Nyaranta 14-én
“Imádott Uram, Jézusom, Krisztusom, vágyom Szent Színed látására! Jobban, mint rab a szabadulásra, mint magzat a megszületésre, mint kitikkadt szarvas a hűs forrás vizére! Mikor láthatom meg Arcodat, én hőn imádott Isteni Hitvesem, Mesterem, Megváltóm, örök Főpapom? Olthatatlan szomjat adtál a lelkembe Magad iránt. Minden Szentáldozás csak fokozza bennem ezt a vágyat. Tudom, hogy itt a földön egyszer mindennek vége lesz. Az én életemnek is. Ó mennyire vágyom rá, hogy az életemet adjam Érted! Csak egyet kérek Tőled, Mindenható, Megváltó Istenem: őrizz meg a bűntől, hogy soha meg ne bántsalak Téged! Add kegyelmedet, hogy mindhalálig kitartsak az Irántad való szeretetben és hűségben! Ezt kérem Tőled, ó hőn imádott drága Szent Megváltóm, és hiszem, hogy megadod, hisz ez a Te akaratod. Ámen.”
"Istenem, ez az ember komolyan megbántott engem, ami még mindig fáj. Én azonban szeretnék teljesen betöltekezni a te szereteteddel a neheztelés helyett, ezért elengedem a saját igazam és azt, hogy rosszat kívánjak annak a személynek. Azt választom inkább, hogy áldás kérek azokra, akik megsebeztek. Istenem, azért imádkozom, hogy áldd meg életüket - nem azért mert megérdemlik. Nem így van. Én sem érdemlem meg az áldást. Azért imádkozom viszont, hogy megtapasztalhassák a te kegyelmed, ahogy én is."