1997. január 7.
Uram?
ÉN VAGYOK. Én adtam neked ezt a kegyelmet, hogy hívj és légy társaságomban. Így most megadom neked békémet. Gyönyörûségemet lelem e pillanatokban.
Légy okos és támaszkodj rám!
Mondd, kicsim, boldog vagy-e hogy ily módon lehetsz velem, mint most?
Mellettem van Jahve
és jóságos hozzám.
Mellettem vagy Te,
így semmitõl sem félek
. Mellettem van a Szentlélek
mint ragyogó Nap.
Õ az én vezetõm és biztonságom.
Magasztallak Téged, Uram,
hálát adok Neked
mindazért a jóért,
amit velem teszel.
Boldog vagy, amiért ezt az adományt kaptad az Atyától! megszabadít téged és egész családodat. Sok embert megszabadít…
Engedd meg, hogy most megpihenjek benned, és te is jöjj, kedvesem, és pihenj meg énbennem!
Ne hagyd, hogy bármi megzavarjon!
Semmi ne vegye el a te békédet és a te örömödet! Azért mondom így, hogy a "te" örömödet, mert felkínáltam neked az én békémet mint ajándékot és ugyanígy felkínáltam örömömet is. Tartsd meg, értékeld õket és vigyázz rájuk!
Jöjj, én és te folytatjuk házam helyreállítását. Légy okos! Õrizni foglak.
Mi ketten? Sohasem vagyok távol tõled. Veled az Isten és megáld téged.