Vágyakozni Isten után

Kedveseim, sóvárogjatok és vágyakozzatok arra, hogy szívetekben egészen Istenhez térjetek! Használjátok fel az időt minden nap, hogy kifejezzétek, mennyire akarjátok Őt magatokba fogadni! Nem elég a bűnbánat, vagy, hogy Istent felismerd életedben, hanem erősen vágyakoznod kell utána. Tested és lelked is erősen vágyakozzon a szerelmes Istennel való egyesülésre. Kérjétek, hogy a Szentháromság adjon nektek alázatos és tiszta szívet, hogy kellőképpen vágyakozzatok az Ő szívét befogadni. Szüntelen lendülettel ostromoljátok a szeretetosztó, bőkezű Szentháromságot, hogy megállhassatok az Ő jobbján eljövetelekor! Vágyakozásotok múlja felül, minden eddigi ismereteteket, és adjon nektek végtelen kitartást a beteljesüléshez!
2011. 11. 22. Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/vagyakozni-isten-utan

A sok búcsú a vértanúk sorába emel

A szentmise alatt, miközben hallgattam a prédikációt váratlanul lelkem Jézus Szent Színe előtt állt. Nem értettem, hogy történhetett ez velem, és Ő a következőt felelte: „Amikor Én megmutatkozom előtted, akkor számodra megszűnik a tér és az idő, és minden egy pillanat alatt játszódik le. Lelked Elém repült, mert Én azt akartam, hogy Velem légy és tapasztalataidat leírd azon testvéreidnek, akik nem látnak Engem. Azért hívtalak, hogy egy újabb misztikus titkot megosszak veled.” A szívemben nagy boldogság érzés töltött el, mivel alkalmam volt arra, hogy a szentgyónásban az Úr megtisztítsa lelkemet, és úgy állhattam meg Uram előtt. Jézus most úgy mutatta meg nekem a Mennyországot, mint egy magas hegységet, melynek alakja háromszögben rajzolódott ki. Láttam, hogy a hegyen az égiek hierarchiájának megfelelően helyezkednek el a szentek és angyalok lakhelyei. Miközben felfelé haladtunk lábunk a tökéletesség lépcsőfokait érintette, amely egyenesen a Szentháromsághoz vezetett. A hegy csúcsát egy hatalmas fényáradat fedte be és tudtam, hogy ott lakik a három isteni személy. Amikor egyre jobban közeledtünk a fényhez azt tapasztaltam, hogy legyengülök. A szeretet kiáradó ereje volt ez, amit a lelkem is alig bírt elviselni. Mondtam az Úrnak: „Uram, érzem, hogy legyengülök. A boldogság tapasztalata túlárad rajtam.” Ő azt válaszolta: „Ne félj gyermekem, hiszen Én vagyok a szeretet! Megfogom a kezedet, mert ahova vinni akarlak, arról neked tanúságot kell tenned.” Az angyalok után a tökéletesség legfelsőbb fokán a vértanúk vannak. Ruhájuk úgy ragyogott, miként Jézusé, mivel ők életüket adták hitükért. Aztán olyan lelkekkel találkoztam, akik mellettük álltak, de ruhájuk makulátlanul hófehér tiszta volt. Valószínűleg ők lehettek azok, akik a fehér vértanúságot képviselik. Jézus azt mondta nekem: „nemcsak fehér vértanúkat látsz magad előtt, hanem olyan lelkeket is, akik a megszentelő kegyelem állapotában haltak meg és azonnal üdvözültek. Ők azok, akik életükben rengeteg teljes búcsút elnyertek. Mindazok, akik elvégzik a 12 éves Szent Brigitta imát, melyben ígéretem szerint felveszem őket a vértanúk sorába, az mind a megszentelő kegyelem állapotára vonatkozik. Megadom nekik a kegyelmet, hogy már az életükben szentté válnak, és olyan harmóniában tudjanak élni Istennel és embertársaikkal a földön, mely hasonló az Édenkert állapotához. Tégy tanúságot mindarról gyermekem, amit most hallottál Tőlem. Szavaimat buzdításként fogják fogadni mindazok, akik élnek a kegyelmek lehetőségével.”

 

2014. 11. 13, Csütörtök  Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/878-a-sok-bucsu-a-vertanuk-soraba-emel

Engem úgy ismernek, mint az emberiség Tanítóját


2015.  november 30.

Uram! Te vagy lelkünk öröme,
szellemünk boldogsága,
testünk lámpása.
Dicsőség Neked Istenem, mindnyájunk Atyjának! 

Ó jöjj! Ne félj, szavaid megörvendeztettek engem. Bár természeted gyenge és tartózkodó, Szívem örvend.  Örömét leli szegénységedben, Vassulám. Minden látomás, melyet neked adtam, minden kinyilatkoztatás, melyet beléd leheltem, Bölcsességemtől származott. Nem bölcsektől vagy értelmes emberek okosságából, hanem az én Szentlelkemtől. 
Csak múljék el ez az év, és meglátod, micsoda nyögést és jajgatást fog learatni ez a nemzedék, és mekkora pánik lesz! Nemzedéked olyan terveket hajt végre, melyek nem az enyémek, ezek bűnt bűnre halmoznak, halálos bűnöket. Írd: 
Ma is leszállok hozzátok, mint Noé napjaiban, hogy figyelmeztessem nemzedéketeket. Amikor a rájuk váró áradásra figyelmeztettem őket, nem hittek nekem. Ma, Vassula, úgy megrendítem a mennyet, mint még soha eddig a történelem folyamán, hogy bűnbánatra figyelmeztessem a nemzeteket, de ez a nemzedék elnyomók fiaitól származik, azoktól, akik elnyomták Figyelmeztetéseimet. Elfolytották Szavaimat, hogy ne tudjanak elterjedni, és ne hallja meg őket senki. A gonoszság zsarnokai! 
Leányom! Mekkora szenvedést okoz nekem azt látni, hogy még milyen sokan mély álmukat alusszák! Kezdettől fogva, a neked adott kinyilatkoztatásom hajnalától, mindenkit arra kértem, hogy forduljon vissza hozzám, és éljen szent életet! Szent életet éljen, szeressen engem, és szeressék egymást. Ez volt az alap üzenetem e nemzedék számára, kezdettől fogva azt hallottad, hogy szeretnetek kell egymást. 
Bizony mondom nektek, ha nem sarjad ki szívetekben a szeretet, élő holttestek vagytok! 
És most Vassula, pihentesd meg fejedet Szívemen, és ne feledd Szavaimat, hogy én, Jézus, aki egykor elhívott téged, most újra hív… újra igent mond neked! Feltétel nélküli szeretettel szeretlek téged. Atyám és én téged választottunk. Eljöttünk hozzád, hogy megmentsünk, és áldásainkkal borítsunk be téged, hogy az erények ösvényére lépj, és otthonra találj bennünk, és mi tebenned. Nézz csak magadba, vesd egybe mindazt a tudást, amit belőlünk merített a lelked, hogy felismerd mindazt a kegyelmet, melyet azért kaptál, mert elfogadtad hívásunkat, és megörökölted Királyságunkat. Egy megtört és gyenge szívre volt szükségünk csupán, hogy beletöltsük útmutatásainkat, és egybekeljünk vele bensőségességünkben… 
Atyám és én a te személyes Tanítód lettünk. Engem úgy ismernek, mint az emberiség Tanítóját.[1] Légy áldott hát, amiért megtanítottam neked a Törvényemet, és amiért átadtam neked a Békénket, ezért ne érezd magad soha elhagyottnak! Szeretetünkben felkentünk téged. Te a mi gyermekünk vagy, aki bennünk növekedett. Megerősítettünk, és örömünket leltük semmiségedben. 
Énekem a jóságról és az igazságról szól. Énekem mindenkié, melyet az örökkévalóságig kell énekelnetek. Mindig örömteli dalokkal jöjj jelenlétembe! Szeretettel koronázz engem, és ne engedd, hogy az ellenség gyökerestől kitépje a belém vetett alapodat! Mindig válaszolok imáidra, és megadom, ami a legjobb neked. Mindig több táplálékot küldök neked, mint amennyit el tudsz fogyasztani! Hívj, amikor csak akarsz, Vassulám! Harminc éve tartó fáradozásodat megjutalmazom majd, és azokét is, akik ugyanezen Igazság ügyén munkálkodtak. A menny nem felejt. Minden számít, amit érdekemben szeretettel tesztek. Nem vagytok egyedül! A Szeretet mindig közel van hozzád… IC

[1] Utána hallottam: par excellence, aminek jelentése - mindenekfelett való
Source: http://ichtys.hu/index.php/109-2015-november-30


http://ichtys.hu/index.php/109-2015-november-30

A MI URUNK, JÉZUS KRISZTUSFÁJDALMAI

DÁTUM: 1999. november 12.

IDŐ: 00:00

HELYSZÍN: ENGESZTELŐ OLTÁROM, OLO

Látomásban láttam a Haláltusát vívó Jézus Krisztust mély csendben rám nézni. Miközben a vigasztaló imákat végeztem, mi Urunk Jézus Krisztus így szólt hozzánk: „Fiam, nagy az Én kínszenvedésem.” Azután tovább imádkoztam és megkérdeztem: „Én Uram, én Megváltóm, irgalmazz nekem. Légy megvigasztalva Jézusom, mit tehetek Érted?”

A mi Urunk így válaszolt: „Fiam, állj ki mellettem a sátán és az ő minden gyümölcsével szemben azért, hogy dicsőséges uralmam eljövetelét siettesd a Földön. Állj ki mellettem a sátán minden tévedése ellen, amely beszivárog az egyházba, hogy lerombolja azt, legfőképpen a szentmisét, amely a ti megváltásotokért elszenvedett kálvária utam, melyet az ellenség egy egyszerű étkezéssé akar átformálni.

Az emberek az ő saját bűneik miatt nem fognak többé emlékezni Rám, aki halálos kínokat szenvedett értük. Hogyan is emlékeznének hát az Áldozati Bárányra, aki vérét ontja engesztelésül bűneikért a szentmise áldozatában! Mint a bárányt, amit leölni visznek, úgy ragadtak meg Engem, mint egy bűnözőt a Gecemáni kertből a Kálvária hegyére, ahol a kereszten véremet ontottam és meghaltam értetek. Majd feltámadtam a halálból és nektek adtam a Szentlelket. Fiam, mindezekre és a kehelyre, melyet értetek kiittam, csak nagyon kevesen emlékeznek a szentmise alatt.

Haláltusám nagy, mert az enyéim szívükben már elfelejtették kínszenvedésem és halálomat. Haláltusám akkor is nagy, amikor nagyon sokan méltatlan lélekkel vesznek magukhoz a szentáldozásban. Kínszenvedésem mérhetetlen, amikor papjaim közül Szent Testemet és Véremet nem konszekrált kezekbe (nem klerikus kezek) adják, hogy kiszolgáltassák a szentostyát enyéimnek. Emlékezz fiam, hogy az Én Szent Testem és Vérem sokkal nagyobb, mint a szövetség, melyet Mózesnek adtam. Minden levita imádta szent félelemmel és szeretettel jelenlétemet a szentélyben. Mennyivel inkább kell tehát imádni az új szövetség Drága Vérét? Kínszenvedésem akkor is nagy, amikor enyéim áldozás során kézbe veszik a szent ostyát, mely az én Testem és Vérem. Csak papjaimnak van joga a szövetség új bárkáját megérinteni. Én vagyok az Ige, az Ige az én Testem és Vérem, az Élő Kenyér, amelyet minden ember enni fog és örök élete lesz. Kínszenvedésem nagy, amikor szent templomaimat beszennyezve látom azáltal, hogy mellőzik a Tabernákulumot, mellyel megfosztják Istenetek dicsősségétől e helyeket. Fiam, a templomot, a szent helyet utálatos förtelem tölti be így. Fiam, az Isten szent és az Ő templomának is ugyanolyan szentnek kell lenni. Nagy az Én kínszenvedésem, amikor a sátán azon tervét látom, hogy lerombolja egyházamat, mikor nőket szentel pappá. Nagy az Én szenvedésem akkor is, amikor látom, hogy az ellenség hogyan tölti be papjaim szívét pokoli vágyakkal. Fiam, ezek a sátán tervei, hogy uralják az egyházat. Állj ki mellette, ezek ellen a tévedések ellen! Ha igazán szeretsz Engem. Engedelmességgel és szeretettel ismertesd meg akaratomat minden emberrel. Hamarosan üldöztetéseitek és mellőzöttségetek után eljövök és megújítom egyházamat rajtatok keresztül. Fiam, nagy az Én kínszenvedésem, amikor enyéim közül sokan, még felszentelt szolgáim is, az okkultizmus hívei. Nagy az Én kínszenvedésem akkor is, amikor lelkek millióit látom a kárhozat útján járni a testiségi bűnök miatt. Fiam, még jobban szenvedek az abortált magzatok vérének ontása miatt, mely napról napra növekszik. Az ő vérük ontása jobban fáj a Mennyek Országának, mint Ábel vérének ontása. Nagy az Én kínszenvedésem akkor is, amikor az utolsó idők Júdásaira váró büntetéseket látom, azokéit, akik gyilkolnak a pénz miatt, megvesztegetnek és becsapnak másokat. Fiam, kínszenvedésem sokszorozódik, amikor az ő erkölcstelenségük növekszik. Árvák és szegények sírása megsebez Engem. Fiam, ismertesd meg ezeket az üzeneteket minden emberrel mire beléptek az új évezredbe. ÉN vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki már 2000 éve nagy kínokat él át. Fiam, azt akarom, hogy Te és a hívők sokasága kiálljanak mellettem a sátán és az ő csatlósai ellen, akik megpróbálják lerombolni egyházamat. Üldöztetést és visszautasítottságot fogtok átélni, de szenvedéseiteken és megpróbáltatásaitokon keresztül meg fogom újítani egyházamat és ekkor elérkezik az Én Dicsőséges Uralmam. Fiam, legyen ismert számotokra, hogy mielőtt Atyám Országa, az Én Dicsőséges Uralmam elérkezik a Földre, Énok és Illés eljön, hogy visszahozza enyéimet Hozzám, akik közül lesznek, akiket üldöznek, sőt meg is ölnek. Ti vagytok a végső idők Énokjai és Illései. Veletek leszek, vezetni foglak titeket a harcban és nektek adom a győzelmet. Békesség legyen veletek! Megáldalak titeket.”

 

KÉSZÜLJETEK FEL A MEGPRÓBÁLTATÁSOKRA

DÁTUM: 1999. november 17. IDŐ: 03:00 HELYSZÍN: LOURDESI KÁPOLNA, IMEZI OWA

Látomásban láttam a Haláltusát vívó Jézus Krisztus Arcát. A mi Urunk egy rövid ideig csendben volt, majd azután így szólsz:

„Fiam, higgy bennem! Növeld szeretetedet irántam. Növeld szeretetedet azért, hogy legyőzd a kemény megpróbáltatásokat és üldöztetéseket, amelyek rád várnak. Fiam, hallottad, hogy korai követőimet is üldözték. A mártírok kiontott vére erősítette azokban az időkben az egyház hitét. Ugyanígy mielőtt Dicsőséges Uralmam elérkezik, mielőtt Atyám Királysága eljön a Földre, kemény megpróbáltatások és üldöztetések időszaka lesz. A mártírok kiontott vére még egyszer meg fogja erősíteni az egyházat és megtisztítja az új hitet.

Ezért könyörgöm mindannyitokhoz fiam, hogy növeljétek hiteteket és szereteteteket Értem és Bennem. Éljétek önátadásotok életét. Folytonosan újítsátok meg a Pecsétet, hogy kiálljátok az eljövendő borzalmas órákat.”

Azután ezt kérdeztem: „Én Istenem és Megmentőm, kérlek, válaszolj! Borzalmas a látvány! Ki fogja mindezeket túlélni?

A mi Urunk így válaszolt: „Fiam, legyen világos számodra, ha nem válaszolsz hívásomra, hogy a Földön megismertesd akaratomat, a Dicsőséges Királyság, amelyet vártok, nem fog eljönni. Amiért válaszolsz hívásomra, a világ utálni és üldözni fog téged. Sokakat közületek börtönbe vetnek, másokat megkínoznak, ismét másokat megölnek az Én akaratom teljesítése miatt. Mindezek azért fognak megtörténni, hogy siettetessék az Én Dicsőséges Uralmam eljöttét. Mindenkinek jobb, ha ez mihamarabb megtörténik. Azután Királyságom elérkezik. Megígérem nektek fiam, hogy betöltelek az Én Lelkemmel, az igazság és az erő Szent Lelkével. Ezért mondtam neked, össze akarom gyűjteni minden apostolomat mielőtt az első zavargások időszaka elérkezik. Ezeket fogja jelezni a nagy zűrzavar a Vatikánban és a Pápa elmenekülése. Ha engedelmeskedtek ennek a parancsnak, a végén örvendezni fogtok.”

Megkérdeztem az Úrtól: „Uram, hogyan fogjuk megismerni az apostolokat?”

Az Úr így válaszolt: „Ők azok, akiket hívok és követnek engem. Sok mindent elhagytak ennek az ájtatosságnak a kedvéért. Feláldozzák életüket ezért az apostoli társaságért. Ők azok, akiket akarok, a többi tanítványt pedig nem. Mindazokat, akik hallanak téged, és hisznek, megáldom.”

Hirtelen a látomás eltűnt.


Szűzanya-Jézus: A teremtés

ÉGI ÜZENETEK 2012.11.13.

Szűzanya: A teremtés I.

Szűzanya: Drága Gyermekeim! Ma a hitetekhez tartozó nagyon fontos témasorozatot indítunk a teremtésről. A zsidóság és a kereszténység a Szentírás kinyilatkoztatása alapján egyértelműen vallja és tanítja, hogy a világot Isten teremtette.

A „Hiszekegy”-ben, a hosszabbik változatában így szoktatok imádkozni: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében…” Itt a menny a Mennyországot, a föld pedig, az egész világmindenséget jelenti, tehát az összes naprendszert, a hozzájuk tartozó bolygókkal, Napokkal, Holdakkal, Csillagokkal stb.. A „látható” az anyagi világot fejezi ki, a „láthatatlan”, a szellemi világot, Istent, az angyalokat, szenteket, a tisztuló és a kárhozott lelkeket és a gonosz lelkeket.

Bizony nem mindenki hisz a teremtésben. A materialisták azt állítják, hogy az anyagi világot nem kellett megteremteni, mert az öröktől fogva volt, az anyagi önmagát teremtette. Egy földrajz órán a tanárnő azt magyarázta, hogy a bolygók egyes elméletek szerint úgy keletkeztek, hogy a Napból szakadtak ki. Beszélt egy ősködről, ami mindig volt és ebből lett a világmindenség. Egy bátor hittanos kislány felállt és azt kérdezte: „Tanár néni, az ősköd miből lett?” „Erre is bizonyára van magyarázat, majd utána nézek.” Egy másik gyerek is jelentkezett és kifejtette, hogy az ember logikája azt kívánja, hogy legyen egy minden anyagnál fejlettebb lény, aki képes megalkotni ezt az ősködöt, mert az nem képes önmagát megteremteni. Csengettek és erre a tanárnő fellélegzett.

Drága Gyermekeim! A materialista világnézet és a keresztény világnézet szöges ellentétben van egymással. Mert mit is mond a materialista? Kezdetben volt az anyag, és csak az anyag létezik, és minden az anyagból van. És hogy szól a keresztény ember? Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt és minden általa lett.

Először foglalkozzunk azzal, mit jelent a teremtés. A teremtés nem egyszerűen átalakítást, hanem létrehozást jelent a semmiből. Talán a művészi alkotás által válik ez legjobban érthetővé. Gondoljatok a középkor nagy művészóriására, Michelangelóra. Szerzett egy kissé hibás nagy márványtömböt és kifaragta belőle Dávid szobrát. De ez még nem teremtés, mert az ifjú Dávid alakja már elkészülte előtt is létezett, benne volt a márványtömbben, csak még nem volt kifaragva. Arról nem is beszélve, hogy a szobrásznak szüksége volt eszközre: a márványra és a vésőre. Istennek ahhoz, hogy megteremtse a világot, nem volt szüksége anyagra, eszközre. Ő csak kimondta, hogy legyen, és lett. A teremtés tehát a semmiből való létrehozást jelenti, de azt nem állítjuk, hogy a mai formájában teremtette Isten a világot. Az látható, hogy van fejlődés és változás: lekopnak a magas hegycsúcsok, új források bukkannak fel, mélyülnek a folyómedrek, feltöltődnek a medencék, új állatok és növények fejlődnek ki. De a világmindenség még nem egészen ismert ősanyagát Isten kezdetben megteremtette és ez továbbfejlődött, alakult az Ő teremtő tevékenysége által, az általa adott természeti törvények szerint. A hittudomány ezt úgy magyarázza, hogy van első és második teremtés. Az első teremtés a nem lévő dolgok létrehozását jelenti. A második teremtésnél Isten már a meglévőket ereje és törvényei felhasználásával alakítja és belőlük új dolgokat hoz létre. A hittudománynak ez a magyarázata a Szentírásból alakul ki. Évámat megkérem olvasson fel nektek a Teremtés Könyvéből idevágó részleteket.

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította. Isten szólt: Legyen világosság és világos lett. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak nevezte, a sötétséget pedig, éjszakának… Azután este lett és reggel: az első nap. Isten újra szólt: Teremjen a föld zöldellő növényeket… Este lett és reggel: harmadik nap. Akkor megint szólt Isten: Legyenek világító testek az égbolton és válasszák el a nappalt az éjszakától. Este lett és reggel: negyedik nap. Isten szólt: A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak. Este lett és reggel: az ötödik nap. Azután szólt Isten: Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszó-mászókat és mezei vadakat fajuk szerint. Isten újra szólt: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog. Isten megteremtette az embert saját képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket: szaporodjatok, töltsétek be a Földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött. Azután ezt mondta Isten: Nézzétek, nektek adok minden növényt, amely magot terem és minden fát, amely gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. Este és reggel lett: a hatodik nap. Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett… Megáldotta és megszentelte a hetedik napot.” Ez a története az ég és föld teremtésének, ahogy az lefolyt.


Felvetődhet bennetek a kérdés, hogy a szent szerzők mikor írták le ezt a teremtéstörténetet, ahogyan most hallottátok. A babiloni fogság után, Krisztus előtt az V. században. Még egy fontos dolgot szeretnék mondani nektek. Ti emberek hajlandók vagytok az „Isten” fogalomnál kizárólag az Atya Istenre gondolni. A világot a háromszemélyű egy Isten teremtette.

Drága Kicsinyeim! Azt látom, hogy mi mindannyian egy sötét, koromfekete űrben, a semmiben vagyunk. Csak a dicsőséges Szentháromságot látjuk szemünk előtt. A három személy egymás felé fordul, összefonódnak úgy, hogy átölelik egymás vállát. A Mennyei Atya megszólal: „Kedveseim, mi hárman egyek vagyunk a szeretetben, és ez boldoggá tesz minket. De ugye milyen jó lenne boldogságunkat szétosztani, hogy mások is részesüljenek benne? Szeretetünkben teremtsük meg a világot!” Mindhárman keblükből kiemelik lángoló Szent Szívüket, és egymáshoz érintik. A Mennyei Atya, Jézus és a Szentlélek Szíve egyetlen nagy Szívvé olvad össze. E közös Szent Szívben egy fényes, forró, piros gömb keletkezett. A Szív megnyílt és elvált tőle a gömb. A sötét űrben elkezdett forogni nagy sebességgel és apró kisebb-nagyobb részekre oszolva beterítette az űrt.

Ez a piros fényes forró gömb az ősanyag, melyet Szíve szeretetével és akaratával a semmiből teremtett a Szentháromság. Ez az úgynevezett „első teremtés”. Ebből az ősanyagból származik minden, úgy, mint ahogy a Szentírás lejegyezte. Isten végtelen mindenhatóságából, ebből az Általa meglévőből, hosszú időszakok alatt mindent kialakított. Ez a második teremtés. E fenséges feladat utolsó lépéseként létrehozta az embert saját képmására, mint a teremtés koronáját.


Drága Engesztelőim! Legyetek hálásak a Szentháromságnak az egész világmindenségért, a Földért, a Mennyországért, a tisztítóhelyért és a pokolért. Édesanyai szeretetemmel megáldalak benneteket a teremtésben vetett hit kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

2012.11.20.

Jézus: A teremtés II.

Jézus: Drága Gyermekeim! A múlt alkalommal arról volt szó, hogy Isten a világot a semmiből teremtette. Ma hallani fogjátok, hogy mielőtt nekifogott a nagy feladatnak, gondolataiban mindent eltervezett.

Már az ősanyag semmiből való létrehozása előtt az egész világmindenség minden apró részlete meg volt tervezve az Ő isteni értelmében. Előre tudta, mekkora lesz az univerzum, hány naprendszer lesz, megtervezte a természeti törvényeket, melyek mozgásban tartja a bolygókat. Látta maga előtt még a teremtés előtt a Föld bolygót a szárazföldekkel és tengerekkel, hegyeket, síkságokat, tavakat, folyókat. Látta a növény és állatfajtákat, az embereket és személy szerint még a teremtés megindulása előtt benne voltatok a tudatában ti is, akik itt ültök és hallgattok Engem.

Hát nem így van az építész is, mikor tervez egy családi házat? Minden helyiség rendre ott van az elképzelésében. Tervet készít és csak így áll neki az építésnek. Így van Isten is a teremtéssel.

Tehát a világot Isten örök eszméi szerint hozta létre. Gondoljatok csak a ti Földetekre. Oly tökéletes a forgása a tengelye körül, mely a nappalok és éjszakák váltakozását biztosítja nektek! Oly bámulatra méltó a Nap körüli keringése, mely az évszakokat különíti el! Isten teremtő erejét dicsérik a természeti törvények, melyek ezt a kétféle mozgást rendben irányítják. A gravitációs erő is az Ő nagyságát mutatja, hogy a Föld felszínén lévő összes teremtményt oda vonzza a Földhöz. Ha kint vagytok a természet lágy ölén és látjátok az elétek táruló hegyeket, erdőket, patakokat, jusson eszetekbe, hogy ezek is benne voltak Isten tervében, hogy boldoggá tegyen titeket velük.

Nézzük, hogy az Ő örök eszméi milyen kapcsolatban vannak a fejlődéselméletetekkel. Az Egyház csak azt tanítja, hogy a világmindenséget Isten teremtette. Isten a Szentírás teremtéssel kapcsolatos részeiben a hitre tanít titeket. A „hogyan”-ra a természettudományoknak kell felelni, feltárni a teremtést, amennyire képesek rá. A természettudománynak 3 féle fejlődéselmélete van: 1.) A kozmosszal kapcsolatos, 2.) Az élet megjelenésével kapcsolatos és 3.) Az ember fejlődéselmélete

1.) A kozmosszal kapcsolatos fejlődéselmélet azt kutatja, hogy mekkora a kozmosz, mikor kezdődött, véges vagy végtelen a világegyetem, hogyan keletkezett.
A nevelői szobában egyik tanárnak, Dezsőnek és egy tanárnőnek Katinak lyukas órája van. Dezső fizika tanár, Kati földrajztanár. Dezső meggyőződéses ateista és materialista, Kati vallását gyakorló katolikus. Valahogy szóba került a világegyetem keletkezése. Dezső azonnal az un. NAGY BUMM elméletet hozta fel. Így magyarázta Katinak: – A kozmológiában az ősrobbanás, vagyis a NAGY BUMM, egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül forró, sűrű állapotból fejlődött ki, nagyjából 13.7 milliárd évvel ezelőtt. Kati megkérdezte: -Mondd, ez a forró, sűrű állapotú anyag, ez miből lett? Dezső elgondolkozott, majd egy kissé bizonytalanul így válaszolt: – A semmiből. Kati erre így reagált: -Érdekes! Egy teológus barátom úgy tanulta, hogy Isten a semmiből teremtett egy ősanyagot, amiből lett az egész univerzum. Az interneten pedig azt olvastam, hogy ez az ősanyag egy forró, tüzes, sűrű állagú gömb volt, mely Isten akaratából a semmiből lett. Ezek szerint erősen hasonlít a Nagy Bumm elmélet a teremtéselméletre, csak abban különbözik, hogy a természettudós kihagyja Istent belőle, és a semmivel helyettesíti. Márpedig a semmiből nem lehet ősanyag. Hidd el, az emberi logika szerint ebben a hittudománynak van igaza.

2.) Az élet megjelenésével kapcsolatos fejlődéselmélet azt állítja, hogy az élet az élettelenből keletkezett, a magasabb rendű fajok az alacsonyabb rendűekből lettek és az ember a majomtól származik. Ezt az utolsó feltételezést már megdöntötték. Ha azt is mondja a tudomány, hogy az élet az élettelen anyagból lett, bármilyen fejlett fokon áll, képtelen előállítani egy fűszálat az élettelen anyagból, amely él, asszimilál és növekszik. Képtelen létrehozni pusztán az anyagból egy élő, mozgó egérkét, amely eszik, futkározik, egy robotot, amelyik képes növekedni és van lelke. Tehát, ha ma az élettelenből nem lesz élő, akkor kezdetben sem lehetett ilyen, csak egyedül Isten által.
Régen szembeállították egymással a teremtést és a fejlődést. Ma már tudjuk, hogy egyik nem zárja ki a másikat. A teremtett világ a fejlődésen keresztül jut el a tökéletességig. Isten nemcsak akkor működött mikor az „első teremtéskor” a semmiből létrehozta az ősanyagot, hanem amikor a már meglévőből a fejlődés útján újabb és újabb dolgokat teremtett, tehát a második teremtéskor. A fejlődésben is Isten működik kétféleképpen: vagy az általa teremtett ősanyagba adott természeti törvények által, vagy közvetlenül megteremt valamit. A hittudomány még nem tudja eldönteni Istennek, mikor, melyik teremtő működése áll fenn. Egyet biztosan tud a katolikus hit, hogy az emberi lelkeket közvetlenül teremti, mégpedig egyenként a fogantatás pillanatában. Amikor megfogant az ember, azonnal benne van a lelke is, tehát már ott az új élet. Ezért olyan nagy bűn annak elpusztítása.

3.) Az ember fejlődéselmélete hosszú évtizedekig, mint a darwinizmus élt a tudomány elképzelésében. A kutatások leleplezték ezt a tévedést, mely szerint az ember a legfejlettebb majomtól származik. Isten az embert nem egy állat képmására teremtette, hanem önmagához hasonlónak és lelket lehelt bele, mely minden más teremtmény fölé emelte. Drága Kicsinyeim! Az a misztikus dolog, ami most következik szorosan kapcsolatban van az ember származásáról elterjedt téves, tudományos fejlődéselmélettel.
Felülünk a képzelet szárnyára. Nyújtom a kezem, kapaszkodjatok bele és egy kórházban találjuk magunkat. Ott fekszik egy 55 éves szívbeteg férfi. Infarktussal hozták be. Most éppen 2 roham között van, tud beszélni és gondolkozni. Jöjjetek közelebb az ágyához. Kihasználom a kis időt, míg eszméleténél van. Megengedem neki, hogy lásson Engem fehér ruhában, aranyövvel a derekamon, glóriával a fejem körül. Elmondom neki, hogy Jézus vagyok, az ő Megváltója. Nem hisz Nekem, azt hiszi képzelődik, hallucinál. Ezt gondolja magában: „Olyan rosszul vagyok, hogy az agyam képeket és hangokat vetít elém. Hiszen egész életemben tudtam, hogy nincs Isten, nincs lélek, csak anyagból áll a testem. Hamarosan meghalok, és lassan feloszlok.” Ahogy ez kimondta, lelke azonnal a fején keresztül elhagyta a testét. Ott áll Mellettem a saját halott teste mellett elképedve, csodálkozva. Most már elhitte, hogy van lelke, hogy Én az a Jézus vagyok, akitől most függ az ő túlvilági élete. Félt, reszketett, nem tudta, mi vár ezután rá. Azt se tudta, mi a bűnbánat. Kedves Engesztelő Gyermekeim! Ennek az embernek nagy szüksége van a ti segítségetekre, hiszen ellenségem, már itt leselkedik rá a háta mögött. Eszközömmel együtt álljatok fel és hívjátok a Szentlelket a „Jöjj, hívunk jöjj Szentlélek…” énekkel. Nézzétek már itt is áll Mellettem a megszentelő Lélek, hófehér, hosszú ruhában, szárnyakkal. A két kezét a remegő lélek feje fölé tartja, melyekből ragyogó fehér fény árad, beborítja az egész férfi lelkét tetőtől talpig. Érzi, hogy átjárja a fény és bűnbánatot ébreszt benne, tudással és bölcsességgel tölti el. Letérdel Előttem és bevallja hitetlenségét, materialista téveszméit és az összes bűnét, melyet élete folyamán elkövetett. Sírva kér bocsánatot tőlem. A Sátán nagy mohón már kap is utána, de Én egy pillantásommal elzavarom. Nyújtom a kezem a bűnbánó lélek felé. Felemelem, letörlöm könnyeit és így szólok hozzá: Látod, gyermekem, a te elméleted szerint csupán élő anyag vagy, mint a növények és állatok, halálod után megsemmisülsz. De te ember vagy, a Mi hasonlatosságunkra teremtettünk, neked örök életed van. Bűnbánatoddal, az Én irgalmammal és engesztelő gyermekeim segítségével elnyerhetted az Örök Életet. De téveszméid és bűnös életed miatt egy ideig még vezekelned kell. Őrangyalod, aki mindig veled van, elkísér a tisztítóhelyre.

Drága Kicsinyeim! Most megmentettetek egy egészen hitetlen lelket a kárhozattól, aki majdnem áldozata lett a Földön még mindig jelenlévő téves materialista tanításoknak. Megáldalak benneteket a teremtésbe vetett mély hit kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.