A sátán négy kedvelt taktikája

Minden mérkőzésben, így a szellemi harcban is fontos, hogy kiismerjük az ellenfél taktikáját.

m11

1. Megtévesztés

Jézus figyelmeztetése szerint a sátán „hazug, és a hazugság atyja” (Jn 8,44). Üres ígéretekkel ámítja az embert. Azt hazudja, hogy boldogabbak leszünk, ha elkövetünk valamilyen bűnt vagy megtagadjuk az igazságot. Ám bármilyen örömet hoz is a bűn, az öröm csak egy ideig tart, azután elmúlik. Viszont szinte minden bűnös cselekvésből súlyos szenvedések fakadnak. Sokszor tapasztaljuk ezt, mégis felülünk a hitegetésnek.

Megtéveszt azzal is, hogy bonyolítja a dolgokat, különösen a gondolatainkban. Így próbálja elhomályosítani az alapvető igazságot kétes tetteinkkel kapcsolatban. Sugallatára körmönfont kibúvókat keresünk: különféle nehézségeket, kivételeket, esetleges szívfacsaró következményeket hozunk fel annak igazolására, hogy amit teszünk, helyes és jó.

A szavak manipulálásával is megtéveszt. Így lesz a magzat feldarabolása és megölése „reproduktív szabadság”, a paráznaság „együttélés”, a fajtalanság „meleg életstílus”. Ragyogó hitünk ősi bölcsessége így válik „sötétséggé” és „tudatlansággá”, a házasság több ezer éves intézményének újradefiniálása pedig a „házasság szabadságává”. A sátán csúsztatásai nyomán könnyebben mondjuk, hogy „nem olyan súlyos” az, amit Isten bűnnek nevez.

Az információ özön is a sátáni megtévesztés eszköze. Az információ nem azonos az igazsággal. Lehet adatokat ravaszul úgy összeállítani, hogy hamis megállapításokat támasszanak alá. Lehet tényeket és számokat úgy hangsúlyozni, hogy elsikkadjanak a másik oldal igazságai. Így az önmagában igaz információ is a megtévesztés eszköze lehet. A hírközlő média és más hírforrások sokszor azzal gyakorolják leginkább a hatalmukat, amiről hallgatnak.

2. Megosztás.

A sátán neve görögül diabolosz, a diaballein igéből, ami azt jelenti: szétdobálni. Jézus viszont szenvedése előestéjén azért könyörgött, hogy egyek legyünk (ld. Jn 17,22). Imája és a kereszten véghez vitt műve arra irányult, hogy megszüntesse a sátántól eredő széthúzást.

A sátán megosztó tevékenysége a saját lelkünkben kezdődik. Egymásnak feszülnek nemes, alkotó, jó szándékaink és alantas, bűnös, romboló indulataink. E küzdelemben sokszor úgy érezzük, kettészakadunk – ahogy Pál apostol írja: „nem a jót teszem, amit akarok… bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok készen.” (Róm 7,19-21) A benső megosztás a sátán műve. Jézus pedig a Lélek szerinti élettel ajándékoz meg, amelyben megszűnik a meghasonlás (Róm 8).

A belső egységünk elleni támadás számos külső megosztottságban gyűrűzik tovább. A széthúzást sok minden táplálja: harag, régi sérülések, neheztelés, félelmek, félreértések, kapzsiság, gőg, erőszakosság, türelmetlenség – s a sátán alaposan kihasználja valamennyit. Azt sugallja, hogy tökéletesebb, kívánatosabb embereket keressünk; ezért aztán sokan elhagyják házastársukat, családjukat, templomi közösségüket, abban a hiú reményben, hogy máshol tökéletesebb embereket és helyzeteket találnak.

A sátán célja mindig az, hogy széthúzást idézzen elő bennünk és körülöttünk. Jó, ha felismerjük, hogy bármi miatt küzdünk másokkal, valójában egyetlen közös ellenségünk van, aki egymás ellen akar fordítani és tönkre akar tenni valamennyiünket. „Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.” (Ef 6,12) A torzsalkodók mindjárt kibékülnek, ha az ajtajuknál fegyveres rabló motoz. Vegyük észre a rablót, és tegyük félre a jelentéktelenebb viszálykodásokat!

3. Elterelés.

Legfőbb célunk Isten és a ránk váró mennyei boldogság. A sátán mindent megtesz, hogy e legfőbb, igazi célunktól eltereljen. Egyeseket túlzottan a világ mulandó dolgai felé fordít: olyan elfoglaltak, hogy nincs idejük imádkozni, templomba menni, lelkileg táplálkozni, a ránk váró örök valóságra gondolni.

Másokat mulandó dolgok miatti félelemre késztet. Ezer földi dolog miatt nyugtalankodnak, ám közben megfeledkeznek az egyetlen félnivalótól: a ránk váró ítélettől. Jézus így int: „Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!” (Mt 10,28). Vagyis ha egyetlen félelmünk az, hogy el ne veszítsük Istent, akkor egyéb félelmeink megfelelő perspektívába kerülnek, sőt talán meg is szűnnek.

A sátáni elterelés lényege: jelentéktelenebb dolgokra irányítja a figyelmünket, hogy ne azzal foglalkozzunk, ami igazán fontos, vagyis erkölcsi döntéseinkkel és egész életünk irányával. Mindig a legfontosabbat tartsuk hát szem előtt, és ne engedjük, hogy lényegtelen dolgokra terelődjön a figyelmünk!

4. Elkedvetlenítés.

Jó, ha a keresztény ember magas célokat tűz maga elé. A sátán azonban ezt a jót is mérgezni próbálja. A magas célokhoz ugyanis hosszú út vezet. Nem jönnek azonnal a kívánt eredmények. Így a sátán kísértése nyomán könnyen türelmetlenné és szeretetlenné válunk magunkkal és másokkal szemben. Egyesek annyira elkeserednek saját maguk vagy mások miatt, hogy feladják a megszentelődésért folytatott küzdelmet. Mások elhagyják az Egyházat, amiért oly sok hibát látnak tagjaiban. (Mintha valaki otthagyná az edzőtermet, mert ott sok kövér embert lát.)

A sátán azért is tudja kedvünket szegni, mert céljaink általában nem végesek. Mindig lehet tovább fejlődni, többet tenni. Itt lép közbe a sátán. Ha ugyanis lehet többet tenni, azt úgy is felfoghatjuk, hogy mindeddig nem tettünk eleget. Ezzel próbál letörni: azt sugallja, hogy teljesíthetetlen követelményeket állítsunk magunk elé.

Olyan egyszerű dolgokkal is próbálja elvenni a kedvünket, mint a kimerültség, a mindannyiunk által megtapasztalt személyes kudarcok, gyengeségek és sok más akadály, ami hozzátartozik emberi állapotunkhoz és ahhoz, hogy bukott világban élünk, ahol korlátozottak az erőforrások.

A sátán azért akar kedvetlenné tenni és elkeseríteni, hogy feladjuk a küzdelmet. Mesterkedése ellen egyedül az alázat vértez fel. Az alázat az önmagunkkal kapcsolatos igazság elfogadása. Megtanít, hogy lassan, lépésenként haladunk előre; hogy tényleg vannak hibáink, és hogy olyan világban élünk, amely messze nem tökéletes.

Érdemes mindezt alázattal átgondolnunk. Erősebben fogunk Istenre támaszkodni, és egyre jobban fogunk bízni gondviselő segítségében. És érdemes megjegyeznünk a sátán négy gyakori taktikáját. Ha felismerjük, megtettük az első lépést, hogy le is győzzük.

(Forrás: Christianae, párKatt.hu, Msgr. Charles Pope-nak Fr. Louis Cameli: The Devil You Don’t Know (A sátán, akit nem ismersz) című, 2011-ben megjelent könyvéről írtösszefoglalója alapján)

Szerelmi tanácsok legényeknek nagyapáinktól


1. Ifjú, ha fölcsöpörödtél, és hevesen ver szíved, lányra nézve ha úgy érzed, mintha zsákot szorítanának melledre, tudhatod, szerelembe estél!

2. Közeledj a leányhoz, de ne lüttyőn, ne málén, ne is kakaskodva, hanem szép szerrel. Keresd egyedüllétében, úgy szólítsd meg. Közönséges szóbeszédből kerekíts az ő dicséretére. Méltasd szép orcáját, kecses járását, szeme ragyogását, hanga csöngését.

3. Ne ugorj neki hatra vakra! Inkább beszélj madarakról, virágokról. Megláthatod mennyi lélek árad belőle. Válaszaiból megtudod, hogy azok csak bűk meg bák e, vagy lelke nyitott kapuján fény árad e kifelé! Nagy kincs ám a mesékben élő lelkű leány!

4. Ha tüzes leányra vágyól, aki alatt kiég a gyöp ha reá ül, ne hidd, hogy az ilyen, akit nyaggathatsz nyakló nélkül! A forróvérű leány belebetegszik ha csak nyaggatják. Ameddig nincs teljes bizalma, vagy fél a gyerektől, nem enged meg neked annyi mindent mint a hűvösebb vérű, vagy simogatásra, gyúrásra nyugalmat lelő nőszemély. A járatlan férfi azt hiszi, húha, ezek aztán de hevesek! Épp nem azok, de könnyen játszanak a legénnyel. Az ilyenek ráérnek kitárulkozni - azt mondják róluk: erkölcsösek! Ez a fajta ritkán veszti el a fejét - az ilyen játszik a legénnyel és megfogja férjnek a legmegfelelőbbet. Ne morcoskodj ezért, ha a leány mancsodra üt, s azt mondja: ne tapogass végnélkül! Ha az ilyen leány bizalmát leli benned, akkor tudod meg igazán, milyen a menny béli boldogság - légy tehát türelemmel.

5. Ha már messzire jutottál vele, ne kapd el, ne csípd le, hanem mondd neki: igen kívánlak, engedd hogy kigomboljalak, megemeljem szoknyádat. Mondd neki, szereted, vond magadhoz, csókold meg szemét, száját, orcáját, nyakát, gyöngéden, illetődötten. Ha megemelheted szoknyáját, térdelj elébe, szídd magadba szagát, csókold meg ágyékát, mert virág az ő teste, titkos értelmű rózsa.

6. Ne gyurmáid emlőit, nem kovász az! Gyöngéden, értelmesen foglalatoskodj azokkal.


7. Mosakodj alaposan! A büdös legényre azt mondják: rohatt répa. Ennek okáért ne bűzölögjön pofád, lábad, alfeled!

8. Ne csábíts leányt szórakozásra! Csábításból ha szerelmet hazudozol, boldogasszony átka ront meg, mintha gyújtogatnál!

9. Nem minden leány gyöngéd. Akad szép számmal durva is. Az ilyent hagyd meg a hasonszőrű kannak. Vicsorgassanak egymásra, mint a dühödt kutyák. Az ilyennek ha szépet mondasz, röhög vihorászik.

10. Kerüld az idétlen nőszemélyt is. Azt aki minden szavad után az anyjához, meg barátnéhoz szalad, amelyik nagydobra veri a viszonyt - sikítozik, ha hozzáértél. Azért sikítozik, hogy ország-világ tudja meg, őt te kerülgeted. Ezek igen egyszerűre szabott lelkek. Ha te magad valaki vagy, adsz magadra, igyekezzél gyalult családból házasodni, mert lehetsz tudó, bácsa, táltos, garabonc, kiváló bárminémű művességben, tudományban, családod feleséged magasságán reked. Amilyen az asszony, olyan a család!

11. Ha leány veled szerelembe esvén megadja magát, úgy térdelj elébe, mintha imádkoznál. Mert istenek teremtő műhelye az ő teste! Teremtés titkába vonatsz be az ő lába között. Áhítattal, istenfélelemmel nyúlj ezért hozzá, ne gyöngén, nyavalyásan, hanem gyöngéden, mintha szirmát könnyen hullató virág volna, mintha magvát hullató búza volna kánikulában.

12. Előtte mosakodj meg, utána mosakodj meg, mondj köszönetét és másnap kedveskedj ajándékkal!

13. Ne szűrd össze a levet hozzád nem illővel. Alkalomra se, mert az alkalomból keserves élet lehet! Ennek sok csínja-bínja van. Semmiképpeg sem vezet jó házassághoz, ha egyikük lassan lohad a szerelemben, a másik gyorsan, ha egyikük korán-, másikuk későn kelő, egyikük álmatlan, másikuk nagy alvó, egyikük húsos, másikuk tésztás, egyikük kuporgató, másikuk szertelen, egyikük marhaétkű, másikuk madárétkű.

14. A leány után koslató férfi mutatkozzék a lányos háznál! Kéredzkedjék bé, ha már biztosra veszik, hogy egymásnak valók volnának. Ez jó út, az alapos ösmeretség útja. Így világosodik meg, minő ember is a férfi, így világosodik meg, minő család a leányé. A férfi megmutatja mit tud, milyen étkű, meg miegymás. A leány is színt vall akaratlan, mégha fölcsöngetyűzetlenül is bolondító, akkor tényleg az. Lakva ösmerik meg egymást az emberek.

15. Mindettől még nem okvetlen jó szerető. Csak ha hetedszerre is bevált, akkor az. Annak bizonyítása pedig adassék meg neki!

16. A szerelem virágokkal megrakott szekérhez hasonlatos, de ha nincsen rúdja, nem jut célba! Mert noha a lélek rezdülése igen fontos, meg minden abból következik, de következzék, és következzék alaposan, élvezetesen! A szeretkezésben kezdő nő suta, a kezdő férfi ügyetlen. Az igencsak fölajzott férfinál hamar vége van, az igencsak fölajzott nő bőre tágul. Ezért ne ítélkezz a fölött, kinek szeme szerelem éhségétől kopog! Mert az elhamarkodott ítélet. Ne mondd a nőnek, ej no, de kiadós vagy! - Mert csak kiéhezett. Ha nem az volna, talán belegebednél, míg bejutsz! Ha többször egymással - akkor mindenre fény derül.

17. A fehérnép épp úgy vágyakozik, mint a férfinép, sőt alaposabban, csak másként melegszik, másként hűl, ezért az öregebbek okítsák meg efelől a kislegényt. Az ifjú ügyeljen a nő szeme rebbenésére, ajka ívelésére, teste mozdulataira, hogy az Őt megelőzőleg elérje a gyönyör tetejét. Ha meg utána ő elérte, ne forduljon le róla, hanem babusgassa továbbsimogatással, kedves szóval! A szerelem szeretkezésestül égi eredetű.


18. Vonzalomban fontos a szem gyönyörűsége, vonzalomban fontos a tapintás gyönyörűsége, vonzalomban fontos a szavak gyönyörűsége, vonzalomban legfontosabb az orr gyönyörűsége, a szag. A bika orra szagra tágul, az eb szagot követ. Szaglásunk dönti el, kihez vonzódunk, kit kedvelünk. Szagra gerjed az ember hímje is. A természetes szagba ha mocsok bomladéka elegyedik, taszít, a vágyakozó tiszta nő szaga vonz, bolondít.

19. Ne vedd szájadra oktalanul, úton útfélen a szeretkezés szavait, de a szerelmesek egymás között nevezzenek mindent nevén. Az érzelem számít - akiknek a szeretkezés nem vétek, azoknak szépek a hozzá való szavak.

20. Szeretkezésben mindent szabad, ami a feleknek megfelel. Ne tukmálj szerelembéli társadra ötletet, amitől ő fanyalog! Semmit se művelj, amiről tudod, hogy egyiketeknek vagy másikatoknak nem jó, de ne zárkózz el semmitől, amiről még nem tudod, gyönyört okoz-e vagy sem. Figyeld szerelembéli társad óhajait, tapasztald meg, mire zsong, mire nem. A férfi, ha nem önmaga kéjét keresi, hanem ha kéjt akar okozni, örömöt, gyönyört, a nő gyönyörén át nyeri el önmagának a legszebbet. Mert az visszahat rá a lélek szárnysuhogásával.

21. A nő, ha virágzik, - ez havonta esik - többnyire nem akar. A férfi ilyenkor ne nyaklassa - akkor se, ha gondja van, bánata. Két, vagy több feleség, szerető, erre nem orvosság, mert idővel ízük, szaguk kiegyenlítődik, és általában egy időben virágoznak. A férfi ember ilyenkor maradjon parlagon. Ereje így újhodik. Az ember fajzat eképpen alkottatott.

22. Ha feleséged, vagy szeretőd teherbe esik tőled, és meglep ennek hírével, mutasd örömödet, vagy mutass örömöt, akkor is ha hideg futkároz hátadon! A férfi sohase morogjon, ne fanyalogjon, mert a nő lelkéből szűre nyomban kitétetik. Minden férfi felesége, szeretője elcsábítható - habár nem is mindenkor és mindenki által -, ha az nője terhességét örömtelenül vette hírül. A nőnek az nagy élmény. Ha gyönyörén osztoztál vele, osztozz ebbéli örömén is! A magzat közös magzat és nőd kitüntetett azáltal, hogy tőled fogant.

23. Torkold le anyádat, ha feleséged ellen lázit! Nem anyádnak, nem apádnak házasodsz! Azt mondják: házasodik. A férfi elmegy apjától-anyjától saját nőstényéhez, hogy avval családot alapítson.

24. Ne vigyél asszonyt anyád-apád otthonába. Ha nem költöznek saját udvarba, a nő családjába simuljon a férfi, ne fordítva. Az anyja házánál örökös a leány, napa házánál cseléd. Mentül butább a férfi anyja, antul inkább rajt hajt menyén, megkeserítené annak életét. Meg ipa-napa házánál nem is igen meztelenkedhet, nem virgonckodhat a menyecske.

25. Meztelenkedni, virgonckodni pedig fontos. Az asszony tegye magát, hogy a férfi szeme rajta legyen, mert csak akkor látják, ha nézik. Ha nem nézik, nem látják, mintha nem is volna.

26. A férfi holtáig udvarolja körül a nőt, és ha az kegyes volt hozzá, kedveskedjék neki ajándékkal.

27. Fiatal kor szerelme fiataloké, meglett kor szerelme megletteké, öreg kor szerelme öregeké. Mind három szerelem szívet üdítő a maga módján. Nagy korkülönbséggel ezért ne házasodj. Vén fejjel ne szerezz fiatal feleséget! Még mindig jobb, ha az asszony öregebb. Orcája megráncosodhat, de teste fönséges maradhat.

28. Szeretkezés előtt is, után is hideg vízben mosd meg, és ne járj szoros gatyákban. Így tovább maradsz férfi.

29. Nőstényeddel beszéld meg, mi jó neki, mi nem. Ha az ISTENEK-nek ez nem volna így tetsző, rendezhették volna a szaporodást másképpen, példának okáért szaporíthatnák az ember a muskátlihoz hasonlatosan.

30. Akinek titkolt szeretője van, mert másként lehetetlen, tekintettel erre, tekintettel arra, ne verje nagydobra viszonyát. Ne fektess feleségeddel közös ágyadba idegen nőt! Férjes asszony házában ne mulass, mert ha ottkapnak halálfia lehetsz. Mert ha tudja, sejti is a kapcsolatot, más sejteni, tudni, mint megélni! Aki házastársa ágyába szeretőt fektet, az nem csak csapodár szerető, hanem rossz élettárs is. Ha már ennyire nem kedvelik egymást, váljanak el isten hírével!

31. Ha több nőhöz van közöd, ne akard őket úgy összeboronálni, hogy együtt szeretkezzenek veled. Az csak szeretkezés, annak is csak te szerinted, mert ők talán viszolyognak egymás testétől, egymás szagától. Ha nőid ösztökélnek erre - csináld, de azt is tudhatod, hogy "legénymarcsákat" szeretsz. Mindent lehet, ami nem árt másnak, amit egyöntetűen mindannyian akarnak. Mindez szeretkezés. Szerelem csak kettességben fakaszt virágokat.


32. Ne ereszd széllé kettességtek titkait, akkor se, ha szétmennétek. A következőnek se újságold, hogy az előző ezt meg azt csinálta, így meg úgy művelte. Ha szép volt, zárd be szívedbe szép emlékként. A szerető viselkedését kibeszélni súlyos vétek. Legrondább, amikor férfiak italozva nőkről vihorásznak, akik bizalommal voltak hozzájuk. Ha érdekesség adódott és nem bír megállni benned, mondd el, de senkit se nevezz meg!

33. Ha asszonyt viszel, vidd vele gyerekeit is, mert aki gyerekes asszonyt szeret, az gyerekestül, kölyköstül-verebestül szereti őt. Ha így nem szereti, meg nem így szereti, nem szereti sehogyan sem, csak kívánja!

34. Lehetőleg ne sötétben szeretkezz! Sötétben a férfi nem látja kedvese orcáját, ajka pirosodását, teste ívelését, nem tud szeméből olvasni! A nő is látni akarja az ő szerelmese orcáját, látni mozdulatait.

35. A férfi figyelje kedvese, lélegzetét. Tapasztalt férfiakként: ha a boldogított nő negyedszeri magaslata összefolyik élvezete ötödszöri magaslatával - és nem sikíthat, megzavarodhat lélegzete, elájulhat, meg is halhat! Segítsd ilyenkor könnyed mozgáshoz, hogy teste ívbe emelkedhessék, - ne csókold, hogy sikíthasson, mert ösztöne ez. Teste hajlik, mint a szőlőkacs, sikongat. A férfit ez fölöttébb serkenti. A csöndesen élvező nőt hamar megunják, mert lelke faláról a visszhang nem hallatszik.

36. A nagyon forróvérű asszonyt, aki alatt kiég a gyöp, ha ráül, csak olyan helyen szeretgesd, ahol sikongathat. Föltéve, ha képes vagy belőle sikolyt csiholni! Ehhez nem ölögendő, hogy derék kan legyél, figyelmes szeretőnek kell hozzá lenned!

37. Szeretkezés után a férfi kecmeregjék föl és kedveskedjék itallal. Ez ősi szokás. Végezetül is mosakodjatok meg, külön-külön, vagy együtt, mert az is kéj lehet, öröm, boldogság. A férfi jól teszi, ha heréit hideg vízben mossa. Azoknak hideg köll - azért teremtettek csüngőre. A férfi így tovább férfi, s az jó, mert a vágy holtig kísért.

38. A szerelem nem csak ifiú népek jussa, öregeké is! Szeress, szerelmeskedj, szeretkezz! Mert istenektől van ez, az élet továbbviteléért. Ha szépen szerettél, szerelmeskedtél, szeretkeztél, leend mi agg korodban lelkedet melengeti és boldog leendesz avval, ki boldogsághoz segített. Ez a boldog élet titka gyerek kortól agg korig, bölcsőtől koporsóig, küszöbtől eresz aljáig. Három Ősünk így hagyá ránk, nagy táltosok, bölcs bácsák ekként taníták!

Posta Imre

Szerelmi tanácsok leányoknak nagyanyáinktól

1. Leányzó, ha felcseperedtél és nyiladozik szíved, csinoskodjál, csöngetyűzködjél, szépen nézz a legényre.

2. Ha kedvedre való, beszéljen hozzá szemed, szóljon hozzá tested mozdulata. Vezesd beszédre, szólaltasd meg! Szavai elárulják, mennyit ér, milyen. Ha parancsolgatva szól, tágíts mellőle - nem jó hím, hitvány ember.


3. Te magad mosakodjál naponta, virágzásodkor, naponta többször is. Mindenekelőtt alfeledet tartsd tisztán. – Ez a férfira is érvényes.

4. Várd el a legénytől szép szavakkal udvarlását. Keresse kedvedet. Ha neked, leánynak nem gazsulál szép szavakkal, vagy csak fukarkodva, akkor neked, a feleségnek még annyira sem keresi kedvedet!

5. Ha csak nem málé, nem tud kinyögni semmit. Az ilyen legény meg annak a leánynak való, aki könnyen szikrázik sok felé. Az ilyen mamlasz férj mellett szikrázhat kedvire.

6. Az ékes szó magában nem sokat ér, ezért kísértsd meg a legényt többször is! Mutassa meg, mennyire bátor, mennyire szavahihető, mennyire esendő szívű, könyörületes.

7. Ha a legény csak babrál rajtad, orcád ékességére, szemed ragyogására ügyet sem vet, nem kérdi, mint vagy evvel, mint vagy avval, óvakodj tőle, mert nem tégedet akar, csak testet.
8. Ne feküdj füttyre! Akkor se, ha már a fene esz érte, mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát! Csak akivel értelmesen váltod a szót, annak mondhatod, gyere, mert nem bírom tovább! Az ilyen legény értelmes és érzelmes. Ilyen kevés akad.

9. Vigyázz az anyámasszony-katonája legénnyel! Akit az anyja ugráltat, nem sokat ér, az gyáva férfi. Aki az anyja szavára házasodik, az nem feleséget vesz, hanem szolgálót az anyjának! Minden rossz férjért egy anyát kellene eldöngetni! A fiakat anyjaik, öreganyjaik rontják el. Ezek azt hiszik a nőstény őértük teremtetett, hogy szolgálná őket.

10. Aki igazán szeret, az körülötted sarkantyúzik éjt nap, az megvall és büszke rád!

11. Ne feküdj mosdatlan férfi alá! Ha annyi fáradságot sem vesz, hogy tehozzád tisztán járuljon, méltatlan öled gyönyörére! A piszkos ember nem csak piszkos. Annak lelke is sivár, esze járása pedig egyszerű.

12. A vihorászó férfi nem áhítattal nyúl hozzád. Az vagy éretlen, vagy romlott, vagy barom. Az ilyen neked esik érzéketlenül, nem tud bánni testeddel, nem érti lelked óhaját. Az efféle, ha a legelső volt, kedvedet szegheti örökre! A jóravaló férfi átgondolja, hogy te más vagy, nőstény, de ember, miképpen ő hím, de ember.

13. Templomos meg istenfélő legény nem ugyanaz. A jóravaló férfi benned keresi üdvösségét, általad és veled igyekszik ISTEN-hez!

14. Csalafinta TEREMTŐ lépre csalta teremtményeit! Fene eszi őket, így nemeznek. Mert nem a gyerek iránti vágyért áll meg a nőstény hímjének, hanem azért szaporodik, mert megáll!

15. Szüzességed nem vagyontárgy, nem is harmatos lelked bizonysága. A fehércseléd szűzen is lehet kurva. A szív meg lélek tisztaságán múlik, ez-e, az-e.

16. Ne csúfold legényedet, ha fölsül lábad közén! Ha igen vágyott rád és végre megkap, torkában verhet szíve - bizony csúfra juthat! Ügyetlenség, türelmetlenség is ebbe sodorhatják. Azt követően ha nekirugaszkodik, már előző kudarcának félsze is benne rág. Légy ezért hozzá türelmes, nyugtatgasd szép szavakkal.

17. Ha hetedik izromban sem jut be, az gondra ad okot. Beteg, hitvány, vagy málé.

18. A nagy melák is lehet hitvány, a cingár is fenemód tehetős. Nézd ezért a férfi lábát! Ha izmos lábú, kemény, de nem nagy farú, az jó jel.

19. Inkább másod-harmadmagaddal legyél valódi férfi szeretője, felesége, mint egyes egyedül valamiféle hitványé, mert az nélkülözni tud, mint nőstényt, ennek okáért nem tart sokra. Csak dolgos kezed vonzza, mert tudja, az anyja nem él örökké. Ha mégis nemz, hitvány ivadékot.

20. A háztűznézőbe járó férfit nem azért etetik, mert fognák! Hanem hogy megtudják, milyen evő. A rossz evő, válogatós, turkálós férfi nehéz ember, rossz hím, nem állja helyét sem az asszony lába között, sem a kasza nyelén.

21. Ha csalódtál egy, két, vagy több férfiban, ne rökönyödj meg a férfiállat gyűlöletében!

22. Ha elhagytak, gondold meg, mit hibáztál te magad, ha becsaptak, gondold meg, nem méltatlanokhoz ereszkedtél-e.
23. Sohase általánosíts! Semmiben! Ha egy jóravaló legénnyel mégsem tudtok összegyalulódni, menjetek széjjel békével.

24. Előbb-utóbb minden zsák megtalálja a maga foltját, csak ne kapaszkodj, ne csüngj, mert akkor elfut tőled mindvalahány!

FaceBook