2006. április 24.

Ó Uram, mily dicsőséges a Te Neved

az egész világmindenségben!

Kicsoda hozzád képest az ember, aki semmi egyéb,

mint por és hamu, de Te mégis gondját viseled?

 

Kik vagyunk mi, és ki vagyok én, aki miatt

leereszkedtél Dicsőségedből és Ragyogásodból

hogy meglátogass engem?

 

Kicsit alacsonyabb rendűnek teremtettél minket Angyalaidnál,

becsülettel és dicsőséggel ruháztál fel minket.

Megtöltötted lelkemet isteni tanításoddal,

és szívemből jó hír tör elő.

Terelgettél engem…

Nyelvemet gyors írnok hallható tollává tetted.

Dicsőítem az Egyet, aki megteremtett engem és mindeneket….

Ne félj! Lakóhelyet készítettünk magunknak benned! Csakugyan írótollammá formáltalak, hogy közléseimet írásba foglald. Közléseimet, melyekre emlékezni fog az összes eljövendő nemzedék. Kegyelmet öntöttem ajkadra, hogy tisztelettel tudd hirdetni nevemet. Felkentelek a boldogság olajával, ne engedd, hogy megtévedjen a szíved, inkább engedd, hogy az enyém legyen!  Ne feledd, hogy a végén én győzök. -

Nem könnyű az út, amit neked választottam, de ne félj! Ne tántorogj meg, mert én vagyok az Úr, és királyi kormánypálcám igazságos pálca. Igazságosan emelem fel vagy engedem le. Mindazokat, akiket kiválasztottam és olajjal felkenve megáldottam, próbára teszem, mint az ezüstöt.  Tűzpróbának vetem alá őket, hogy méltóvá tegyem ajkaikat Szavam hirdetésére. Érezd, hogy szeretlek…. és örvendezz, mert én magam prédikáltam neked udvaraimban. Örvendezz, mert az, aki himnuszokat énekel neked, egy és ugyanaz, mint aki a mindenséget teremtette! Aki téged teremtett, és aki mindenek fölött áll, és aki mindent fenntart.

Én vagyok nyájam pásztora,

misztikus testemnek, az egyháznak Feje.

Nem ontottam hiába Véremet, mert azáltal, hogy kiontottam a Kereszten, összebékítettem magamat mindennel. Békét adtam a földön élőknek, és azoknak is, akik a mennyben vannak.

Vassula, én nem meséket mondok neked, hanem az Igazságról beszélek. Ami igaz, arról prédikálni kell. Hirdesd Szavamat mindenhol egyházam érdekében! Hadd váljanak beszédeim és szentséges Szívem felbecsülhetetlen gazdagsága az egyház javára! Szavam megvilágosítja a szíveket, és Lelkem megerősíti azokat. Szívük felém fog fordulni. Soha ne veszítsd el a reményt, és sohase kételkedj hatalmas jelenlétemben!

Ó, mily kellemes helyre ültettem el Szavamat! Milyen jó, hogy erről a földről gyűjthetem be gyümölcsömet! További oltárokat emelek ezen a földön, és megsokszorozom templomaimat. Vassulám, mondd nekem ezeket a szavakat:

’Hatalmas az Úr,

nagylelkűen ad a szegénynek.

Igazságossága örökkön-örökké megmarad.

Megtartja az Úr a kicsinyeket.

Megalázott és megmentett engem.

Mit adhatnék én az Úrnak

mindazért, amit Ő nekem adott?'

 

 Ugyanakkora szeretetet adhatsz nekem, mint amekkorát én neked adok. Szeretetet a szeretetért. Tartsd meg és kövesd parancsaimat. Emlékezz, azért választottalak, hogy a házamért vállalt felajánlásaiddal tetszésemre légy. Én a te életed vagyok és megerősítem jelenlétemet benned, hogy tervem részesévé válj. – Kedvesem, a barátod vagyok, sohase kételkedj! Béke…. IC


http://ichtys.hu/index.php/81-2006-aprilis-24

Megosztás a facebookon