csak szedi a fogamzásgátlót. Az a tény, hogy nagyon csinos nő. Félti az alakját, hogy meghízik a szüléstől és szoptatástól, attól tart, hogy a gyerek mellett odalesz a kényelme, a külföldi utak, a hétvégi szórakozás. Az önzés és hiúság egészen hatalmába keríti. Őt Isten anyának teremtette, de ezt a feladatot engedetlenül visszautasította. Vétett az 1. parancs ellen, de az 5. és 6. ellen is. Hiszen aki gyógyszerrel megöli a kezdődő kis életeket, az gyilkol és aki a házaséletben csak saját örömét keresi és közben visszautasítja a gyermekáldást – mégha egyházi házasságban is él – paráználkodik.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Egy kicsit nézzetek magatokba. Azt a feladatot teljesítitek-e, amire hívtalak benneteket? Te, gyermekem, aki olyan buzgón jársz a külföldi zarándokutakra, vajon nem hiányzol nagyanyai besegítéseddel a fiataloknak? Évente 5-6 helyre is elmész. Mi lenne, ha ezekből legalább egy utat lemondanál és játszanál egy jó nagyot a kis unokáiddal, hiszen annyira vágyakoznak utánad... Te, kedves Fiam, éppen azt gyakorlod, amire kiszemeltelek. Az életed állandó szolgálat. Ott segítesz, ahol szükség van rád, sohasem sajnálod a pénzt és fáradságot. Nagy felebaráti szeretet buzog benned... Kislányom! Téged együttérzésre, vigasztalásra teremtettelek. Sok szomorú, gondterhelt gyermekem vár a te megértő, türelmes, szeretettel teli szavaidra. Mindig ez legyen a legfontosabb számodra...

Téged, Kislányom buzgó, imádságos életre szólítottalak. Nagyon sok lelket tudnál menteni, de még nem tudtál eléggé elszakadni a TV nézéstől, az internettől. Én féltékeny vagyok ezekre a világi dolgokra. Osztatlan szeretetet várok tőled... Kisfiam! Apai és férji, munkahelyi teendőid mellett sok lemondást és önmegtagadást kérek tőled. Egészen üresítsd ki magad, úgy, mint Én tettem. De még egy kis nyugtalanságot, szorongást látok benned. Miért nem hagyatkozol Rám egészen? Ó, szeretett Kislányom! Remélem magadra ismersz szavaimból? Te arra lettél kiválasztva, hogy példáddal megbocsátó szeretetre tanítsd a környezetedet. Olyan sok lelki sebet, keresztet kapsz családtagjaidtól, és minden erődet megfeszítve cipeled. Némelykor úgy érzed, nem megy tovább, kiszakítod magad ebből a „pokolból”, de valami visszatart. Újra felveszed a kereszted, és mész tovább. Ugye, hogy hasonlítunk egymásra?... Drága Kicsim! Téged a gonosz elleni harcra szemeltelek ki. Alkalmas vagy erre a feladatra, mert nem félsz. A Szűzanya oltalmazó tekintete mindig veled van. A Sátán és démonai nagyon dühösek rád, mert rendkívül sokat imádkozol. Szent Vérem páncélt képez körülötted, ezért a gonosz lelkek nem tudnak ártani neked...

Te, Kislányom a legszebb ajándékot kaptad a Mennyei Atyától, hogy példát mutass másoknak a fizikai és lelki szenvedés zokszó nélküli elviselésére. Soha nem panaszkodsz, csak hurcolod keresztedet. Köszönöm, hogy mindig felajánlod a lelkekért. Hidd el, Én kegyelemmé alakítva felhasználom.

Drága Kincseim! Ti, akik most hallgattok Engem, mind Engem imádtok és Nekem szolgáltok. Boldoggá tesztek, nem sértitek meg az Én első parancsomat. E legfontosabb törvény 3. Része csak jövő héten kerül sorra, mely így szól: „SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT ÖNMAGADAT!”

Búcsúzásul egy olyan helyre viszlek titeket, amit emberi szem nem látott, fül nem hallott: a Mennyek Országába. Eljöttök Velem? .... Köszönöm! Megnyílik az engesztelő helyiség mennyezete és vele együtt a ragyogó kék ég is. Felülünk a képzelet szárnyára, egyenként felemelkedünk és elhagyjuk helyünket. Előre megyek, kövessetek! Már meg is érkeztünk a Menny bejáratához, melyet jobbról-balról kerubok őríznek. Azonnal térdreborulnak Előttem. Fejüket mélyen lehajtva, karjaikat mellükön keresztbetéve köszöntenek Engem. Majd felállnak, bensőséges, vendégszerető mosollyal rátok tekintenek és szélesre tárják az aranykapu szárnyait. Belépünk és Én, a ti Üdvözítőtök hirtelen eltünök szemetek elől. Megengedem, hogy lelki szemetekkel megláthassátok őrangyalaitokat. Ők vezetnek tovább titeket. Nézzetek körül! Itt is van égbolt, de nem kék, hanem aranysárga fényben ragyog. Ez a színes fény mindent beburkol. Egy pompás díszkerben lépkedtek, ápolt, hullámzó pázsiton, illatozó virágkruppok, bokrok, cserjék között. Az utak mentén fehér padok vannak. Mindenütt mosolygós, fehér ruhás emberek, kicsik és nagyok sétálgatnak, beszélgetnek. Ők az üdvözültek. Angyalokat is látok közéjük vegyülve, de meg lehet különböztetni őket a szentektől, áttetszőek és szárnyuk van. Minden szent testből fény árad, de különböző erősséggel, ez jelzi elnyert dicsőségének fokozatát. Több fehérruhás szent egészen közel jön hozzátok és boldog mosollyal köszönt benneteket. Ők elhunyt őseitek és hozzátartozóitok, akikért imádkoztatok. Még nem ölelhetnek meg benneteket, mert még testben vagytok. Hirtelen rengeteg fehérruhás ragyogó alak széles gyűrűben vesz körül benneteket. Őrangyalotok magyarázza, hogy ők azok a lelkek akiket a 3 közös rózsafüzérrel a tisztítóhelyről kiszabadítottatok. A Mennyországban sok épület van a legegyszerűbbtől a legpompásabbig: a szentek hajlékai. Az egyik magasan kiemelkedik a többi közül. Falai illatozó fehér rózságkból vannak fölépítve. Körülötte angyalok állnak, többnyire kerubok és szeráfok. Nincs ajtaja. A bejáratot áttetsző, arannyal átszőtt függöny fedi. A Szentháromság hajléka előtt álltok. Egy kerub elhúzza a függönyt és elétek tárul a fenséges látvány. Nagyon tágas, többszintű és fényben ragyogó ez a helyiség. Egy virágszirmokkal borított emelvényen – melyhez hosszú, fehér lépcsősor vezet – 3 díszes trón látható. Rajta ül három gyönyörű ifjú alak palásttal, fehér ruhában, koronával a fején, a Szentháromság tagjai. Középen a Mennyei Atya arany palásttal, jobbra Tőle, Én, a ti Jézusotok piros palásttal, balra a Szentlélek Isten fehér palásttal. Próbálom érzékeltetni veletek, hogy ott a Mennyben mekkora imádásban és dicsőítésben van részük. E hajlék telítve van fényes alakokkal. Jobbról fehérruhás, glóriás szentek térdelnek homlokukat a földhöz érintve, sokszor felegyenesednek és kitárják karjukat Isten felé. Balról az angyalok 9 kara van képviselve. Míg társaik a Földön és a Mennyben különböző szolgálatokat teljesítenek, ők addig dicsőítéssel vannak elfoglalva. Az angyalok és szentek egyaránt szüntelenül zengik, hogy „szent vagy, szent vagy, seregek Ura, Istene, dicsőséged betölti a Mennyet és a Földet, hozsanna a magasságban... stb.” Éneküket hárfával, cimbalommal, cintányérral, dobbal, harsonákkal, fuvolákkal kísérik. Nincs az a földi zene, amely felérne e mennyei muzsika gyönyörűségével. Az Atya felemelkedik és hirtelen mély csend lesz. Így szól:

-Ó, mekkora öröm ért Minket. Ellátogattak hozzánk engesztelő gyermekeim. Jöjjetek be, Kicsinyeim! Angyalaim és szentjeim! Nyissátok meg soraitokat és engedjétek Közelünkbe őket! Már ott is álltok a Szentháromság lábai előtt és térdreborulva imádjátok Istent. Köszönöm szolgálataitokat: a buzgó lélekmentést. Kérésünkre az irgalmasság órájában 15:00-től16:30-ig szinte minden nap elmondjátok a 3 kedvenc rózsafüzérünket, pedig fárasztó, áldozatot kívánó feladat. E nemes szolgálatért megajándékozunk benneteket. Nyissátok ki szívetek ajtaját! Én, Mennyei Atyátok egy aranyrózsát helyezek szívetekbe: az álhatatos SZOLGÁLAT jelképét. Szent Fiam egy piros rózsát tesz belétek: az áldozatosság és önmegtagadás szimbólumát, a Szentlélek pedig egy fehér rózsával ajándékoz meg titeket: a lelki tisztasággal.

Újra az Én szavamat hallhatjátok, Jézusotokét. Őrangyalotok már vissza is hozott benneteket. Búcsúzásképpen megáldalak titeket az Istent imádó és szolgáló szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Megosztás a facebookon