1993. március 9.

Maranatha! Jöjj!

Az én békémet adom neked. Közel vagyok, ajtótokban állok, szeretteim! Hallgassátok meg a fügefáról szóló példabeszédemet: Amikor az ága gyönge és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így lesz veletek is, amikor mindezt látjátok: tudjátok meg, hogy közel vagyok, az ajtótokban állok. Azt a napot és azt az órát azonban senki sem ismeri, még a mennybéli angyalok sem, a Fiú sem, csak az Atya egyedül. ¹

Teremtés! Mennyire vágytam arra, hogy egybegyûjtselek benneteket, ahogy a tyúk összegyûjti szárnya alatt csibéit, mégis oly sokan visszautasítjátok! Késõbb majd nem mondhatjátok, hogy nem próbáltalak minden módon egybegyûjteni benneteket Szentséges Szívemben, hogy megmondjam nektek, nem találtok nagyobb szeretetet az enyémnél. De ti továbbra is saját elgondolástok szerint tévelyegtek ebben a pusztaságban. Hamarosan eljövök hozzátok. Most egyik hírnököt küldöm a másik után, hogy kikiáltsák üzeneteimet. Legyetek ébren!

Uram, boldog vagyok, és tele vagyok örömmel. Maranatha!

Ne félj! Gyengéden gondoskodva õrködöm minden lélegzetvételed felett. Ezekben a böjti idõkben ezt mondom neked: Beszélj, galambom, beszélj és prófétálj! Ne törõdj vele, ha vádlóid megfigyelnek és hamisan ítélnek meg téged.Szeress, és légy türelmes! Mondd, gyermekem, ki lehet-e emelni egyetlen szót vagy mondatot a Szentírásból, vagyis szövegkörnyezetébõl, és azt elkülönítve vizsgálni?

Nem, Uram, mert úgy tûnhet, hogy ellentmond más szónak vagy mondatnak, amelyet Te mondtál.

Akkor ezekkel az üzenetekkel sem tehetik meg. Mondottam, hogy én vagyok az egyedüli Törvényhozó és Bíró ² Vassula, szemed és szíved csak a láthatatlan dolgokat keresse! Az örök dicsõség a láthatatlan dolgokban van. Mennyire örvendezem a szegénységben és a gyengeségben! Tanuld meg, hogy a te üdvösségedre és a te szabadságodra szolgál mindaz a tanítás, amit adok neked, mert ahol Lelkem van, ott szabadság van. Én, az Úr, Lélek vagyok ³

Írd : ⁴

„Ha van érzéki test, van szellemi is, amint az Írás mondja: ,Ádám az elsõ ember élõ lénnyé lett’, az utolsó Ádám pedig éltetõ lélekké. De nem a szellemi az elsõ, hanem az érzéki, azután következik a szellemi. Az elsõ ember a földbõl való, földi; a második a mennybõl való, mennyei. Amilyen a földbõl való, olyanok a földiek is, s amilyen a mennybõl való, olyanok a mennyeiek is. Ezért, amint hordtuk a földi ember képét, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is… test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság a romolhatatlanságot. Nézzétek, titokba avatlak titeket: Nem halunk meg ugyan mindnyájan, de mindnyájan elváltozunk, – hirtelen egy szempillantás alatt, a végsõ harsonaszóra. Megszólal a harsona, mire a holtak romlatlanságra támadnak fel, mi pedig elváltozunk. Ennek a romlandó testnek föl kell öltenie a romlatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot.

Mikor pedig a romlandó test romlatlanságba öltözik, s a halandó halhatatlanságba, akkor válik valóra az Írás szava:
,A gyõzelem elnyelte a halált,
Halál, hol a te gyõzelmed?
Halál, hol a te fullánkod?’

A halál fullánkja a bûn, a bûn ereje pedig a törvény. De Istennek hála! Õ segít minket gyõzelemre Urunk, Jézus Krisztus által” ⁵

Igen, megszabadítottalak benneteket a bûn és a halál törvényétõl. Jöjj! Maradj hûséges hozzám, míg véget ér futásod! Én, a te Teremtõd, veled együtt fogom befejezni. Ha velem vagy, nem kell félned. Ha velem vagy, tele lesz asztalod. Sohasem foglak elhagyni.

---

1 vö. Mt 24,32-36
2 vö. Jakab 4,12.
3 vö. Jn 4,24; 2 kor 3,18.
4 az Úr arra kért, hogy a Szentírásból másoljam le a következõ részt
5 1 Kor 15,45-57.

Megosztás a facebookon