FENSÉGES VENDÉGED

1996. július 13.

Jöjj, Uram, otthonod belsõ helyére!
Jöjj asztalomhoz, Uram,
és áldd meg az ételt,
amit velem eszel, én meg Teveled.

Jöjj Uram és keríts körül,
Szentséges Szíveddel végy körül
minden oldalról!

A Te világosságod takarjon be
és pólyáljon be,
hogy ne legyen többé sötétség
bennem és körülöttem!

Jöjj, hûséges Vendégem,
és látogass meg most! Látjátok?
Isten látogat meg most engem…

ÉN VAGYOK veled van. Az én békémet adom neked. Vendéged kérdezi: Ismersz-e valakit, aki felülmúlja nagyszerûségemet és tökéletességemet? Nem, nincs senki… senki sincs, aki felülmúlná bölcsességemet, tanácsomat és értelmemet. Fenséges Vendéged áll ajtódban. Te most valóban az Alfát és az Omegát, az igaz Istent hívtad meg asztalodhoz, aki nem csupán azért jön, hogy egyen veled, hanem azért is, hogy meggyújtsa lámpásodat.
Jöjj most! Támaszkodj rám és csillapítsd a lelkek utáni szomjamat!
Bár te másképpen gondolod, kéréseid mégsem hiábavalóak.
Ó Vassulám, én vagyok a te Pásztorod is, tedd fejedet Szentséges Szívemre és fogadd Szívem gyönyörûségeit! Állj mindinkább készen arra, hogy vezekelj fivéreidért és nõvéreidért! Ne félj, Atyám gyermeke, irányítani foglak, ahogy eddig is tettem.
Jöjj! Mi ketten? Én, Jézus Krisztus, Istennek Fia, a Megváltó meg fogom szentelni maradékomat Szentlelkemmel.

 

Ajánló
Kommentek
  1. Én