2 A karácsony  egy  keresztény  ünnep  amelyen Jézus Krisztus születésére emlé-kezünk. Assisi Szent Ferenc  az ünnepek ünnepének tartotta a karácsony ünne-pét. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvé-ben,a Máté és Lukács evangéliumaiban.  Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.  A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa  állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése. A karácsonyt minden év  december 25-én tartják világszerte, habár sokan nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Ez a keresztény ünnep az el- ső nikaiai (niceai ) zsinat - melyet I. Konstantin római császár hívott össze 325-ben - határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emlék-napja : az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

3 A karácsony ünnepe egyértelműen a » Téli Napforduló-hoz köthető
A karácsony ünnepe egyértelműen a » Téli Napforduló-hoz köthető. Olyan globális ünnep, amely noha más-más mitologikus háttérrel és legendával, de minden egyes vallásban megjelenik valamilyen formában, mint a "fény megszületésének" ünnepe. A téli időszakban egyre csak rövidülnek nappalok, a növekvő sötétség ekkor szűnik meg. Ettől a pillanattól kezdve fordul át a Föld a mozgáspályáján és lesznek a nap-palok újra hosszabbak és hosszabbak. A téli napfordulókor "tér vissza" és "száll le" az isteni fény (lux divina) a Földre. Ezt a fényszületést szimbolizálja a karácsonyfa, amely mint világfa és világtengely (axis mundi) a föld szférájából az ég szférájába emelkedik amolyan létraként, hogy összekösse az eget és a földet. A karácsonyfa csúcsdísze, a karácsonyi csillag valójában a világ tengelye csúcsán megtalálható égi sarkcsillag (polaris) szimbóluma, amely a változatlan, mozgás nélküli, örök isteni fény, az Egy Isten sugárzó kifejeződése. A karácsonyfadíszek pe-dig a sürgő-forgó csillagok és bolygóvilágok megannyi színes, sokféle manifesztumai. A színes fények és girlandok a magasabbrendű csillag-galaxisok között áramló energiák leképeződései, melyek spirálisan futnak végig a fán, összekötve az égi sarkcsillagot a földdel. Kevesen tudjuk, honnan ered az ünnep elnevezése: a magyar karácsony szó szláv eredetű és a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a nyelvünkbe.

5 Az Advent a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, jelentése eljövetel, megérkezés.
Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lel-ki készülődés ideje. Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti ne-gyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztá-ban), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hét-re rövidítette.

7 Egykor az adventi időszak a böjt ideje is volt, egyes helyeken kisböjtnek is nevezték (szemben a húsvét előtti nagyböjttel). A böjtölés hagyománya a XX. Század közepén eltűnt, azonban addigra már az adventet az adventi koszorú és a gyertyák jelképezték. A koszorú-készítés előzménye: egy luteránus német lelkipásztor indította el 1868-ban, amikor is egy berlini árvaházban a karácsonyt már türelmetlenül váró gyerekek számára egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, amelyek közül minden nap újat gyújtott meg. A XIX. században német, majd osztrák területeken fenyőkoszorúra kezdték tenni a 24 gyertyát innen alakult ki a Magyarországon is átvett szokás. Később a gyertyák száma 4 lett. Ha a gyertyákkal a hitbéli hagyománynak szeretnénk megfelelni, a koszo-rúra három lila és egy rózsaszín gyertyát állítsunk. A lila szín a katolikus jelképiségben a bűnbánat és a megtérés színe. Az első, a második és a negyedik vasárnapon gyújtunk lila gyertyát, míg a harmadik, a Gaudete vasárnapon rózsaszínt, amely a közelgő ünnep fölötti örömöt jelenti. A mindig újabb meggyújtott gyertya a karácsony közeledtével egyre növekvő fényt és reménységet is jelképezi.

10 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felele-venített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nélkül. Az adventi időszak jeles napjai voltak András, Borbála, Miklós és Luca napja. A legismertebbek talán a Miklós és Luca napjához kapcsolódó szokások: A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus  vallású vidékeken  Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után szüle-tett 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként.  A Mikulás valójában szent Miklós püspök  volt, egy igazi szakállas öregember, aki életét a jócselekedeteknek szánta.  Nem fehérprémes bundában, hanem vörös palástban járta csendben a várost, s adakozott a szegényeknek kinek mire volt szüksége. Sokan nem is tudjuk már, honnan ered a Mikulás. Felnőtt fejjel már csak arra emlékszünk, milyen érzés volt várni rá, majd örömmel meglesni, mit tett a nagy gonddal kifényesített csizmánkba.

12 December 13: Luca napja: ezen a napon Szent Lucára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai csa-ládban nevelkedett. A kereszténység nem tartja fontosnak, Szent Luca már csak a legendákban él. A hiedelem szerint Szent Luca átalakult boszorkánnyá, akiknek elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. Luca napján egykor számos szokás volt divatban, sokuk azt a célt szolgálta, hogy segítségével meg lehessen jövendölni a következő évi termést vagy időjárást. A meteorológusok korá-ban ennél megbízhatóbb módszerek állnak rendelkezésünkre, de sok olyan Luca-napi babona létezik, amely még ma is vicces, és jó lehetőséget ad a közös játékra egy hideg napon. Nézzük milyen babonákat eleveníthetünk fel a családban december 13-án, kissé modernebb formára igazítva:

13 Luca-szék készítés: Ezen a napon kezd-ték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen mű-veletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szent-estére készen kel-lett lennie.  Luca-pogácsa: melybe el kell rejteni egy pénzdarabot, és aki ráharap, az szerencsés lesz. Gombócfőzés: ki lesz a párom? Luca-naptár: a jövő év hónapjaiban olyan időjárás lesz, ami a Luca-napot követő napokban érezhető.  Luca-cédulák készítése: majd 13 nap múlva (karácsonykor) a maradék cédu-la tartalmazza a jövendőbeli nevét. Luca-búza: Ebből lehet következtetni a jövő évi termésre.

14 Szentcsaládjárás Ebben a népszokásban páratlan számú család vesz részt
Szentcsaládjárás Ebben a népszokásban páratlan számú család vesz részt. Egy szentképet vagy egy kisebb betlehemet visznek egymáshoz, minden nap változtatják a helyszínt. Ez az adventi időszakban gyakorolt népszokás, viszonylag új keletű, a 20. század elejétől kezdett elterjedni .Vannak a betlehemezéssel rokonítható szöveges elemei is.

15 December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún
December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún. paradicsomjátékot, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítették meg. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak.. VI. Pál pápa 1966-ban a böjti fegyelmet rendező konstitúciójával a böjtöt megszüntette. Régebben azonban az öregek ezt a böjti napot nagy körültekintéssel, szigorúan tar-tották: egész nap són, kenyéren és vízen éltek. Még este, a karácsonyi asztalra is csak növényi eredetű táplálék került. Eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül  (böjtös bab-leves), végül mákos guba volt, de újabban  hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra. December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, eset-leg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bennsőséges családi együttlét általában 24-e estéje  (szent-este), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

16 Karácsonyi asztal régen és ma

17 Karácsonyi népszokás, a betlehemezés, Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal járnak házról házra. Szent énekekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.

18 A karácsonyfa az örökkévalóság jelképe A karácsony elképzelhetetlen karácsonyfa nélkül, amely Isten azon ajándékozó szeretetének a szimbóluma, mellyel az embert visszafogadja a kegyelmébe . „A karácsonyfa az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és a rossz tudásának fája mellett állt (Ter. 2,9 ), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zár-tak el az ember elől (Ter. 3,24)” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban. A fenyő örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a szentháromságra, ágai pedig a keresztre intenek. Ez a legszebb ünnepi szimbólum amely, bármely hihetetlen, alig 400 éve jelent meg a keresztény világban. Mai változata Németországból származik. Feltehe-tően Luther Márton, a protestáns vallásreformer állított először karácsonyfát. A XVII. Századra a német evangélikusok körébe a karácsonyfa már jórészt tradí-cióvá vált. Magyarországon a XIX. Század második felében vált igazán hagyománnyá fe-nyőfát díszíteni. Hazánkban az első óvoda megalapítója, Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben.

19 A Karácsonyfa legendája
szerint Luther Márton a téli erdőben sé-tált és gyönyörködött a csodaszép fe-nyőkben, annyira megragadta a nagy vallástudóst a látvány, hogy hazatérve el akarta mesélni, amit látott. Aztán gondolt egyet, inkább bevitt a szobába egy fenyőfát és csillogó gyertyákkal díszítette fel. Így vált a karácsonyfa az év legszebb keresztény ünnepének jelképévé. Régebben a fenyőfát mézeskalács figu-rákkal, piros almával, ezüst, aranypa-pírba csomagolt dióval díszítették. Ma már ezernyi dísz, szaloncukor ékesíti a XXI. század ”karácsonyi fáját”, változ-nak az ünnepi szokások, de a kará-csonyfa jelzi és élteti az ünnepet.

21 Betlehem-állítás és betlehemi játékok 1223 óta:
Az első betlehemet Szent Ferenc állította fel az olaszországi Umbria tarto-mányában lévő Greccióban. Többek között Celanói Tamástól tudjuk, hogy Boldogságos Ferenc ban megkérte egy földbirtokos barátját, hogy Greccióban rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és „alkalmi színészekkel” felele-venítették a szent éjszaka eseményeit. A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc gyönyörű beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között. Nemcsak a betlehem-állítás, hanem a születés-történet élő emberekkel való eljátszatása is Szent Ferenc nevéhez fűződik: így akarta hallgatói számára még szemléletesebbé tenni a történelmi ese-ményt, amelyet egyben az ünnepek ünnepének is tekintett . Az első betle-hem-állításról részletes leírás is létezik a ferences krónikákban. Greccio zarándokhellyé vált, pápai kiváltságot kapott,   miszerint az év bár-mely szakában lehet itt karácsonyi szentmisét bemutatni.

23 A szent mise: Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvé-tel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). Nagy Szent Gergely, a középkor egyik  legnagyobb  hatású  pápája  által  bevezetett  szokást követve  december 24-én éjjel valameny-nyi  katolikus  templomban  szentmisét  tartanak  emlékezve  Jézus  születésére. Az adventi várakozás után a karácsonyi ünneplés a szentesté-vel, karácsony vigíliájával kezdődik.  A hívő emberek  évszázadok óta  virrasztottak, böjtöltek és imád- koztak  ezen  az estén,  s csak  az  éjjeli  mise  után  fogyasztot-ták el az ünnepi vacsorát.

25 Az ajándékozásnak központi helye van a karácsonyi szokások között: régen az ajándék apró, minimális anyagi értéket képviselő dolog volt, például valami a természet kincseiből, gyümölcs, vagy saját kézzel készített tárgy. „Az ajándékban a megajándékozott a mennyország egy darabkáját kapta, ez volt az öröme is az ajándéknak” – számol be a Magyar Katolikus Lexikon. A rég i öregek példaként szolgálhatnak abban, hogy a karácsony tényleges ér-tékét meglássuk. A lényeg nem az ajándékozás, hanem az együttlét, és az emberi kapcsolatok kiteljesedése.  Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napke-leti Bölcsek  történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. A Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok  között: így például Angliában  a Santa Claus néven ismert Karácsony Apó , míg más országokban a Mikulás, a Jézuska, egy öreganyó, manó vagy akár az angyal-kák azok, akik a meglepetéseket odacsempészik a karácsonyfa alá. Olaszországban a hagyomány szerint egy jóságos boszorkány, Strega Befána az ajándékosztó, az orosz gyermekekhez Bábuska érkezik,Spanyolországban, Mexikóban, Puerto Ricóban és Dél-Amerikában, a három királyok jönnek, míg Németországban az úgynevezett Knecht Ruprecht, Krampus, vagy Swarzer Péter  látogatását várják aki hátán zsákot hoz, kezében pedig virgácsot tart. Ausztriában és Svájcban a Christkindl, vagy a gyermek Jézus érke- zik az ajándékokkal. .

26 Összeállította az interneten található anyagokból Tóth Ildikó 2013.
Zene: Libera - Silent Night

1 Mondjátok el az ünnepekhez kapcsolódó élményeiteket!
Az egyházi év ünnepei Nézzétek meg, az ábrát, és beszélgessetek az egyházi év nagy ünnepeiről! Mondjátok el az ünnepekhez kapcsolódó élményeiteket!

2 ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! Karácsonyi ünnepkör

3 „AZ IGE TESTTÉ LETT” János 1, 1-12
A karácsonyi ünnepkör advent időszakával kezdődik és vízkereszttel ér véget. Értelmezzétek az igét!

4 ADVENT A karácsony előtti négy hét, a várakozás a készülődés ideje
Készítsetek adventi koszorút!

5 Az advent szó jelentése: „Ő jön” - Jézus Krisztus jön
Az advent szó jelentése: „Ő jön” - Jézus Krisztus jön. Készülődünk Jézus eljövetelének ünnepére. Jézus személy szerint jön el hozzánk, a mi életünkbe is be akar lépni.

6 Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük.
A legnagyobb ajándék, amit kapatunk, hogy Jézus Krisztus velünk van. Az ajándékozás célja, hogy továbbadjuk azt a szeretetet, amit Istentől kapunk. a

7 Az ige testté lett (János I, 1-12)
„ Az ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. „ (Róma 12, 1-2) Beszélgessek a képről és értelmezzétek az igét!

8 Készítsetek ajándékot kedves igétek segítsgéve!
Áldott Karácsonyt! Készítsetek ajándékot kedves igétek segítsgéve!

1 Advent alatt ti földön él ő emberek Kongassátok az elhallgatott szíveket, Legyen csengés-bongás a föld terén át, Úgy várjátok az örök Isten szent Fiát! Mert jön, mert jön, mert nemsokára itt leszen, Az ég fényl ő csillagképében megjelen, Advent után, mikor a Csendnek vége lesz, S az égi fény jelzi: megérkezett!

2 Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog az első gyertyaláng! Karácsonyt várva lázban a föld, Isteni gyermeket köszönt. Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr!

3 Jöjj, népek Megváltója! Így kér a föld lakója, Jöjj, lelkünk drága fénye, Szívünk édes reménye! Te érkezel Atyádtól Mennybéli palotádból, Hogy itt megvívj miértünk, És légy mi pajzsunk, vértünk.

4 Ím, készen vár a jászol, A szív többé nem gyászol, Az éjszaka világos, Az ösvény barátságos. Ó, szállj közénk, Királyunk! Íme, eléd kiállunk: A sötétség elmúljon, A hit fénye ragyogjon!

5 Magasztal, URam, minden teremtményed, és híveid áldanak téged. Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, megismertetve az emberekkel az ÚR hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét. Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart. Támogat az ÚR minden elesettet, és fölegyenesít minden görnyedezőt. Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt. Kinyitod kezedet, és kielégítesz minden élőlényt kegyelmesen. Az ÚRnak minden útja igaz, és minden tette jóságos. Közel van az ÚR mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. Megtartja az ÚR mindazokat, akik őt szeretik, de a bűnösöket mind elpusztítja. Az ÚR dicséretét hirdeti ajkam, áldja mindenki az ő szent nevét mindörökké! Zsolt 145

6 MAGNIFICAT, MAGNIFICAT, MAGNIFICAT ANIMA MEA DOMINUM, MAGNIFICAT, MAGNIFICAT, MAGNIFICAT ANIMA MEA.

7 1.Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel, Hadd szabaduljon Izrael! Ím, fogságból kél sóhaja, Mert távol Isten szent Fia. Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Megszületik Immánuel!

8 Ó, jöjj el, Jessze vesszeje, Ne ártson sátán ereje! Mentsd meg pokoltól népedet, Hogy dicsérhessen tégedet! Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Megszületik Immánuel!

13 Szép napot! Figyelj, mert hozzád is szól!!

1 Advent Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. Advent a karácsony előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.

2 Az els ő adventi koszorút a XIX. században egy hamburgi lelkész, Johann Wichern evangélikus lelkész készítette el, aki egy felfüggesztett óriási szekérkerékre 24 gyertyát tett (amivel utalt az ünnep valamennyi napjára) és a falakra pedig feny ő gallyakat helyezett el. Kés ő bb a kerékb ő l koszorú lett, köréje pedig feny ő gallyakat fontak. A gyertyák száma az eltelt évek alatt 4-re csökkent, ez a négy gyertya ma már az adventi vasárnapok számát jelzi. Adventi koszorú keletkezése

3 Betlehemkészítés Karácsony legöregebb jelképe: Krisztus születésének történetét már nagyon korán megjelenítették a misztériumnak nevezett templomi színjátékok keretében, a szálláskereséstől kezdve a pásztorok és a napkeleti bölcsek jelenetéig.Assisi Szent Ferenc volt az első, aki a betlehemi jelenetet "kihozta" a templomból. 1223 karácsonyán egy erdőben, egy valóságos barlangban jászlat állított maga mellé, s így tartotta a karácsonyi istentiszteletet.Ezután csakhamar elterjedt a "betlehem" felállításának szokása, a szent esemény szobrokkal való megelevenítése. A betlehemek készítése templomokban és családi otthonokban egyaránt elterjedt, először Itáliában, majd Németországban. Az első betlehemeket még Assisi idejében hozták be Magyarországra tanítványai.

4 Vörsi betlehem Vörsi Betlehem. Európa szerte nincs párja a somogyi falu, Vörs különleges templomi Betlehemének, amelyet ötven négyzetméteres területen építenek fel. Az idei esztendőben is nagy szeretettel várjuk a kedves zarándokokat a vörsi Betlehemhez. Immáron híressé vált Betlehemünket 2012. december 2-tól 2013. február 2- ig tekinthetik meg az érdeklődők.

5 Advent első vasárnapja Adventet a kereszténység egyik legnagyobb ünnepeként tartjuk számon, tulajdonképpen ez a Megváltó eljöveteléig való várakozás időszaka. Az ünnep minden évben a karácsonyi forgatag megnyitását jelenti, számítását pedig karácsony első napjától kezdjük: vagyis a december 25. előtti negyedik vasárnap advent első vasárnapja

6 Advent utolsó vasárnapja Advent IV vasárnapjával magunk mögött hagyjuk az adventi szent időt, véget ér a karácsonyt megelőző készülődési időszak. A küszöbön álló karácsonyi ünnepkör előtt számba vehetjük a megtett lelki utat, ugyanakkor lehetőségünk van kijavítani a készülődés folyamán előfordult mulasztásainkat.

1 Az Advent Advent - Várakozás

2 A gyerták meggyújtása ilyen sorrendben történik:
A rózsaszín gyertya a közeledő ünnep örömét, míg a lila a bűnbánatot jelképezi. A rózsaszín gyertya a közeledő ünnep örömét, míg a lila a bűnbánatot jelképezi.

3 Az ADVENT Az ADVENT szó az egy Latin kifejezés minek jelentése : Várokozás Jézus Krisztus eljövetelére. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

4 Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); Zsidó Nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm) – rózsaszín gyertya).

5 Adventi naptár egy fiú története
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

6 Modern adventi naptár

7 A három Napkeleti Bölcs: GÁSPÁR,MENYHÉRT,BOLDIZSÁR

8 A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy megláthassák a Kisjézust és átadhassák neki ajándékaikat. A hagyományos három név szír forrásokban fordul elő először: Karsudas, Hior és Bazantor, amelyek biztosan későbbi jelképes elnevezések. Ezekből alakult ki az 5. században az arám és görög nyelvjárásokban a Kaspar, Melkhior és Baltazar.

9 Egy regény a Napkeleti Bölcsekről:

10 Ady Endre Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent
És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra. Ady Endre Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra.

1 Ádventi ráhangoló gondolatok
Szent-Gály Katával Ádventi ráhangoló gondolatok

2 Adventi gondolatok – a bűnbánat
Isten nemcsak a bűneinket látja, hanem azt a vágyat is, mellyel felsírunk hozzá.

3 Adventi gondolatok – az imádság
Nincs az a mélység,      melyben Isten      észre ne venné összekulcsolt kezünket,      és nincs az a lárma,      melyből ő      ki ne hallaná kereső szavunkat!

4 Adventi gondolatok – az ajándék
Ha ajándékot adsz: add a szíveddel,      nehogy a kinyújtott kéz ott maradjon      viszonzást várni.

5 Adventi gondolatok – a forgatag
Bárhova megyünk,      ne hagyjuk otthon keresztény felfogásunkat!

6 Adventi gondolatok – szívünk mélye
A fény mindig lehet egy kicsit fényesebb,      a szeretet nagyobb,      az imádás mélyebb,      s az allelujánk is mindig növekedhet      hangzásban és belső tartalomban.

7 Adventi gondolatok – útra kelni
A betlehemi csillagot sokan látták az égen, de mit használt azoknak, akik nem mentek utána? Ott van a kereszt templomainkon is,      de mit használ azoknak,      akik fel sem figyelnek rá?

8 Adventi gondolatok – ráhagyatkozás
Ne félj,      ha Isten keresztülhúzza terveidet:      csak a tieidet húzza keresztül,      de nem az övéit. Adventi gondolatok – ráhagyatkozás

9 Adventi gondolatok – a szeretetről
A jászolban fekvő Gyermekben Istent látni,      és elfogadni a Kenyér és Bor színeváltozását      csak az képes,      aki tud hinni a szeretetben.

10 Adventi gondolatok – te mit viszel ajándékul?
Több jó van bennünk, mint amennyit mások észrevesznek, de több rossz is, mint amennyit magunk tudunk magunkról. Akkor lesz boldog karácsonyod,  ha Jézust nemcsak testvéreidben ajándékozod meg, hanem önmagadban is.

Márai Sándor

„Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma?”

Pilinszky János

„Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.”

Müller Péter

„Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel.”

Vida Ágnes

„A karácsony nem attól lesz tökéletes, hogy nincs porcica a szekrények mögött, tízféle sütit sütsz és halomban áll a fa alatt az ajándék. Nem lesz jobb az ünnep attól, ha beleszakadsz a házimunkába, hogy aztán az ünnepek alatt holtfáradt legyél! Sem attól, ha mártírként sütsz-főzöl-takarítasz-vásárolsz hetekig. A készülődés lehet az ünnep része. Lehet együtt készülődni és nem attól lesz tökéletes, hogy minden tökéletes, hanem attól, hogy együtt vagyunk.”

Mary Baker Eddy

„Az angyalok Isten legtisztább gondolatai, amelyek az igazság és a szeretet szárnyán szállnak.”

Teréz Anya

„Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.”

József Attila

“Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”

Agatha Christie

„A karácsony a gyermekeké. Mi, felnőttek az újévet ünnepeljük.”

Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódáról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek - megszületvén Betlehemben - maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyódhatunk: ami megtörtént és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből. Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valóban mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosan úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs.
A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok égi Magasok”

Mise végére egészen bemelegedett a templom, szinte otthonos lett. Legalább is így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte ezt Hosszú Illés is ugyanonnan. Ámbár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, aligha érezték volna, nagy harag volt ugyanis a két öreg között. Kitartó, régi harag. Formája sem volt már, nem is emlékeztek, ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához.
És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás, hát csak ülnek tovább, sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást. De egyébként is ráér. Félszemmel odapislant Mátéra, hogy alszik-e már, mozdul-e már, de Máté nem mozdul. Amilyen kutya, konok ember volt világéletében, azt várja - gondolja Illés - hogy én menjek előbb. De abból nem eszel! Pedig már a gyertyát is eloltotta a dékán. Azaz a harangozó, szóval a sekrestyés.
Azután: csend.
Illés gondol erre, gondol arra, állát behúzza a meleg nyakravalóba és a szeme szép lassan lecsukódik.
- Nem! - ijed meg. - ezt igazán nem szabad - s Mátéra néz, aki úgy látszik elaludt.
Hö-hö-hö. Ez hát a híres? - mosolyodik el magában. Pedig három évvel fiatalabb. Nem nagy idő, az igaz, de mégis csak fiatalabb. Aztán meg, milyen sárgák a fülei. Na, akár a halotté.
Uram Isten! Csak nem lett vele valami?
Harag ide, harag oda - a rothadt szilva is lepottyanik egyszer a fáról - csendben odamegy Mátéhoz, és kicsit borzongva megérinti a vállát.
- Hallod-e, te! Máté!
Máté felhorkan:
- Hö?! Mi? - és néz Illésre, mint a csodára.
- Te vagy az, Illés?
- Én hát. Hát mondok megnézlek, mert olyanformán ültél, hogy ...
És nézi egymást a két öreg.
A templomban meleg csend, a kőszentek elmosolyodnak.
- Kicsit megszédültem - hazudja Máté. De áhítattal. Mert tele van a szíve. Szereti most Illést így közel látni. Már elmúlott.
- Há no! Hál Istennek, akko menjünk.
És egymás mellett kicsoszognak a templomból.
Mi volt ez, Szentatyám? - néz fel egy pufók kis angyal Szent Péterre, ahogy az ajtó becsukódott. Olyan meleg lett a szívem egyszerre.
Két ember kibékült - mondja a főszent. És melegen sóhajt.
- Hjaj! Csoda! - suttogja a kis angyal.
- Hát bizony. A mai világban ...
- És most mit csinálnak?
- Nézz utánuk, fiam.
A két öreg közben Illés háza elé ér. Az utca üres, a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek, s a kertekben puhán békét álmodnak a fák.
- Gyere be, Máté, rég voltál nálunk - mondja Illés. Lángost sütött a lányom...

A kis angyal kérdőn néz a főszentre:
- Mi az a „lángos”, Szentatyám?

A toronyban ekkor hetet ütött az óra. S e földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok, de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.

Hozzád emelem a lelkem, Istenem,
Reményem csak Tebenned,
Jaj, meg ne szégyenüljek,
Ne gúnyoljanak ellenségeim.
Akik Téged várnak, meg nem szégyenülnek.

Lila szalaggal átkötött ezüstfenyő-koszorúcska, ijedten pislákoló pici lánggal,
körülülünk, térdelünk, állunk,
ezen a korán sötétülő, adventi (vasárnap) délutánon.

Akármilyen bágyadt is a lángod,
a karácsonyest gyertyafényben úszó fáját idézed elém, s hálás vagyok neked.
Hálás, mert megállítasz.
Megállítasz életem csetlő-botló, omló-porló rohantában
Hálás, mert kihúzod roskadozó derekam,
és sáros földről aranyszín-ragyogásra emeled a szemem.

Jaj, Uram, ha megszégyenülnék!
Ha az Isten ellen lobogva égők hangos hada előtt összecsuklanék,
ha az Isten nélkül maguknak Édent építők szeme előtt összeomlanék.
Ha elhullanék a félúton,
ha lehervadna arcomról az Isten gyermekeinek öröme,
ha tört holmiként kifosztottan és reményt vesztve a nagy selejtdombra kerülnék,
ha tárt életem romjain a Krisztust ócsárlók bizonykodnának Ellene.

De nem.
Belenézek fényedbe, gyertya az adventi koszorún, és lángod ezt lobogja:
nem lesz tört élet belőled, nem.
Ha tudsz várni.
Várni?
Az emberi faj legtermékenyebb, leggazdagabb várásával,
Ha tudsz Krisztust várni.

Várlak hát Krisztusom.
S e várás igaz voltán fordul: öröm vagy szégyen lesz a sorsom.
Ha Krisztust mondanék, de belülről más az, akit s amit várok, mint a világ,
elsorvadok, mint a világ.
Ó, minden ezen fordul, tudlak-e várni Téged, Magad, Téged.
Nem keresztény kultúrát,
melyben tudósok és művészek Neked áldozzák tehetségük javát.
Nem keresztény államhatalmat,
melyben Istenhez igazítnak törvényt
s Nevében csendül intés és dicséret és az adminisztráció.
Nem is virágzó egyházi életet:
kolostorokat és iskolákat, körmeneteket és zarándoklatokat,
kongresszusokat és táborokat.
Nem, nem! Félre, világ álcázott kísértései! Ezek mind hozzáadatnak,
de csak annak a nemzedéknek, amelyik megtanult már Krisztust várni, őt Magát.
És ezek mind elvétetnek azoktól,
akiknek természetfölötti igénye nem képes túlnyúlni mindezeken.

Gyertyád fényébe belenézve, adventi koszorúcska,
nem akarok mást látni, mint Krisztust bennem.
Ott lappang, reménykedik a szívem mélyén,
El akar önteni, birtokba akar venni,
fénnyel beborítani, magáévá s magává ölelni,
Önnön szívével eggyé tenni.

Jézusom!
A törvényhozásban nem hívják a Lelked,
a tudósok Rólad nem beszélnek,
a művészeket csak teremtett világod szépsége igézi,
Téged, Magad, nem vesznek észre,
körmenetek és zarándoklatok fény- és hangdicsérete sem Feléd leng,
gyermekeink sem menetelnek lobogóid alatt.
De mindez csak azért, hogy megtaláljunk mindezeken túl Téged.
Hogy morzsolódó életünk sír és örökélet felé menetelő napjai
megszabadítsanak végre a hiábavaló reménytől:
kielégültté lehetünk bármitől is, ami nem Te vagy.
A tiédből való nem.
A tiéd sem.
Az érted való sem.
Egyedül csak Te elégíthetsz ki minket,
Csak a Misztérium: hogy Te, Láthatatlan és Kimondhatatlan, Te vagy.
Vagy és át akarsz ölelni engem.
Egyedül az, hogy mindent szemétnek tekintsek, csak egy legyen a fontos:
Átölelsz-e engem?
Jézusom, add, hogy abbamaradjon életem ámokfutása.
Hogy ne bűnben és teremtett világban próbáljak boldog lenni.
Nem is az Érted való dolgokban.
Szűnjön meg életemben minden önbecsapás.
A gyertya fényébe nézve - várlak
Várlak. Jöjj! Tégy a tieddé!
Oldj magadba! Minden fájó nyugtalanság messze szálljon.
Légy Te elég nekem. Ámen.

Könyörögjünk!
Kérünk, Uram éleszd fel erődet és jöjj,
hogy segítségeddel kitépjük magunkat a bűnnek vészes hálójából,
s szabadító kezed által megmeneküljünk tőle.

Ámen.

Valaki jön - de te nem veszed észre!
Valaki közeledik hozzád - de te bezárkózol!
Valaki kopog nálad - de te átalszod látogatását!
Valaki belép hozzád - de te házon kívül vagy!
Valaki nálad lakik - de te kidobod őt!
Valaki feltárulkozik - de te a szavába vágsz!
Valaki vár rád - de te hátat fordítasz neki!
Valaki segítséget kér - de te megkeményíted szívedet!
Valaki ajándékot ad neked - de te elásod azt!
Valaki végtelenül ráér - de veled sosem lehet beszélni.
Valaki nyugalmat hoz - de te szétszórt vagy!
Valaki jön - de te csak magadat látod!
Amíg csak jön - mindig megváltozhatsz!

Forrás: Publik-Forum Extra, Barmherzigkeit,
ÉV 2004. november