1994. április 7.

Bár nem fogom fel ezt a misztériumot, mivel terveddel kapcsolatos választásod mind a mai napig misztérium elõttem, tudom, hogy mindaz, ami velem történt és ami még most is történik, a Te hatalmas kezedbõl való. Mindenható Istenem, eljöttél szent mennyországodból, és saját jobb kezeddel hatalmas gyõzelmeket arattál. Ó Uram...

ÉN VAGYOK. Melletted vagyok, ne félj gyermekem! Engedd meg, hogy folytassam üzenetemet, és véghezvigyem benned tervemet! Boldog vagy, hogy ily módon lehetsz velem?

Nagyon boldog vagyok!

Kedvesem, Lelkem kedvese, fogadd békémet! A megpróbáltatást, amit hátadon hordozol, azért kaptad, hogy elégtételt adj mindazért a jóért, amit nem kapok meg e nemzedéktõl. áldozatot vállaló lelkekre van szükségem, akik elégtételt adnak, és gyermekem, te nagylelkûen megadtad beleegyezésedet...

Hozzád tartozom, ezért adtam meg Neked szeretetbõl beleegyezésemet...

Kezemben vagy, ezért semmitõl sem kell félned. Szabadon fel foglak használni terveimhez, és megnyitom elõtted az utat. én és te együtt, a szeretet kötelékeivel összekötve haladunk elõre, hogy meghódítsunk egy vallástalan népet. A kegyelem ott lesz romániai találkozódon. Drága kicsim, egy valamirõl soha ne feledkezz meg: én, Jézus veled vagyok. Szeretlek, tulajdonom, maradékom. A Szeretet mindenkor melletted van. Megáldalak. Jöjj!