Skócia, 1991. március 9.

McGinnity atyával beszélgettem arról, hogy vajon melyik ima tetszik legjobban az Úrnak? Arra jutottunk, hogy legjobb a csendes szemlélõdés.

Uram?

Én vagyok. Tanulj tõlem! Én vagyok támaszod és erõd. Igen, Vassulám, valóban a csend a leghatékonyabb imádság. Találkozz velem az én csendemben! Engedd, hogy lelked hozzám jöjjön és elmerüljön bennem, az én csendemben! Engedd, hogy elárasszalak, gyermekem! Engedd, hogy Szeretetembe takarjam lelkedet! Nyílj meg felém! Engedd, hogy Istened elárassza birtokát! E birtok tulajdonosa Én vagyok. Engedd, hogy Én vagyok szabadon növekedjék! Engedd, hogy Én vagyok megsokasítsa benned erényeit! Ne félj tõlem gyermekem, ha háttérbe szorítalak! Én vagyok azért van itt, hogy õrködjön birtoka felett, és felragyogjon benned. Engedd meg lélek, hogy körülvegyelek gyengédségemmel! Szépségem meg fog rendíteni téged. Ne tekints ruhátlanságodra, lélek, és ne utasíts vissza! Jöjj hozzám a csendességben úgy, amilyen vagy! Hagyatkozz rám a csendességben, és élni fogsz.
Légy áldott! Légy áldott, lélek! Ne engedd, hogy bármi vetélytársammá legyen!

Uram, ne engedd, hogy bármi vetélytársaddá legyen!

Böjtölj ezért péntekenként, ezzel tartozol most nekem. Jöjj! Felhagytam pénteki böjtömmel programjaim és utazásaim miatt. Rájöttem azonban, hogy utazásaim ellenére is könnyen meg tudom tartani a böjtöt, csak lustaságból és gyengeségbõl akartam, hogy "könnyebb" legyen nekem.

Megosztás a facebookon