1993. június 3.

Uram?

ÉN VAGYOK. Add át nekem terhedet, gyermekem!

Fáj a fülem a gonoszok üvöltésétõl. Rosszakaratú nyelvük hazugságot hazugságra mond rólam.

Egy napon elém kell állniuk vádlóidnak!... Én a te oldaladon állok, nem vetted észre? Minden vádjuk éppúgy semmivé lesz, ahogy a víz felszívódik. Kelj fel! Kelj fel, és tedd kezedet a betegre, és meg fogom gyógyítani. Beszélj! És szájadból jövõ szavaim hangjától lelkük karomba omlik.¹ Támaszkodj rám! Az én békémet adtam neked, lakozz tehát ebben a békében! Ne félj most! ... lásd,

de e világ ura a halál. Ne vádold üldözõidet, hogy ne ítéljelek meg téged is az ítélet napján. Szenvedésem lelke! Én az Úr, mutatom meg neked azokat a lépéseket, amelyeket kínszenvedésem alatt tettem. Mivel nekem szolgálsz, engem kell követned. Mit szeretnél, hogy mondjak neked? Talán, hogy „kövess engem, de ne az én lábam nyomában?” Ez nem lehetséges, mert aki engem szolgál, az az én véres lábnyomomat követi... Az én ujjam érintésével támasztod fel a halottakat.² Akik még mindig nem látják csodáimat, azok mellett elhaladt országom. Barátom, kis barátom, lásd hogy már eddig milyen sok mennyei mannával tápláltalak! És én, a te Istened, továbbra is táplálni foglak. Egyetlen ember sem tolhatja félre kezemet szájad elõl. Én leszek a te Erõd, hogy törékenységed által véghez vigyem tervemet. Országomra készítelek fel mindannyiotokat. Írd:

A világ ma visszautasítja Szívünket, Szent Édesanyád Szívét és az én Szentséges Szívemet. Ezek az idõk, amelyekben éltek, az irgalom idõi. Már elmondtam neked, hogy mi következik, amikor feltörik a hatodik pecsétet.³ Most figyelj és írd:

Közvetlenül azután, hogy a két Szív befejezte tanúságtételét⁴ fel fogom törni a hetedik pecsétet és azt egy félelemmel telt csend követi.⁵ Ebben a csendben a világi emberek azt gondolják, hogy diadalt arattak Szívünk felett. Örvendezni fognak és megünneplik ezt az eseményt, mert azt gondolják, hogy megszabadultak Szívünktõl, akik szócsöveink által tettek tanúságot, mert amirõl tanúskodtak, az bántotta fülüket, bántotta érdekeiket és gonosz szándékaikat. Akkor ezt a csendet hirtelen az én napom érkezése töri meg, és jaj a tisztátalannak! Jaj annak, aki nem bánja bûneit! Holttestük e sivatagban fog feküdni, amelyet õk maguk hoztak létre.

Angyalom akkor megtölti parázzsal a tömjénezõt, amelyet trónom és az oltár elõtt kezében tart, és ledobja a Földre.⁶ És miközben mindenki ezt nézi, heves földrengés keletkezik, a Föld elemei tüzet fognak és szétolvadnak.⁷ Sokan elmenekülnek a hegyekbe, hogy elrejtõzzenek a barlangokban⁸ és a sziklák között. Felkiáltanak hozzám, de nem fogok figyelni rájuk. Próbára fognak tenni, káromolni fogják Szent Nevemet, és azt fogják mondani a hegyeknek⁹ és a szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülõnek színe elõl, és a Bárány haragja elõl!” Mert eljön az én napom, és ki fogja túlélni? A túlélõk¹⁰ térdre fognak borulni, félelem szállja meg õket, és csak engem, az Õ Istenüket fogják dicsérni... Majd ezután eljön az új Föld és az új Ég hozzátok.¹¹ A világ országa az én országom lesz, és én fogok uralkodni minden szívben. A régi világ elmúlik.¹² Lélek, uralmam a ti napjaitokban fog megkezdõdni.

---

1 A Szentlélekben való megnyugvás. Több alkalommal elõfordult a találkozókon.
2 Lelkileg, a megtérésekben.
3 Az 1993. február 18-ki üzenetben.
4 Azt hiszem, azt jelenti, amikor az idõ kész az Úr napja számára.
5 vö. Jel 8,1
6 vö. Jel 8,5
7 vö. Pt 3,12
8 vö. Jel 6,16
9 vö. Jel 6,16
10 vö. Jel 11,3
11 vö. Jel 11,15
12 vö. Jel 21,4

Megosztás a facebookon