1988. március 1.



Én vagyok. ¹

Valahányszor látsz engem, mosolyodj rám! Igen, virágom, maradj Szabadítód mellett. Jöjj, imádkozzunk az Atyához:

Tekints le Uram arra, ami szemed előtt áll.
A nyomorúságot látod, bocsáss meg nekem Atyám, mert nem vagyok méltó kegyelmeidre.
Semmit sem érdemlek, mert semmi vagyok.
Végtelen jóságodban engedd meg ennek a semminek,
hogy Rád támaszkodhassék. Nyomorúságom és semmiségem ellenére is szeretlek, jóságos Atyám.
Szükségem van erődre, hogy tudjak dolgozni, és mindent megtegyek,
amit kegyelmeddel meg kell tennem. Amen.

Ó Vassula, keresd és kövesd erényeimet, és növekedj bennük! - Én, az Úr, semmiséged ellenére is szeretlek. Mindig támaszkodj rám, mindenben segítek neked, bízzál bennem és engedd meg, hogy mindvégig mint vakot vezesselek! Időnként válladra ,, teszem keresztemet, hogy hordozd. Én és te, te és én. Én megpihenek benned, te meg énbennem. Én vagyok a Hűség, és sohasem hagylak el! Szerezz nekem több örömet azzal, hogy lelkedet teljesen az én műveimnek szenteled. Hűségesnek kell lenned fogadalmadhoz, a hűség fogadalmához, igen Ó mennyire vártam tőled ezeket a szavakat, mennyire vágytam hallani tőled ezeket a szavakat!

Uram, segíts nekem, hogy megtartsam fogadalmamat, nem bízom magamban!

Ne félj. Mindig emlékeztetni foglak, mivel ismerem kimondhatatlan gyengeségedet. Törékeny vagy, de erőmmel megszüntetem gyengeségedet. Emlékezz jelenlétemre, mi ketten, mindenkor és mindörökké. Szeress, remélj és higgy! Én, az Úr Jézus Krisztus sohasem hagylak el.

---

1 Láttam, hogy Jézus mellettem áll.

Megosztás a facebookon