1989. szeptember 15.

(Amikor ágyba bújtam, hogy megpihenjek, tizenegy óra múlt. Imádkoztam és imádkoztam, és mielõtt az “alvás” rettegett állapota hatalmába kerített volna, még sikerült néhány KYRIE ELEISSON-t és CHRISTIE ELEISSON-t elmondanom. Váratlanul egy erõs hang szólalt meg bennem, ami felriasztott és kiugrasztott az ágyból. “SEGÍTENI FOGOK NEKED!” - Az éjszaka folyamán többször is észleltem, hogy a hang folyamatosan imádkozik értem. Idõnként én is megismételtem a “hang” imáját, bár nem értettem.)

Reggel.

Vassula, még többet kérek tõled. Hajlandó vagy-e még többet adni nekem?

Jézus, végy el mindent, amit tõlem szeretnél megkapni.

Még az életedet is?

Az én életem a Tiéd.

Virágom, szeretetbõl adok neked szenvedést. Ne feledd, hogy a szenvedésbõl fakad a megszentelõdés. Engedd meg, hogy felolvassak neked egy részt a Szentírásból. ¹ Maradj hûséges hozzám! Ne feledd, hogy én vagyok a teljes hûség. Bízz bennem, ne szegülj ellenem, add át magadat teljesen nekem, tudom, hogy mi a legjobb lelked számára. Szeretet vagyok.

 

---

1 Zsid 3,1-6.

Megosztás a facebookon