1990. október 30.

Vassula, törékeny kis teremtményem, tudod-e, hogy hány tövist húztál ki Szívemből?

Nem tudom Uram.

Elég sokat ahhoz, hogy pihenést nyújts nekem, gyermekem. A te megteremtésed célja is az volt, hogy pihenést nyújts nekem. Én teremtettelek, és bár por és hamu vagy, nyugalmas pihenést találok benned. Fogadj el engem! Fogadd el, hogy keresztem van rajtad. Légy hálás érte! Gyermek, nézz ajkamra, és gondosan figyelj! Higgy, higgy és bízzál bennem!

Ismerem kimondhatatlan gyengeségedet, és tudom, hogy nélkülem nem tudod felemelni kisujjadat sem. Ezért választottalak téged. A gyengeséget választottam, hogy megmutassam a világnak erőmet. Van okom rá, hogy ilyen állapotodban választottalak téged.
Bennem bízzál, és belőlem merítsd erődet! Emlékeztetni foglak, mennyire gyűlöl a Sátán téged. Ma érezted is karmait magadon. Igen! Hogyha hagytam volna, darabokra tépett volna téged. De te isteni védelmem alatt állsz. A Sátán minden percét arra fordítja, hogy célba vegyen téged és többi választott lelkemet.
Mondom neked: semmiséged és szegénységed által, törékeny teremtésem, tönkreteszed a Sátán munkáját. Öltésről öltésre felfejted hímzését. Féregnek nevezett, amikor megtudta, hogy választottam vagy. Igen, légy olyan mint a féreg, és őröld fel, tedd tönkre terveit. Érted? Én még férgeket is fel tudok használni műveimhez... Igen, mint a féreg, őröld fel, tedd tönkre terveit. Megengedtem, hogy érezd gyűlöletét. Azért gyűlöl téged, mert az Atya szeret téged irántam való szeretetedért. Ez elképzelhetetlenül dühíti.
Boldog az az ember, aki nem veszíti el belém vetett hitét. Légy gyönyörűségemre lélek, és tölts el örömmel azáltal, hogy semmi maradsz!

Megosztás a facebookon