Belépés Facebookkal
Mennyei atya: Jézus istenségének történelmi bizonyítékai
Én: Édes Jézusom! Nagyon szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé Mennyei Atyám! Ég és Föld Ura! Leborulok nagyságod előtt és így köszönöm meg, hogy tanítasz bennünket, kicsinyeket.
Szentlélek Úristen! Kérlek, gyújtsd lángra a szívemet, hogy Mennyei Atyánk szavait méltóképpen tudjam közvetíteni!
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Atyátok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma újra Jézus Krisztusról fogtok hallani, az Ő istenségének történelmi bizonyítékairól.
Egy életből vett példával kezdem. Van két fiatal tanárnő, Emília és Andrea. Közös érdeklődési körük van, ezért szívesen beszélgetnek egymással. Egyik délután Emília meghívta Andit magához. Kényelmesen helyet foglaltak a fotelban. Sok mindenről szó esett: a tanításról, az osztályukról, a sportról, a párkeresés nehézségeiről. Andrea észrevette a feszületet a falon és a Szűzanya szobrot az íróasztalon, és ezt kérdezte: mondd, Emike, te valóban hiszel abban, hogy Jézus Isten? Hogyne hinnék? –válaszolta, hiszen vallásunk ezen alapszik.
Márpedig nekem az a véleményem, hogy Jézus csodálatos életű, ideális ember volt ugyan, de csak ember, és csupán a keresztény századok későbbi rajongása csinált belőle Istent. Amint egyre távolodtak tőle a századok, alakjára egyre több ideális vonást festett a legenda, és így lett belőle Isten.
Andikám! Ugye tudod, hogy én történelem szakos vagyok, így aztán ismerem a kereszténység keletkezését és történetét is. Ha ez igaz volna, amit mondasz, hogy Jézus csak legenda, akkor összeomolna az egész kereszténység. Krisztust Istennek tartották már az első hívei is, az apostolok. Nem akarok hivatkozni a Bibliára, mert azt te úgysem olvasod, de tele van bizonyítékkal erre vonatkozólag.
Ugyan már, Emikém! Csak nem azzal az ősrégi néhány tanulatlan ember szavával akarod nekem megmagyarázni Jézus isteni voltát? Ki tudja, hányszor írták át azt a könyvet?
Nincs szándékomban a Föld legszentebb és legsérthetetlenebb könyvéről vitatkozni veled, meddő fáradozás lenne. Mindenesetre a 12 apostol közvetlen tapasztalatból győződött meg arról, hogy Krisztus pusztán ember nem lehetett. Halála után istentiszteleteket rendeztek és ezeken Őt imádták. Ha már nem hiszel a Szentírásban, akkor egy másik írásos, történelmi dokumentumot tudok neked említeni, amely ma is megvan egy múzeum levéltárában: Plíniusz helytartó levele. Traiánus római császár a 2. század elején megparancsolta kisázsiai helytartójának, Plíniusznak, hogy nézzen jobban utána, miféle új vallás keletkezett ott, kik azok a keresztények és mit csinálnak az istentiszteleteiken, nem veszélyesek –e az államra nézve. „Az új vallás valóban árt az állam vallásának – írja a levél – mert azóta a pogány templomok üresen állnak. A keresztények vasárnap kora hajnalban összejönnek és Krisztusnak, mint Istenüknek dicséretet zengenek.” Ez bizonyíték arra, hogy Jézust a követői Istennek tartották.
Az lehet, hogy a régiek még ilyen maradian gondolkoztak, de a tudományok, az ideológiák már rég kiölték az emberekből a vallásosságot. Csak a hiszékenyek járnak templomba.
Tévedsz! Nem ismered az Egyház történetét. Hogy a keresztény Egyház a sok megpróbáltatás, szenvedés ellenére fennmaradt, és ma 2000 éve is fennáll, az arra enged következtetni, hogy Jézus Krisztus nem lehet csak ember. Ha Jézus nem volt Isten, akkor érthetetlen, hogy az a tűz, amelyet a földön az emberek szívében meggyújtott, oly gyorsan terjedt szét az egész világon és ki nem aludta a mai napig. És hogyan kezdődött? Krisztus apostolai szétviszik a szent tüzet a világ négy tája felé. Nincs hatalom, mely ellenálljon nekik. Hej, pedig hányszor megpróbáltak ellenállni! Egyetlen eszköz sem volt elégséges e szent tűz eloltásához: kínzás, vadállatok marcangolása, vízbefojtás, elégetés, keresztrefeszítés, karóbahúzás. Krisztus vallása a legvéresebb üldözések ellenére is gyorsan elterjedt és győzött. Azután jöttek a forradalmak, amikor nemcsak a királyokat, hercegeket, grófokat végeztek ki, hanem az Egyház vezetőit, a papokat és legbuzgóbb híveiket is. Majd jöttek a bolsevisták és szabadkőművesek, akik legfontosabb hivatásuknak tartották a vallásüldözést. Ezt is kiheverte az Egyházunk. Ennyi csapást, csak Isten Egyháza bír ki. Ha ember alapította volna, már az elején megsemmisült volna. <!–[endif]–>
Andrea eltűnődve nézett Emi szemébe: Azt hiszem igazad van. Hol vannak Plátó, Sokrates, Aristoteles, Hitler, Sztálin, Lenin rajongói? Ezek mind letűntek, de Jézus maradt. Valóban, csak egy Isten tud élni évezredekig és örökké az emberiség szívében, emlékezetében.
Így beszélgetett ez a két barátnő és ez a délután termékeny volt, gyümölcsöt termett.
Most Én, Mennyei Atyátok folytatom tanításomat egy régi meggyőző eseménnyel, amelyből szintén azt a következtetést vonhatjátok le, hogy az Én szent Fiam nemcsak ember, hanem Isten is. Emlékeztetlek titeket a kis Jézus bemutatására a templomban. Mint tudjátok, az öreg Simeon elragadtatva így kiáltott fel: „Íme tétetett ez sokak romlására és föltámadására Izraelben és jelül, melynek ellene mondanak.”
Lehetséges lenne-e, hogy ez az ártatlan csecsemő – ha nem lenne Isten –két táborra osztaná az emberiséget? Hogy egyéneknek, nemzeteknek, országoknak lesz romlására vagy feltámadására? Hogy az egész emberiség sorsa rajta fordul meg? Ezt bizony csak egy Isten teheti meg. Ez szóról-szóra beteljesedett a múltban és ma is teljesedik. Aki ellenáll Krisztusnak az elpusztul, aki mellé áll az győz.nemzetek történetében és az egyének történetében egyaránt érvényes. Az első nép, mely ellenállott Krisztusnak, saját választott népe, a zsidó volt. A zsidók országa Krisztus után néhány évtizeddel elpusztult. Rajta váltak be legelőször Simeon szavai: „Tétetett ez sokak romlására…” Jeruzsálemet egyszerre pusztította a pestis, az éhínség, a római hadsereg támadása és a belső viszályok. Kr-u.70-ben – írja egy történetíró – Titus római császár körülzárja Jeruzsálemet. A zsidók nem tudnak ellenállni, legyengültek az éhségtől és betegségtől – és a római katonák betörtek. Néhány hónap alatt 1 000 000 zsidó halt meg. És milyen rémes esetek voltak! Élt a városban egy igen gazdag, előkelő nő, Mária a neve. Az éhségtől félig eszét vesztve saját szopósgyermekét megsütötte. Az éhes emberek az utcán megérezték a sült hús szagát, s betörtek a házba. Itt sült hús van! Agyonütünk, ha nem adsz. A gyermek fele még megvolt, az asszony előhozta, de a rettenetes látványtól még a marcona alakok is megrémültek, és kifutottak. A jeruzsálemi templomból kő-kövön nem maradt. A másik nemzet, amely Krisztusnak ellenállott a római volt. A véres, kegyetlen keresztényüldözések után megbukott a római birodalom. Ezek a gonosz császárok, már földi életükben megkapták büntetésüket: Néró megőrült, Diokletianust letették a trónról, Galerius Maximianust, egyik legkegyetlenebb üldözőt, elevenen férgek ették meg, Maximinus Daja, aki teleitta magát keresztény vérrel, a végén mérget vett be, de lassan hatott és pokoli kínok és rémlátomások gyötörték sokáig, míg meg nem halt. Itt is teljesedett a jövendölés: „„Tétetett ez sokak romlására…” Ez a
De nemcsak a zsidók és a rómaiak történelme beszél erről, hanem az egész világtörténelem. Sok régi nemzet tűnt el a történelem színpadáról, mely Krisztusnak ellenállt. Az egyénekre is vonatkoznak a símeoni szavak. Nézzetek körül, aki megtagadja Jézust, mint Istent, az nyugtalan, zsörtölődő, panaszkodó, ítélkező, elégedetlen, nem találja az igazi boldogságot, amit csak Belőle lehet meríteni. És ti, drága engesztelő Gyermekeim, nézzetek csak magatokba! Ha bűnbeestetek – arra a rövid időre, míg meg nem bántátok – nem éreztétek –e Simeon szavának igazát: „Romlására tétetett azoknak, kik neki ellenemondanak…”
De Simeon folytatta: „Tétetett ez sokaknak feltámadására. Ez azt jelenti, hogy Krisztus követése áldásává válik nemzeteknek és egyéneknek egyaránt.
Mindenfelé a Földön él a kereszténység és a pápa vezetésével él az Egyház. A megpróbáltatások nem tudták szétzúzni, eltaposni. Az Egyház-szakadás és a hamis ideológiák megtépázták, de fenn fog állni a világ végezetéig. Milyen vigasztaló Simeon mondatának 2.fele az egyénnek is, személy szerint nektek is, engesztelő Gyermekeim. Mivel hisztek Jézus Istenségében, szeretitek, imádjátok Őt, ti át tudjátok érezni, hogy mit jelent Vele együtt lenni, milyen diadalmas érzés feltámadni a bűnből, azután feltámadni a halálból, és boldogan elfoglalni az Örök Életben a helyeteket, amit nektek készített.
E mai tanításból levonhatjátok a következtetést, hogy a nemzetek történelmi sorsa és minden gyermekem élete egyértelműen és világosan bizonyítja, hogy Jézus Krisztus, az Én Szent Fiam Isten és ember egyszemélyben.
Drága engesztelő Gyermekeim! Nyissátok meg szíveteket és hódoljatok a meleg szeretet és öröm imádásával az Én egyszülött Fiam, a 2. Isteni személy, Jézus Krisztus előtt! Megáldalak benneteket a lángoló hit boldogságával az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
