Rhodos,1988. július 3.

Uram?

Béke legyen veled gyermekem! Ecclesiám újra fog éledni, de elõtte még sokat fog szenvedni. Most van megpróbáltatása kezdetén. Vess egy pillantást igazságosságom kelyhére!

(Csodaszép, értékes kövekkel kirakott, csordultig telt aranykelyhet láttam, ha valaki megmozdította volna, biztosan túlcsordul.

Látod mennyire tele van? Nagyon közel ahhoz, hogy túlcsorduljon. Vigyázzatok! Mert ha igazságosságom, egyszer túlcsordul, egyenesen rád ömlik, teremtés, elõidézve a régen megjövendölt átkot. Akkor sötétségbe merültök. Úgy jövök hozzátok, mint a tolvaj, váratlanul. Figyelmeztetéseket adtam nektek, jeleket adtam, hogy éberek maradjatok, de visszautasítjátok. Nem vagytok hajlandók tudomásul venni az idõk végét. Számtalanszor próbállak benneteket figyelmeztetni, mégis teljesen hitetlenek maradtok. Figyelmeztetésem tisztulásotokra szolgál, hogy általa megtérjetek. Ezt könyörületességembõl adom nektek. Jaj neked teremtés! Jaj nektek hitetlenek, akik egyre inkább ellenem fordultok! Sötétségbe borult lelketeket folyamhoz hasonlóan ragadja magával a sötétség. ¹

Teremtés! Mennyire sajnállak, mennyire szenvedek látva, hogy örökre elveszel. Gyermekeim, akiket leheletemmel keltettelek életre, és megszenteltelek még mielõtt megszülettetek volna, térjetek vissza hozzám! Szívem megszakad attól, hogy annyian sodródnak ezzel a folyammal a teljes sötétségbe és az örök kárhozatba! Teremtés! Bár bûneitek skarlátvörösek, én hajlandó vagyok nektek megbocsátani. Jöjjetek, jöjjetek hozzám, forduljatok- vissza hozzám, Atyátokhoz! Szívesen fogadlak benneteket, és ezerszer kedvesebben, mint a tékozló fiú apja. Forduljatok vissza hozzám, mielõtt kelyhem túlcsordul! Forduljatok vissza, mielõtt igazságosságom lesújt rátok, számtalan sebet ejtve rajtatok, megperzselje benneteket és mindent, ami körülöttetek élõ. Lélegeznétek, de csak perzselõ szelet szívhattok magatokba, amely belülrõl éget, és égõ fáklyákká tesz benneteket! Teremtés, értsd meg, milyen fenyegetõvé vált ez az óra! Mert ma még látjátok a virágzó fákat, de holnapra egy sem marad belõlük. A Sátán füstje halálos fátyolként fog betakarni benneteket. Ó, értsétek meg, hogy ezeket a csapásokat és bajokat saját gonosz cselekedeteitek hozzák rátok, a ti hitehagyásotok és ellenem való lázadásotok. Most tartsatok bûnbánatot, amíg van idõ, most térjetek meg! Kész vagyok megbocsátani nektek. Vassula, engedd meg, hogy igénybe vegyelek!

Igen, Uram, legyen minden a Te akaratod szerint!

Légy tetszésemre, engedelmeskedj nekem, Uradnak! Sohasem hagylak el, Szentséges Szívem az én békémet adja neked .