2015. november 30.
Uram! Te vagy lelkünk öröme,
szellemünk boldogsága,
testünk lámpása.
Dicsőség Neked Istenem, mindnyájunk Atyjának!
Ó jöjj! Ne félj, szavaid megörvendeztettek engem. Bár természeted gyenge és tartózkodó, Szívem örvend. Örömét leli szegénységedben, Vassulám. Minden látomás, melyet neked adtam, minden kinyilatkoztatás, melyet beléd leheltem, Bölcsességemtől származott. Nem bölcsektől vagy értelmes emberek okosságából, hanem az én Szentlelkemtől.
Csak múljék el ez az év, és meglátod, micsoda nyögést és jajgatást fog learatni ez a nemzedék, és mekkora pánik lesz! Nemzedéked olyan terveket hajt végre, melyek nem az enyémek, ezek bűnt bűnre halmoznak, halálos bűnöket. Írd:
Ma is leszállok hozzátok, mint Noé napjaiban, hogy figyelmeztessem nemzedéketeket. Amikor a rájuk váró áradásra figyelmeztettem őket, nem hittek nekem. Ma, Vassula, úgy megrendítem a mennyet, mint még soha eddig a történelem folyamán, hogy bűnbánatra figyelmeztessem a nemzeteket, de ez a nemzedék elnyomók fiaitól származik, azoktól, akik elnyomták Figyelmeztetéseimet. Elfolytották Szavaimat, hogy ne tudjanak elterjedni, és ne hallja meg őket senki. A gonoszság zsarnokai!
Leányom! Mekkora szenvedést okoz nekem azt látni, hogy még milyen sokan mély álmukat alusszák! Kezdettől fogva, a neked adott kinyilatkoztatásom hajnalától, mindenkit arra kértem, hogy forduljon vissza hozzám, és éljen szent életet! Szent életet éljen, szeressen engem, és szeressék egymást. Ez volt az alap üzenetem e nemzedék számára, kezdettől fogva azt hallottad, hogy szeretnetek kell egymást.
Bizony mondom nektek, ha nem sarjad ki szívetekben a szeretet, élő holttestek vagytok!
És most Vassula, pihentesd meg fejedet Szívemen, és ne feledd Szavaimat, hogy én, Jézus, aki egykor elhívott téged, most újra hív… újra igent mond neked! Feltétel nélküli szeretettel szeretlek téged. Atyám és én téged választottunk. Eljöttünk hozzád, hogy megmentsünk, és áldásainkkal borítsunk be téged, hogy az erények ösvényére lépj, és otthonra találj bennünk, és mi tebenned. Nézz csak magadba, vesd egybe mindazt a tudást, amit belőlünk merített a lelked, hogy felismerd mindazt a kegyelmet, melyet azért kaptál, mert elfogadtad hívásunkat, és megörökölted Királyságunkat. Egy megtört és gyenge szívre volt szükségünk csupán, hogy beletöltsük útmutatásainkat, és egybekeljünk vele bensőségességünkben…
Atyám és én a te személyes Tanítód lettünk. Engem úgy ismernek, mint az emberiség Tanítóját.[1] Légy áldott hát, amiért megtanítottam neked a Törvényemet, és amiért átadtam neked a Békénket, ezért ne érezd magad soha elhagyottnak! Szeretetünkben felkentünk téged. Te a mi gyermekünk vagy, aki bennünk növekedett. Megerősítettünk, és örömünket leltük semmiségedben.
Énekem a jóságról és az igazságról szól. Énekem mindenkié, melyet az örökkévalóságig kell énekelnetek. Mindig örömteli dalokkal jöjj jelenlétembe! Szeretettel koronázz engem, és ne engedd, hogy az ellenség gyökerestől kitépje a belém vetett alapodat! Mindig válaszolok imáidra, és megadom, ami a legjobb neked. Mindig több táplálékot küldök neked, mint amennyit el tudsz fogyasztani! Hívj, amikor csak akarsz, Vassulám! Harminc éve tartó fáradozásodat megjutalmazom majd, és azokét is, akik ugyanezen Igazság ügyén munkálkodtak. A menny nem felejt. Minden számít, amit érdekemben szeretettel tesztek. Nem vagytok egyedül! A Szeretet mindig közel van hozzád… IC
[1] Utána hallottam: par excellence, aminek jelentése - mindenekfelett való
Source: http://ichtys.hu/index.php/109-2015-november-30
http://ichtys.hu/index.php/109-2015-november-30
Belépés Facebookkal
