1992. július 14.

„Uram, első üldöztetésem alkalmával még védekezni sem tudtam”, egyetlen tanú sem támogatott. Mindenki cserben hagyott. Ám, Te, Uram, a pártomra álltál, és erőt öntöttél belém, hogy az egész üzenet rajtam keresztül terjedjen, és minden nép meghallja. Így menekültem meg az oroszlán torkából. Az Úr továbbra is megszabadít minden gonosz merénylettől, ¹ Végül sértetlenül beviszel országodba. Neked legyen dicsőség örökkön örökké! Amen. ²

Vassulám, éld békében életedet! Szeress engem, és terjeszd az én békémet mindenhol, ahová küldelek! Még mindig nem fogtad fel, hogy milyen hatalmas vagyok? Így mitől kell félned? Ajkadra tettem ujjamat. Ennek te nem vagy teljesen tudatában, mégis megmondom, hogy ujjam azért van ajkadon, hogy kimondd, amit én magam adtam neked. Nem, te nem fogsz bántatlanul kikerülni ebből, de nekem elég hatalmam van ahhoz, hogy ápoljalak és meggyógyítsam sebeidet. Az én kelyhem keserű, szeretetből mégis meghívtalak, hogy oszd meg velem. Ha nem állnék melletted, darabokra téptek volna. Ezért ne aggódj! Senki sem szakíthat el tőlem.

Hallgasd meg tanácsaimat: Ne merülj ki! Házamért emészt téged a buzgóság, és örülök lelkesedésednek, hogy dicsőítesz engem. A Vőlegény mégis azt mondja menyasszonyának: Békében prófétálj, és engedd meg Szentlelkemnek, hogy Vezetőd legyen! Szentlelkem nem fog erődet meghaladó terhet rakni rád, ezért ne nyújtsd túl hosszúra a kérdések és a találkozók idejét! Lelkem irányítani fog téged, hogy eleget tegyél nekik, csak a lényegest kell megtenni! Szolgálj alázattal, mondj el és taníts mindent, amit adtam neked! Így meg fogsz dicsőíteni engem. Ügyelj arra, hogy mit tanítasz! Csak azokat a szavakat add tovább, amelyeket én adtam neked! Ne tégy hozzá, és ne végy el belőle! Szenteld magad nekem! Azért emlékeztetlek minderre, hogy tökéletesen add tovább tanításomat. Azt akarom, hogy a visszhangom légy, és azok, akik téged hallgatnak, felismerjék az én hangomat. Mindig gondosan válaszd meg a helyes utat!

Vassula! Menyasszonyom, futásodnak még nincs vége. Tégy mégis mindent békében! Azt akarom, hogy menyasz- szonyom legyen közelemben, hogy időnként diktálhassak neki. Dolgozz velem egyetértésben! Olyan termés learatására küldelek, amelyet és készítettem elő. Ezért, ne feledd, vigasztalj meg, vágyakozz utánam, szomjazz rám az én csendességemben, és engedd meg Üdvözítődnek, hogy megpihenjen benned. Én, Jézus, megáldalak.

---

1 vö. 2Tim 4,16-18.
2  „pedig milyen sok van”

Megosztás a facebookon