1989. április 1.

Jézus?

Én vagyok. Engedd, hogy a Szeretet vezessen téged, ne figyelj a tudósokra! Olyanok, mint amilyenek az írástudók voltak az én idõmben. Szeretettel evangelizálj a Szeretetért! Éreztesd meg velük végtelen szeretetemet!

Vágyódom utánad Uram!

Kicsim, Szívem örvendez, mert érezlek, és hallom, amint azt mondod: Vágyódom utánad Uram! Ez a hûség gyümölcse. Légy az én tükörképem, az én másom! Vágyódj az Atya után! Amíg a Földön voltam, az Atya után vágyakoztam, szüntelenül imádkoztam, állandó kapcsolatban, a Szeretet egységében akartam lenni Atyámmal. Tanítvány, én vagyok a te Tanítód, aki bölcsességgel nevelt fel téged. Tölts el tehát örömmel, és légy állandó kapcsolatban velem! Engem helyezz az elsõ helyre, és mindig engem akarj! Örülj, ha így találkozol velem! Maradj mellettem! Csak szeretetet kérek tõled.

Uram, sajnálom azokat a lelkeket, akik a pokolba kerülnek, mivel õk is olyanok voltak, mint mi valamennyien itt a Földön. Van-e valamilyen lehetõség arra, hogy kihozd a pokolból és megváltoztasd õket? .

Megadtam nekik a szabadságot, hogy válasszanak a jó és a rossz között, de õk szeretetteljes könyörgéseim és felszólításaim ellenére a rosszat szerették.

De Uram, miért ne lehetne még egy lehetõségük...

Gyermek, te nem érted, hogy õk teljesen visszautasítottak engem! Én mindvégig szerettem õket. De õk inkább a Sátánt akarták követni. Még haláluk után is megnyilvánultam elõttük, de a legkisebb habozás nélkül inkább a Sátánt követték. Ez teljesen az õ választásuk, mindörökre a poklot választották.

Ó Uram, engedd, hogy mindig a Te akaratodat tegyem!

Vassula, soha ne engedd el a kezem ! Mi ketten mindörökre, a szeretet minden cseppjét felhasználom. Szeretetre van szükségem; hogy megmentsem a kárhozat útján járó lelkeket. Jöjj!

Megosztás a facebookon