2010.01.27. Szűzanya: A krisztusi szeretet értéke ma
Drága Szűzanyám! Köszönjük, hogy anyai Szíved szeretete arra indít, hogy taníts bennünket, a végső idők gyermekeit.
Szentlélek Isten! Jöjj, segíts, hogy akadálytalanul tudjam tolmácsolni Mennyei Édesanyánk tanítását!
Szűzanya: Drága, engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Mai tanításom anyaga: a krisztusi szeretet értéke a mai ember életében. A mai modern hitetlen emberek gyakran szemére vetik a kereszténységnek, hogy ellensége az emberi haladásnak, a kultúrának, hogy a fellegekben jár. Hallgassátok erre példaként egy orvosházaspárnál összegyűlt baráti társaság beszélgetését! Ott volt náluk vendégségben egy építészmérnök a tanárnő feleségével, egy könyvelő és egy festőművész. Hatan ültek az asztal körül pogácsa, üdítő és bor volt előttük. Éppen az új felfedezésekről volt szó, hogy milyen kiemelkedő eredményeket hoz az emberiségnek a tudomány és a technika. Nagyon tájékozottak voltak. A legújabb felfedezések is napvilágra kerültek ebben a szobában.
Az építész megkérdezte: Gondoltatok-e már arra, hogy a keresztény egyház semmi újat nem hozott az embereknek, csak elhomályosítja, eltereli a gondolkodásukat a földi életről, semmi új gyógymódra nem tanított, a politikától is elhatárolódik, tehát az emberiség kultúrájához semmi köze sincs. A festőművész más véleményen volt és ezt így fejtette ki: Nézd, Barátom! Van gazdasági kultúra, technikai kultúra, művészeti kultúra – és az Úr Jézus minderre valóban nem tanította az embereket. Viszont mindenek felett áll az erkölcsi kultúra, amely nélkül nincs sem emberies élet, sem haladás. Jézus szemében az erkölcs volt a legfontosabb, melynek alapja a SZERETET.
A házigazda, az orvos így szólt: – Ugyan már, a szeretet egy lejáratott, divatjamúlt szó! Próbálj csupán szerető szavakkal, kedves gondoskodással leállítani egy súlyos járványt, ha nincs vakcina. A festőművész így folytatta: Azt hiszed, hogy a szeretet egy ósdi fogalom, ami kimerül a kedveskedésben és alamizsnálkodásban? A szeretet hatalom, mely legyőzi az önzést. A szeretet elve, hogy lefegyverezze az emberi önzést és megakadályozza mások kizsákmányolását és elnyomását. Kell az orvostudomány a felfedezéseivel, kell a védőoltás, de mit ér mindez, ha az orvos önzésből, szeretetlenségből nem megy ki a szívrohamos beteghez, mikor hívják?
Ebben igazad van – szólt az orvos felesége – az egyik háziorvos kollégám éjjel nem volt hajlandó felkelni, mikor hívták, és reggelre meghalt a betege. A mi hivatásunkban a szeretet nagyon lényeges.
Drága Gyermekeim! Ebből a baráti beszélgetésből ennyi is elég, hogy belássátok, hogy a kereszténység igenis gazdagon hozzájárult az emberiség kultúrájának fejlesztéséhez az erkölcsi kultúra felállításával.
Most vizsgáljuk meg, hogy Jézus Krisztus, az Én Szent Fiam hogyan tanított erről az erkölcsi kultúráról az embereknek! Úgy, hogy a túlvilág fényénél átváltoztatta értékrendeteket és gondolkodásotokat. Jézus végső cél gyanánt az örök Isten elérését állította elétek, s ezzel a nemes munkakedv forrását nyitotta meg. Egyesek erre kételkedve kérdezhetik: De hát Isten elérése lehet munkakedv forrása? Hát nem a megélhetési harc, a pénz, a vagyonszerzés ad kedvet a munkához?
Ez nagy tévedés, Gyermekeim! A pénz elválasztja az embereket, Isten egybefűzi. A pénz az egyiknek nyereség, a másiknak veszteség. A pénz nem lehet egyformán mindenkié, de Isten lehet. A pénzből minél többet adtok másoknak, annál kevesebb marad nektek. De Istenből minél többet adtok másoknak, azaz minél jobban megismertetitek mással Istent, s minél közelebb hoztok mást Istenhez, annál jobban megismeritek ti is Istent, és annál boldogítóbb közelségbe juttok ti is Hozzá.
Az erkölcsi kultúrán belül Jézus Krisztus nem csak munkakedvet adott tanításával, hanem jóságot a legfőbb emberi kultúrértéket. A hitetlen ember erre azt mondja: Ugyan már! A jóság is érték?
Érték a ház, a nyaraló, az autó, a számítógép, a mobiltelefon, a bankbetét, de a jóság? És Én, Égi Édesanyátok mégis megismétlem: az a jóság, amit az ember Krisztustól tanult el, a legnagyobb kultúrérték. Mit ér a 20 milliós márkás autó, ha a hirtelen rászorulót nem viszitek vele orvoshoz? Mit ér a takarékban a többmilliós bankszámlátok, ha testvéretek nyomorog, mert nincs állása, és nem tudja kifizetni a számláit? Mit ér a sok-sok szép, divatos ruha, milliókat érő ékszer, ha erkölcstelen, kicsapongó életet éltek és lelketeket kárhozatba viszitek?
Kicsinyeim! A jóság minden gazdagságnál, műveltségnél, testi szépségnél többet ér. Az teszi igazán kultúráltá, nemessé az életeteket, ha együtt sírtok a szomorkodókkal, ha együtt örültök az örvendezőkkel, ha letörlitek mások könnyeit, ha segítetek a szűkölködőkön, ha meglátogatjátok azt, aki beteg, ha meghallgatjátok a panaszkodót.
Ha nemcsak saját lelketekkel törődtök, hanem észreveszitek a sok hitetlen, közömbös és bűnökben megkötözött felebarátaitokat és imádkoztok lelkükért. Ha részvéttel gondoltok azokra a haldoklókra, akik talán felkészületlenül állnak Szent Fiam trónusa elé, és könyörögtök lelkükért. Ha jóság vezeti szíveteket, gyakran imádkoztok a szegény szenvedő lelkekért. Akiben jóság van az nemcsak imádkozik másokért, hanem áldozatokat is hoz, szenvedéseket ajánl fel.
Hallgassatok erre a kis történetre. Egy vőlegény betér egyik ékszerboltba és mennyasszonyának egy kis „aranyszívet” szeretne venni. Az ékszerész mentegetőzik, hogy nincs szív, az már kiment a divatból. Ahogy megy kifelé, az ékszerész utána szól: – Tessék megpróbálni valamelyik régiségkereskedőnél, ott talán még akad.
Gyermekeim! Nem ez a probléma a mai embereknél, hogy az „aranyszív” kiment a divatból. Ritka az olyan ember, akinek aranyból van a szíve. Elavult, lomtárba került a szeretet, a kedvesség, a figyelem, az udvariasság, a mosoly, a barátságosság, a jóindulat, az együttérzés. Pedig aranya van bőven az embernek, csak szíve nincs hozzá. Tudjátok mennyi arany van a földön? Valami ráérő ember ezt is kiszámította. Annyi, hogy abból 77 km hosszú, 3 cm vastag és 6m széles országutat lehetne önteni. Óriási érték! Ennyi arany van elszórva a világon. És mit használ? Semmit! Az emberiség mégis boldogtalan. És ha az egész földgolyó aranyból állana? Boldogabb volna-e az ember? Semmivel sem.
De igenis boldogabb lenne és nyugodt, csendes, szent derű ömlene el a lelkén, ha nagyobb volna benne a szeretet, amelyet az Én Szent Fiam hozott a földre, mikor ezt mondta: „Új parancsolatot adok: szeressétek egymást!” (Ján.13,34) Jól jegyezzétek meg, kicsi Engesztelőim: Krisztusi szeretet nélkül nincs emberies élet. Ezért romlott meg ez a mai világ, mert az emberek szívéből eltűnt a hit, a remény és a szeretet.
Szegény, Istentől elpártolt, Őt nem ismerő gyermekeim a bűn tengerében fulladoznak, a lelkük haldoklik. Eljött az idő, hogy felébresszük őket. A Szentlélek Isten már készül a Földre, bontogatja szárnyait, csak a Mennyei Atya intésére vár. Édesanyai szívemet csak az vigasztalja, hogy a Földön van egy kis hűséges engesztelő, mélyen hívő csapatom. Sok kicsi engesztelő csoport mindenfelé a világon. Ti is közéjük tartoztok. Mint hűséges segítőtársaim, harcostársaim közbenjártok a világ megtéréséért. Már nincs sok időtök erre! Segítsetek!
Édesanyai szeretetemmel megáldalak benneteket a szeretet és jóság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Belépés Facebookkal
