1990. december 4.

Dicséreteid és kiáltásaid nem hiábavalók!
Szeress és szüntelenül dicsérj engem, mert kedves nekem, ha szívedbõl fakad a dicséret!

Uram, megnyitottad elõttem a mennyország kapuját, és mennyei éléstáradból lelkemnek félretett mannával tápláltál. Mennyei Kenyeret adtál nekem!

Lélek és élet minden szó, amit neked mondtam. Növekedj Lelkemben, hogy Szent Nevem tökéletes tanújává légy! Arra kérlek most, hogy ne add át magad a szomorúságnak! ¹ Látod Vassulám, keresztem nehéz, és olykor pihenésre van szükségem. Azt kérdeztem: “Ki olyan nagylelkû, hogy hordozza helyettem keresztemet?” És így feleltél: “Végy engem, tisztíts meg, és használj fel úgy, ahogy Neked tetszik.”
Most a te válladra nehezedik a béke és a szeretet keresztje, hogy egyesítsen benneteket… Tanítványom! Ezt a keresztet az örökkévalóságtól fogva neked szántam! Hozzám tartozol, ezért isteni képmásomat kell tükröznöd! Én látom el lelkedet kiapadhatatlan tartalékaimból. Nem hagylak el, lélek. Eltöltelek, mint a tömjéntartót, hogy szereteted illatos füstoszlopként emelkedjék az égig. Ezért ne fáradj el az írásban! Ne fáradj el üldözõidet áldani! Ne fáradj bele odanyújtani hátadat az ütéseknek! Lehet, hogy halálosan szomorú leszel, de a Királynõ mindig segíteni fog rajtad, hogy újból tudj örülni és élni. A Királynõ bátorságot önt beléd, és anyai szeretettel gondoskodva beköti sebeidet. Édesanyád rólad is úgy gondoskodik, gyermekem, ahogy rólam gondoskodott. Nyomorúságodban és bajodban repülve jön hozzád, és szobájába visz téged, ugyanabba a szobába, ahol engem fogant. Ne tartsd hát vissza könnyeidet! Amikor e számûzetésben könnyedet hullatod a falak miatt, amelyeket népem épített házamban, hogy elkülönüljenek egymástól, olyankor én is véres könnyeket hullatok, melyek egybefolynak a tieiddel. Amikor az Atya meglátja az én könnyeimben a tieidet, elfogadja kérésedet, és feloldja az átkot. Azok már nem a te könnyeid lesznek, hanem az enyémek .
Kiálts tanítvány, hogy az egész világ mindenütt tartson bûnbánatot és egyként jöjjön vissza hozzám Szent Nevem alatt! Vassula, szeretettel viseld keresztemet, ne félelemmel! Légy boldog!

1990. december 6.

Üzenet egy felajánlott léleknek:

 

---

Megosztás a facebookon