Jézus az Emberiséghez

Az Eucharisztiában rejlő kincsek

Andre

2019. augusztus 15., csutörtök 11:12

2017. 07. 30, Vasárnap

Láttam, hogy a Mennyországban élő lelkek életének középpontjában az Eucharisztia áll, melyben a Szentháromság lakik. Az Eucharisztia mögött megszámlálhatatlan kincs volt. Szívemben tudtam, hogy az igazi kincs maga az Oltáriszentség. Az angyalok gyakran vesznek magukhoz kincseket arra a célra, hogy olyan lelkeknek ajándékozzák, akik a Földön fokozatosan lemondanak a világi dolgokról Isten dicsőségére. Az ilyen lelkek ruháját ékkövek díszítik, amelyek visszatükrözik Isten végtelen gazdagságát. Miközben szemléltem az angyalok tevékenységét, váratlanul elém jött Mennyei Édesanyám és gondoskodó szeretettel néhány ékkövet feltűzött a lelkem ruhájára, melyre méltatlannak éreztem magamat. A Szűzanya látta mit éreztem, ezért így szólt hozzám:

„Fiam, maga a tökéletes kincs. Aki Őt akarja és szolgálja, az megtalálja lelke békéjét és megismeri a természetfeletti boldogság kegyelmét. Ezt a boldogságot csak rövid ideig lehet a Földön átérezni, de a halál után a Mennyben szüntelen lángolás lesz mindazon lelkekben, akik földi életükben Isten oldalán akartak élni és szolgálni. Minél jobban lemondotok a világról, annál közelebb kerültök Istenhez, aki szeretetét különleges módon megízlelteti veletek. A Mennyek Országának kincsét akkor nyeritek el, ha teljesen átadjátok magatokat Isten akaratának. Édesanyai szívemet boldoggá teszitek azzal, hogy örökimádást szerveztek Magyarországon. Ha országotokban legalább tíz helységben örökimádás lenne, akkor hazátokban visszaesnének a bűnözések és felvirágozna az egyház élete, melyet nemcsak a papság alkot, hanem maguk a hívek is. Imádkozzatok, hogy az emberi szívek megnyíljanak Fiam szeretetére és befogadók legyenek minden kegyelmére!”

Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/1249-az-eucharisztiaban-rejlo-kincsek

Megosztás a facebookon

Szent Mihály az Eucharisztiáról

Andre

2019. augusztus 15., csutörtök 11:12

0 Hozzászólás

Május

2015. 05. 29, Péntek

Az angyali seregek között jártam őrangyalommal, aki egyenesen elvezetett Szent Mihály arkangyal elé. Amikor találkoztam vele, ő éppen a Bárány előtt imádkozott és közben leborult arccal a földre. A Szentlélek Isten ezt sugallta nekem: „Szent Mihály arkangyal kiemelt helyet kapott Atyám Országában, aki méltónak találta őt arra, hogy a Menny és az Alvilág minden angyalának példát mutasson Isten tökéletes imádására. Boldog lehetsz, hogy szemlélheted őt, mert szíved megtelik vágyakozással és még nagyobb szeretettel Isten iránt. Atyám kinevezte őt a Mennyei Seregek vezérének, és e kitüntetés után a szeretet tökéletes lépcsőfokain tovább mehetett, hogy hűségével Isten Szent Nevét megdicsőítse. Ő szüntelen szemlélheti a Bárányt, és mint a szeráf angyalok, megkapta az engedélyt Atyámtól, hogy Jézus Krisztus mellett lehessen, aki a szentmise oltárán feláldozza magát az egész emberiségért, mint Isten Báránya.”

Közelebb mentem Szent Mihályhoz, és láttam csillogó könnyeit, amelyek az arcán leperdültek. Ezek a könnyek nem hullottak a földre, hanem a lelkébe ivódott, amely által a körülötte lévő fény megnövekedett. A Bárány alatt megláttam a szent frigyládát, melynek mindkét oldalán kerubok álltak. Ők vannak a legközelebb a Szövetség ládájához. Szent Mihály közelebb vezetett engem a Bárányhoz, hogy kifejezhessem előtte mély imádásomat és szeretetemet. Tudtam, hogy Bárányban maga Jézus szemlél engem. Közben Szent Mihály így szólt hozzám: „Gyermekem, íme a Bárány, aki Isten szövetségét tökéletessé tette. Értetek adta életét, hogy áldozata örök érvényű legyen, és megszerezze számotokra az örök életet. A Mennyben minden angyal szüntelen szemléli a Szent Frigyládát, amelyben Mindenható Atyánk szent törvényeit őrzik. A két kőtáblát csak a Szentháromság érintheti meg, hiszen az Ő tökéletes szentségüket jelképezi. Az üdvözült szentek is – akik Krisztus által beléptek a Mennybe – szemlélhetik a Szövetség ládáját, amely isteni titkokat rejt magában: az emberiség és Isten szövetségének nagy misztériumát, mert ez az a szent kötelék, amely összekapcsolja az embert Istennel. Minden szentmisében megemlékezik Jézus a szövetségről, és ti hálát adtok érte. Ó, a Földön élő ember micsoda kincs birtokában lehet, amikor részt vesz egy szentmisén. Az angyalokat Isten már öröktől fogva maga mellé rendelte, hogy szüntelen imádják és dicsőítsék Őt. Láttam, hogy Isten hogyan teremtette az embert és tudtam, hogy micsoda kiváltságban lesz részetek. A jövőtökről csak annyira értesültem, amennyire az Ige kinyilatkoztatta nekünk a Mennyben. Láthattam, hogy az Atya hogyan készítette elő a Fiú útját a Földön, hogy beteljesítse a megváltást. Ó, amíg ti emberek az időben gondolkodtok és a több évszázados történelemben, addig mi mindent egy pillanatban láttunk és hallottunk. Igen, pillanatot mondok, mert csak ezt a szót vagytok képesek igazán megérteni az örökkévalóságból. Az Eucharisztiának értéke felülmúl minden földi és égi kincset. Isten imádása nélkülözhetetlen a ti boldogságotokhoz! Minél jobban gyakoroljátok a Földön, annál boldogabbá váltok. Az imádás fejezi ki legtökéletesebben az angyalok és emberek hódolatát Isten előtt. Örömmel mondom neked és testvéreidnek, hogy az imádás az imádság legfelsőbb fokozata. Isten nagyobbra értékeli, mint azt, ha egész nap rózsafüzért mondogatnátok. Angyali szívemhez közel áll mindaz a templom, ahol örökimádás folyik. Az örökimádással az ember átlépi önmaga határát azért, hogy Istené lehessen egész lényével.”

Láttam, hogy az ártatlan Bárányhoz odalépet egy pap, és feláldozta az Atyának. A Bárány Szent Vére a Szövetség ládájára hullott és az angyalok szüntelen zengték a Mennyben Isten dicsőségét. Szent Mihály: „Jézus szeretete oly nagy irántatok, hogy a világ végezetéig vállalja értetek minden szentmisén áldozatának megújítását. Amikor szentáldozáshoz járultok, a Megváltó Szent Vére szívetekre hullik, így írja bele szívetekbe a Szentlélek Isten törvényét és újítja meg bennetek szövetségét. De ha méltatlanul áldoztok, akkor átkot vontok magatokra. Ezt az átkot csak az Istennel való tökéletes kiengesztelődés törheti meg. Vigyázzatok lelketek tisztaságára úgy, mint az életetekre! Angyalként láthatom áldozásaitokat, és bizony szívem szomorú, amikor nem igazi alázattal, tisztelettel és bűnbánattal mentek az Úr elé. Sokszor megfeledkeztek arról, hogy maga Jézus áll előttetek a pap személyében és áldoztat meg titeket. Az angyalok nem áldozhatnak, mert nekünk nincs anyagi testünk. Boldogságunkhoz elegendő Isten Színről Színre látása. Igen, Ő így akarta. Ám megengedte nekünk, hogy gyönyörködhessünk örökkön-örökké Szűz Máriában, aki tökéletesen egyesült emberként Szent Fiával a szívében. Ő a Szentlélek tökéletes temploma és az Eucharisztia legszeretetreméltóbb hordozója. Mennyei Édesanyátok veletek van, hogy példát mutasson nektek Isten és ember tökéletes egyesüléséhez.

Látom, hogy gondolataidban megfordult az, hogy mi az oka annak, hogy bár Jézus és Szent Édesanyja testestül-lelkestül felvétetett a Mennybe, mégsem láthatjátok őket a szentmisén. Ez azért van, mert még nem érkezett el Isten földi dicsősége. Ha látnátok a feltámadt Krisztust, testetek nem élné túl. Mert az Ő szeretete úgy árad ki felétek, hogy annak útját semmi sem akadályozhatja, még a testetek sem. Csak halálotok órájában jelenik meg nektek dicsőséges testében, mert a lélek kész az átmenetelre. Ez a találkozás nemcsak lelketek sorsát határozza meg, hanem a feltámadásotokat is. Mindennap úgy találkozzatok Jézussal a templomban, ahogy halálotok órájában is kívánjátok. A szentek folyamatosan növekedtek a szeretetben, mert akarták Istent és minden gondolatukat, cselekedetüket Felé irányították. Az emberiség még sosem szenvedett annyit a kísértésektől, mint a ti korszakotokban. Nincs már olyan környezet a Földön, ahol nem a bűn uralkodik. Érzékszerveitek figyelmét elterelik Istentől, hogy a szívetek a világhoz ragaszkodjon. Nehezen tudjátok meglátni embertársaitokban Isten jelenlétét, mivel ti magatok is zűrzavarban éltek. A sátán el akar szakítani titeket Jézustól, de ha erősek maradtok Isten kegyelmében, és törekedtek az életszentségre, akkor még nagyobb lépésekben fogtok előre haladni a szeretet gyakorlásában. Isten a szeretet egyetlen forrása. Általa váltok szentté a Földön. A különítéletetek napján a szeretetekről kell számot adnotok, nem pedig a magántulajdonaitokról. A haldoklók sokasága nem ismeri fel Jézusban Isten Fiát, mert a szívük ragaszkodik a földi kincsekhez. Nem tudják értelmükkel felfogni, hogy a világ értéke semmivé válik Istenhez képest. Az egyetlen kincs, amit szívetekben birtokolhattok az az Oltáriszentség. Krisztus Teste és Vére anyagból van, mégis lelketeket táplálja. Jézus nemcsak emberségében akar veletek egyesülni, hanem istenségében is. Ha igazán ismernétek az Eucharisztia titkát, akkor másképpen közelednétek az Úrhoz és gesztusaitokban is tökéletesednétek. Ó, milyen nagy mennyei titkokban részesültök! Amikor Jézus egyesül veletek, akkor Ő beavat titeket a Szentháromság misztériumába. Időnként tapasztaljátok, hogy különleges gondolatok járják át az értelmeteket, ezeket a Szentlélek adja számotokra. Ne hessegessétek el, hanem elmélkedjetek rajta, mert ingyenes ajándékként kapjátok. Sokan akarják hallani Isten hangját, ám észre sem veszik, hogy Ő már megszólította őket. Isten mindenkivel érzékelteti önmagát, de ha figyelmetek szétszórt, akkor nem tudtok elmélyülni a jelenlétében. Mennyei Atyátok vágyódik utánatok, mert akar titeket! Az övéi vagytok, és nem mond le rólatok soha! Ő nem a bűneiteket nézi, hanem a lelketeket. Isten látja, hogy a bűn mit tesz veletek. Ha az Ő szemével látnátok magatokat, akkor elszörnyednétek és undorodnátok önmagatoktól. De Isten annyira szeret titeket, hogy méltóságot adott nektek emberi személyetekben. Ez a méltóság nem más, mint a szabadakaratotok. Ez az ember egyetlen tulajdona, amellyel ő maga rendelkezhet. Aki Istent keresi, az megtalálja.

Engesztelő találkozótok napján mindent helyezzetek a Szentháromság elé (vasárnap Szentháromság ünnepe lesz). Szenteljétek magatokat oda Istennek, amelyben Én magam fogok segédkezni. Mindnyájatokat az Örök Atyához vezetlek, hogy Ő Benne megszentelődjetek. Isten azt várja tőletek, hogy meghaljatok akaratotoknak. Szűz Mária beleegyezett Isten akaratába, és mivel rendületlenül hű maradt ígéretéhez, beteljesedett a ti megváltásotok. Én Isten akaratát néztem, és általa győzedelmeskedtem Lucifer fölött. Az igazán alázatos ember lemond saját akaratáról azért, hogy Istent szolgálhassa. Mennyei Édesanyátok szemlélni fogja minden felajánlásotokat. Boldogok lesztek, mert ő elvezet titeket a Szentháromsághoz. Ünnepeljetek velem, mert az egész Mennyország zengeni fogja: „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!” Az engesztelők találkozása ezen a napon kiemelkedő esemény lesz! Isten különleges módon felkarolja országotokat, jobban, mint eddig valaha. Felajánlásotok olyan értékes lesz Isten előtt, hogy ha Magyarország fél lakossága megtenné ezt a lépést, akkor megmenekülnétek a III. Világháborútól is. Nagy kegyelmek várnak rátok, és az Ég áldása lesz veletek!”

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/955-szent-mihaly-az-eucharisztiarol

Megosztás a facebookon

Gyónás és Eucharisztia

Andre

2019. augusztus 15., csutörtök 11:11

0 Hozzászólás

Május

2016. 05. 13, Péntek

Láttam, hogy mindazokat, akik szentgyónásban részesültek, maga Krisztus személyesen fogadta a bűnbánat szentségében. Jézus oly jóságos és irgalmas a bűnbánó lelkekhez, hogy leveszi rólunk bűneink terhét, mert a gyónás által Ő Szent Vérével kifizeti bűneink árát és eltörli adósságainkat. A keresztünket magára vette, majd egy idő múlva az emberek visszakapták a keresztjüket, amelyet Isten fénye vett körül, és amikor ezeket a kereszteket újra a vállukra vették azok édesek voltak és könnyűek.

Az áldozás pillanatában lelki szemeimmel láttam, hogy a pap körül angyalok álltak. Ezek az angyalok leborulva együtt imádták az Eucharisztiát. Ekkor szívemben hatalmas vágyat és vonzódást éreztem arra, hogy úgy imádjam az Eucharisztiát, ahogyan az angyalok teszik. (A pap mögött egy szeráf angyal állt, és két karjával, hat szárnyával átölelte őt. A szeráf mindig az Eucharisztia testőre, és védelmét kiárasztja Isten felszentelt szolgájára is, hiszen a pap nélkülözhetetlen a szentmise bemutatásához. De minden figyelem középpontjában az Eucharisztia állt, és) láttam, hogy a Szentostya egészen átváltozott, vakító és ugyanakkor természetfeletti fénysugarak áradtak ki belőle és közben ez a világosság lassan a papot is elárasztotta annyira, hogy az arcát sem lehetett látni. Isten megengedte, hogy a fényben lássam, hogy a pap kezében már nem a Szentostya volt, hanem az élő, megdicsőült és Örök Kenyér, vagyis Krisztus Teste. Jézus: „Az angyalok színről-színre látnak Engem az Eucharisztiában, így leborulásukban örömömet lelem. Ám még nagyobb boldogsággal töltené el szívemet, ha a hívő emberek is teljes szívükkel és egész lényükkel gyakorolnák az imádást. Azok, akik tiszta szívvel egyesülnek Velem a szentáldozás során, a kegyelmek legmagasabb fokozatában részesednek. Amikor őszinte bűnbánattal meggyóntok, és kiléptek a gyóntatószékből hófehér ruhában, Én végtelen szeretettel és boldogsággal adom Szent Testemet nektek. Ó, milyen nagy örömöm van azokban, akik törekednek arra, hogy megőrizzék lelküket a kegyelem állapotában! De vigyázzatok, a sátán irigységében képes hamar lerántani rólatok tündöklő ruhátokat, amint engedtek kísértéseinek. Ilyenkor hívjátok segítségül hűséges angyalaimat, hogy védelmezzenek titeket. Ha hitetek akkora lenne, hogy a hegyeket is megmozgatná, számos csoda történne a templomokban és az életetekben. Figyeljetek az apró csodákra is, mert azokban is megmutatkozik az Én nagyságom! Imádkozzatok papfiaimért, mert mély fájdalommal nézem azokat, akik kételkednek az Eucharisztiában való valóságos jelenlétemben. Imádkozzatok a kételkedőkért, akikben a kételkedő Tamás apostolomat látom! Bizony mondom nektek, hogy a hit a legértékesebb kincs a Földön. Sokan kívánják Tőlem, hogy megmutatkozzam nekik. Ők nem tudják, hogy mit kérnek. Mindazoknak, akik látnak Engem a látomás kegyelme által, vele együtt a felelősségük is növekszik, mert minél többet tudnak, annál nagyobb számonkérésben részesülnek.

Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/1089-gyonas-es-eucharisztia

Megosztás a facebookon

Jézus, Szentlélek, Mennyei Atya szól az Eucharisztiáról

Andre

2019. augusztus 15., csutörtök 11:10

0 Hozzászólás

Május-Június

2010. május 5. szerda, Jézus: Az Eucharisztia I.

Én: Édes Jézusom, szeretlek, tégy engem békéd eszközévé! Köszönöm, hogy ma Te tanítasz minket, nagy örömmel várjuk szavaidat. Szentlélek Úr Isten, jöjj, segíts, hogy méltóképpen tudjam közvetíteni Jézus Krisztus üzenetét.

Jézus: Drága engesztelő Gyermekeim! Ma megkezdjük az Eucharisztiáról szóló tanítás-sorozatunkat. Most az Eucharisztia előképeiről, az Eucharisztiáról, mint eljött valóságról és az Eucharisztiáról, mint szentségről szeretnék beszélni.

Az üdvösségtörténetben az Eucharisztia háromféle módon van jelen. 1.) Az Ószövetségben, mint előkép, 2.) az Újszövetségben, mint eljött valóság, 3.) és az Egyház korában, amelyben ti is éltek, mint szentség.

1.) Tehát az Ószövetségben mint előkép van jelen az Eucharisztia. Egyike ezeknek az előképeknek a manna. Miután Mózes kivezette népét Egyiptomból a 2. hónap 15. napján a nép zúgolódni kezdett, hogy inkább maradtak volna Egyiptomban a húsos fazekak mellett szolgaságban, mint a pusztában, ahol éhen fognak veszni. De az Úr így szólt Mózeshez: „Nézd, Én kenyeret hullatok nektek az égből. A nép menjen ki és gyűjtsön magának egy napra valót belőle!” Ha valaki másnapra is szedett, annak férges lett és bűzlött. Minden reggel gyűjteni kellett maguknak. Mikor később kisütött a nap elolvadt. Elnevezték mannának. Fehér volt, mint a koriandermag és olyan íze volt, mint a mézeskalácsnak. A másik előképe az Eucharisztiának Melkizedek áldozata, aki kenyeret és bort ajánlott fel. Ő Szálem királya és a fölséges Isten papja volt, aki eléje ment a királyok legyőzése után hazatérő Ábrahámnak és megáldotta. A neve azt jelenti: igazságosság és békesség királya. A harmadik előképe az Eucharisztiának az Ószövetségből Izsák feláldozása, mikor atyja Ábrahám felvitte a hegyre és Istennek engedelmeskedve fel akarta áldozni égő áldozatul, de Atyám megakadályozta angyalával, csak engedelmességét tette próbára. Ezek között az előképek között van egy, amelyik több, mint előkép, amelyik előkészítése az Eucharisztiának, a Húsvét, a Pászka ünnepe. Innen származik az Eucharisztia ünnepi lakoma, vagy húsvéti vacsora jellege. Erre hivatkozom Én, mikor Isten Bárányának nevezem magamat. Az a vér is az Oltáriszentség előképe, amellyel a zsidók bekenték az ajtófélfájukat, hogy őket kihagyják az egyiptomiak büntetéséből. A zsidóknak a Húsvét egyrészt emlékezés volt Izrael történetére, másrészt a Messiás várásának napja. A tragikus az volt, hogy amikor Én, az igazi Messiás eljöttem, nem ismertek föl, hanem megöltek, éppen a húsvéti vacsora idején. És ezzel megvalósították az előképet.

2.) A üdvösségtörténetének 2. korszakában, az idők teljességében az Eucharisztia, mint eljött valóság jelenik meg. Az Én eljövetelemmel és áldozatommal az Eucharisztia valósággá vált és megszületett az új Húsvét. Figyeljétek meg, Gyermekeim, vannak hasonlóságok Köztem az új Húsvét báránya és a régi zsidó Húsvét báránya között. Engem is megöltek, őt is. Előírás szerint a húsvéti bárány csontjait nem szabadott összetörni. Az enyéimet se törték össze. Az Eucharisztiát megalapító eljött valóság tehát az Én halálom és feltámadásom. Végtelen nagy szeretetemben odaadtam magamat értetek jóillatú áldozati adományként az Istennek. Íme ez az Eucharisztia lényegének és eredetének legjobb megfogalmazása. Az igaz, hogy az Eucharisztia, mint elvont valóság az Én halálommal és szenvedésemmel jött létre, de mint konkrét történés az utolsó vacsorán, mikor azt mondtam: Ezt cselekedjétek az Én emlékezetemre. Ez a valóság a történelemben csak egyszer történt meg, de ha a továbbiakban, mint szentséget vizsgáljuk, akkor már számtalanszor megújulni látjuk az úgynevezett eljött valóságot: az utolsó vacsorát, szenvedésemet és halálomat.

3.) Az üdvtörténet 3. korszakát most élitek, drága engesztelő Gyermekeim. Már nem az eljött valóságot látjátok, a 2000 évvel ezelőtti történetemet, hanem a liturgiát, a szentmisét, amelyben az Eucharisztia szentségként szerepel. A szentmise minden alkalommal megújítja az utolsó vacsorát, szenvedésemet és halálomat, de nem úgy, hogy ismét megtörténtté teszi, hanem megünnepli. Történelmi életemben tehát csak egy Eucharisztia volt, az amelyiket Én életemmel és halálommal valósítottam meg, azonban a liturgia szerint, az utolsó vacsorán Általam alapított Szentségnek köszönhetően annyi Eucharisztia van, amennyit celebrálnak és a világ végéig celebrálni fognak.

Mivel Én mindent láthatok, bekukkantottam egy hittanórára.

- Mi a szentmiseáldozat? – kérdezi a papbácsi. Attila jelentkezik:

- Jézus szenvedésének és halálának megújulása.

- Hogyan szenved Jézus? Testében vagy lelkében? Kriszti válaszol:

- A lelkében.

- Mikor kezdődik el a szentmisén ez a szenvedés? Lacika így szól:

- Az Úrfelmutatáskor.

- És mikor hal meg Jézus titokzatosan, a szentmise melyik részében?

Erre senki nem tud felelni és pásztorom elmondja a gyerekeknek, hogy akkor, mikor a pap megáldoztatja önmagát. Azért hal meg Jézus bennünk az áldozás pillanatában, hogy utána továbbélhessen bennünk. Meghal, hogy életet adjon nekünk.

Drága engesztelő Gyermekeim! Most még beszéljünk a Szentlélek szerepéről a szentmisében. Én a Szentlélek közreműködésével vittem véghez a szentmisén a keresztáldozatot. A miséző pap kéri Atyámat: Kérünk tehát, szenteld meg ezt az adományt, áraszd rá Szentlelked erejét, hogy legyen ez számunkra a mi Urunk Jézus Krisztusnak teste és vére. Tehát Szentlelkem által lesz az ostyából az Én szent Testem, a borból az Én szent Vérem. Így az Oltáriszentséget egészen különös módon az Én Szent Lelkem táplálja. Drága Kicsinyeim! Tudjátok-e, hogy az Eucharisztia ajándékozásával nagyszerűbbet, értékesebbet nem is találhattam volna ki nektek? Saját testemet és véremet adtam nektek ajándékul, úgy mint a pelikán, aki az óceán sziklapartjának hasadékában építette fészkét. Hiába keres a tenger hullámaiban és a szakadékok között eleséget fiainak, kik ijedten tátják ki kis csőrüket. Közel vannak az éhhalálhoz. A pelikán anya csőrével feltépi keblét, hogy saját vérével táplálja fiókáit. Szívesen meghal, csak fiai éljenek. Én vagyok a ti Pelikánotok: meghaltam értetek, hogy ti éljetek. Azt akarom, hogy mindnyájan jöjjetek hozzám és belőlem táplálkozzatok.

Nyilvános szereplésem alatt, mikor köztetek jártam a kafarnaumi zsinagógában már beszéltem erről a természetfeletti kenyérről egy nappal a csodálatos kenyérszaporítás után. A földi kenyérről a természetfelettire irányítottam az emberek figyelmét: Fáradozzatok, de nem olyan eledelért, mely veszendő, hanem azért, mely megmarad az örök életre (Ján. 6,27). És a kenyér, melyet majd Én adok a világ életéért az Én testem (Ján. 6,53). Nem akarták elhinni, még az apostolaim se mind. Hát nem így van ma is? Kinevetik az áldozókat. Egy kis család: apa, anya, kislány minden vasárnap ott vannak a szentmisén. Az anya a kislánnyal mindig áldozik, de az apa sosem. Hazafelé az úton megkérdezi a feleség: -Mondd, te miért nem jössz velünk áldozni? A válasz így hangzott: – Minek menjek? Csak egy ostyát tesznek a számba. Nem hogy már elhiggyétek, hogy abban benne van Jézus! Ebéd után így szól az Anyuka: Gyere kislányom, én mosogatok, te meg törölgetsz. – Miért fogadjak szót? Eddig megtettem, amit mondotok, mert azt hittem Jézus itt van a szívemben, örömet akartam neki szerezni. De ma hallom apától, hogy áldozáskor csak egy üres ostyát kapunk. Annak az ostyának miért szerezzek örömöt?

Az Oltáriszentségben a példához hasonlóan milliók semminek néznek Engem. Legalább ti jöjjetek engesztelő Kicsinyeim és higgyetek az Eucharisztiában való misztikus, valóságos jelenlétemben!

Megáldalak mindnyájatokat az Oltáriszentség üdvözítő erejével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

2010.05.12. szerda, Szentlélek: Eucharisztia II.: Átváltozás

Én: Édes Jézusom, nagyon szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé. Szentlélek Istenem! Köszönöm, hogy ma Te fogsz tanítani minket. Kérlek, segíts, hogy méltóképpen közvetíthessem Szent Szavaidat!

Szentlélek: Drága Engesztelőim! Ne féljetek, Én vagyok a 3. isteni Személy, a Szentlélek Isten és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma Én folytatom Jézus Krisztus által megkezdett tanítást az Eucharisztiáról. Az átváltoztatásról beszélek nektek. Az Eucharisztia olyan fontos része hiteteknek, hogy bátran állíthatom az Egyház középpontja, sőt egyenesen a világ középpontja. Csak míg az Egyház tudatában van annak, hogy Jézus Krisztus, az Oltáriszentség az Ő alapja, addig a világ nem fogadja el, nem hiszi el, ennek ellenére az Eucharisztia az egész fennálló világ középpontja, Napja. Máté írja evangéliumában, hogy a „Mennynek Országa hasonló a kovászhoz, amit a háziasszony 3 véka lisztbe kever”, így az Eucharisztia is hasonló a kovászhoz. Jézus belekeverte az Egyházába, hogy megkelessze az egészet, olyan kenyeret készít belőle, mint Ő maga. Így az Eucharisztia az Egyház kovásza, az egyház pedig a világ kovásza.

Az Eucharisztia, mint kovász, mint alap a következő területeken alakítja az Egyházat:

1.) Az átváltoztatásban, 2.) A szentáldozásban, 3.) A szemlélődésben, 4.) Krisztus tettének követésében.

1.) Vizsgáljuk meg az elsőt: az átváltoztatást! (latin szóval konszekrációt) Mit tett Jézus az Utolsó vacsorán? Mit tett azon az estén? Először is megtörte a kenyeret. Miért törte meg? Talán azért, hogy így szétoszthassa tanítványai között? Hogy mindenkinek adhasson egy darabot? Nem. Ennek a megtörésnek áldozati jelentése volt. A kenyér megtörése szimbólum. A kenyér Ő maga. A kenyér megtörésével saját magát törte meg. Az isten Fia megtöri magát a Mennyei Atya előtt, hogy kiengesztelje ezzel Istent a bűneinkért. Drága engesztelő gyermekeim! Ha ezután a szentmisén a pap ajkáról az Úrfelmutatás előtt elhangzik, hogy „megtörte” a kenyeret, akkor abban a pillanatban Jézussal együtt nektek is meg kell törnötök magatokat, vagyis fel kell hagyni a keménységgel, a lázadással, a neheztelésekkel, a büszkeséggel, az önszeretettel és alázatosan, megtört szívvel engedelmeskednetek kell Isten akaratának.
Jézus miután megtörte a kenyeret, tanítványainak adta és így szólt: „Ez az Én testem, amelyet értetek adok.” (Máté 26,26, Lk. 22,19) Egy karizmatikus pásztorom egy jó ideig a szentmiséje alatt a jézusi szavak közben az általános egyházi gyakorlat szerint becsukta a szemét és az ostya fölé hajolt. Egyszer csak rádöbbent arra, hogy ez külső testtartás nem fejezi ki eléggé az átváltoztatásban való részvételt. Mert most már nem az utolsó vacsora Jézusa, hanem a feltámadt, megdicsőült Jézus, aki meghalt örökké és él, Ő néz rátok, híveire és mondja nektek az átváltoztatás szavait. Attól a naptól kezdve ez az Én papfiam nem csukja be a szemét ilyenkor, és nem hajol rá az ostyára, mikor ezt mondja: „Ez az Én Testem, mely értetek adatik”, hanem a szentmise résztvevőire néz.
nézzük csak meg közelebbről drága Gyermekeim, hogy mit jelent, amit Jézus és a miséző pap mond: Ez az Én Testem. A ti nyelveteken valami testrészeteket, pl. szíveteket, kezeteket vagy az egész testeteket fejezi ki. A biblia nyelvén a test az egész életet jelöli. Tehát Jézus ajándékba hagyta nektek egész életét: verejtékét, fáradságát, imádságát, szenvedéseit, haldoklását az Oltáriszentségben.
És így folytatja Jézus az átváltoztatás szavait: Ez az Én Vérem. Az előbb hallottátok Testével az egész életét adja nektek az Eucharisztiában, tehát a testén kívül az ereiben csorgadozó vérét is. Hát akkor ezzel a kifejezéssel mit ad hozzá még nektek az átváltoztatáskor? Nem a biológiai vérét, hanem a halálát. A vér szó a bibliában nem a test egy részét jelenti (pl. az erekben folyó vért), hanem egy eseményt, a halált. Az Oltáriszentség az Úr életének és halálának misztériuma, vagyis az Eucharisztia Krisztus élete és halála.
Drága Engesztelő Gyermekeim! Ti, akik részesülhettek élő tanításomban, az átváltoztatáskor, együtt mondjátok Jézussal: Ez az Én Testem, Ez az Én Vérem. Ti is ajánljátok fel saját testeket és véreteket a szentmisén! Ti is azt adjátok, amit Jézus adott: az életet és a halált. A test szónál az egész életeteket: tehát az egészségeteket, erőtöket, tehetségeteket, érzelmeiteket, gondjaitokat stb. A vér
Mikor kijöttetek a szentmiséről, tegyétek át a gyakorlatba testetek és véretek átadását. Mint ahogy Jézus átadta a szentmisén nektek testét vagyis egész életét, és átadta nektek vérét, azaz halálát, ti is Gyermekeim a tetteitekben adjátok oda életeteket és halálotokat embertársaitoknak. Ne tegyetek úgy, mint a templom küszöbét átlépő farizeus lelkületű asszony a következő példában, akit Erzsinek hívnak: szónál adjátok oda Krisztussal együtt halálotokat, ami a jövőben megtörténik és mindazt, ami egyre közelebb visz a halálhoz: lelki és testi megpróbáltatásaitokat, megaláztatásaitokat, megkötözöttségeiteket, fájdalmaitokat, öregségeteket, betegségeiteket.

¾ Szervusz Mariska. Te is itt voltál a misén?

¾ Igen, sikerült kiszakadnom a családból. Igyekszem minden vasárnapi szentmisén résztvenni.

¾ Látod, én is mindig itt vagyok. Bezzeg a szomszédom, a Kovács Juci mással tölti az idejét. Tudod, aki elvált. Gyerekei már kiröpültek, ő meg ötvenen felül barátot tart. Biztos most is ott hemperegnek. Hogy nem sül ki a szeme! Hogy áll meg az ilyen az Isten előtt? Azután ott van az én utálatos menyem, aki minduntalan sérteget, és ellenem uszítja a fiamat és az unokáimat.
Mariska csak néz kerek szemekkel és mondja:

¾ Erzsi, hát most áldoztál, és más hibáin jár az eszed? Ez bűn.

¾ Mit szenteskedsz, Mariska? Talán te nem szoktál panaszkodni?
Látjátok, Gyermekeim, ez az asszony semmit nem ért az átváltozás szent szavaiból: Ez az Én Testem, ez az Én Vérem. Ő nem tudja Jézushoz hasonlóan odaadni életét és halálát embertársainak, mert nem szereti őket. Jól véssétek be, Kicsinyeim, ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ha csak azoknak köszöntök, akik titeket köszöntenek, ha csak olyanokat hívtok meg, akik viszonozzák, ha szentmisére jártok, áldoztok és utána ítélkeztek, akkor mi a ti érdemetek? Mi lenne, ha a szentmisén mindenki átélné az átváltoztatás szavait, és gondolatban együtt mondaná Jézussal. Ha pl. egy családanya így vesz részt a szentmisén és utána odaadja, szétosztja magát a családtagjainak, meghallgatja őket, beszélget velük, kiszolgálja őket osztogatva az anyai és feleségi szeretetét, akkor ő Jézussal együtt áldozat, tehát az Eucharisztia. Ha a pap így tartja a szentmisét, hogy az átváltoztatást mélyen átéli és gyakorlatába átviszi: mise után imádkozik, gyóntat, embereket fogad, betegeket látogat, haldoklóhoz viszi a szentségeket, akkor az ő napja is Eucharisztia, mert ez a pásztor az Oltáriszentséghez hasonlóan részt vesz a megtörésben, a szétosztásban, az önmaga odaadásában.
Drága Gyermekeim, miután kifejtettem nektek az átváltozás szavainak lényegét, hadd emlékeztesselek egy régebbi tanításunkra, hogy ez a szentmisének az a fontos része, mikor megkezdődik Krisztus misztikus szenvedése az Oltáriszentségben. Akik mélyen szeretik Őt, tudják, hogy golgotai szenvedésének sokszorosát szenvedi el az Eucharisztiában. A lelkében szenved bűneitekért. Így folytatódik megváltásotok a világ végéig. Ezért az átváltoztatást sose nézzétek passzívan, hanem ajánljátok fel saját gondjaitokat, lelki, testi fájdalmaitokat, sérelmeiteket és kapcsoljátok hozzá Jézus oltáriszentségi szenvedéséhez. Ezzel lényegesen enyhítitek Szent Szíve fájdalmát az emberiség bűnei miatt. Ezalatt nem egyedül vagytok ti hívek a pappal a templomban, hanem angyalok és szentek seregei töltik meg a teret és térdenállva imádják és dicsőítik az oltárotokra leszállott Istent. Megáldalak titeket az Eucharisztia bensőséges imádatának lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

2010. 05.19. Mennyei Atya: Eucharisztia III.: A szentáldozás

Én: Édes Jézusom szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Mennyei Atyám! Örömmel várjuk tanításodat.

Szentlélek Istenem! Jöjj segítségemre, hogy akadálytalanul tudjam közvetíteni a Mennyei Atya szavait!

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek Én vagyok, Mennyei Atyátok és Éva hangján szólok hozzátok. Ma az Eucharisztiáról szóló tanításunk 3. része következik, a Szentáldozás.

Egy szentírási idézettel kezdem. Jézus János evangéliumában így szólt: „Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog Általam, aki Engem eszik.” Nézzük, mi a különbség a testi táplálék: kenyér, sajt, hús, gyümölcs és az Élet Kenyere, az Oltáriszentség között! Míg az étel és ital átalakul abban, aki megette, tehát az ember vérévé lesz, addig az Eucharisztiával éppen az ellenkezője történik. Az élet kenyere életre kelti azt, aki belőle táplálkozik, befogadja és átalakítja őt a bensőjében. Jézus életre kelt titeket, hogy a belőle fakadó életet éljétek. Ő nem földi étellel táplál titeket, hanem a Szentostyával, az élet hordozójával áraszt el.

Gyermekeim! Most szeretném összehasonlítani a ti emberi szívetek szerepét Jézus Oltárszentségben lévő misztikus Szíve szerepével. Természetesen ebben a Szentségben nemcsak az Én szent Fiam Szíve van benne, hanem egész lénye tetőtől-talpig, egész élete és megdicsőült Istensége. Az emberi szívnek az a dolga, hogy a test minden részéből ideáramlott, elhasznált vért a tüdőn keresztül megtisztítva, regenerálódva visszajuttassa a szervezet összes tagjába. Ugyanezt teszi az Eucharisztiában Jézus misztikus Szíve. A szentáldozáskor megtisztít titeket bűneitektől és tiszta vért ad nektek, élettel, szentséggel teli vért, a halhatatlanság gyógyszerét. Drágáim! Amikor szentáldozáshoz járultok, szoros közösségbe léptek Jézussal. Ugyanis, ahogy múlt héten a Szentlélek tanította nektek, ilyenkor nemcsak misztikus testét és vérét veszitek magatokhoz, hanem életét és halálát is, Őt, aki értetek fáradozott, verítékezett, gyógyított, tanított, szenvedett és meghalt. Közösségbe léptek ti meg Ő, mert hasonultok Hozzá, érzéseitek, vágyaitok, gondolkodásotok hasonlóvá válik az Övéhez. Áldozás után az Ő lelkületét hordozzátok magatokban.

Mivel az Eucharisztiában az egész Szentháromság jelen van, nemcsak Jézussal kerültök szoros közösségbe, hanem Velem és a Szentlélekkel is. A Szentostyával nem lehet a Fiút anélkül befogadni, hogy az Atyát is be ne fogadnátok. Jézus az Oltáriszentségben emberi és isteni természeténél fogva van jelen és személyesen is. Én és a Szentlélek isteni természetünknél fogva vagyunk jelen. Szent Veronika az Oltáriszentségben látta a trónusán ülni a háromszemélyű Istent: az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Néhány évvel ezelőtt egy tisztalelkű, buzgó gyermekemnek a következő látomást adtam: Úrfelmutatás alatt a nagy Szentostya megnőtt, közel jött hozzá, függőleges irányban 3 felé tört, és kilépett belőle 3 ragyogó, fehérruhás ifjú: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Gyermekeim! Áldozáskor nemcsak a Szentháromsággal egyesültök, hanem Jézus misztikus Testével, az Egyházzal.

A szentáldozás után többé nem lehettek érdektelenek testvéreitekkel szemben. Aki áldozáskor Jézus iránt való buzgalomra vágyakozik, de harag van közben lelkében valaki iránt, az arra az emberre hasonlít, aki hosszú idő után barátjával találkozva lábujjhegyre áll, hogy megcsókolja őt szeretete és öröme jelként, csak közben nem veszi észre, hogy szöges bakanccsal tapos a másiknak a lábán. Akinek lábára lép, az Jézus misztikus Testének, az Egyháznak tagja, tehát Jézust tapossa.

Most pedig, kedves Engesztelőim, a 2 szín alatti áldozásról szeretnék szólni. Jézus az Eucharisztiát a kenyér és bor színében alapította. Így áldoztatta apostolait az utolsó vacsorán. Így ment ez évszázadokon át. Az V. században az egyik pápa egyenesen megtiltotta a szentáldozást azoknak, akik csak a Szentostyát fogadták el, a Szent Vért már nem. Ennyire kötelező volt a 2 szín alatti áldozás. Majd 1621-ben betiltották végérvényesen a 2 szín alatt áldozást. Napjainkban újra szabaddá tették. Az Apostoli Szentszék szerint nemcsak a papoknak és szerzeteseknek, hanem a híveknek is megengedett a 2 szín alatti áldozás, csak nem mindenütt alkalmazzák. Pásztoraimnak el kel érnie, hogy Krisztus drága Vére áldozáskor a Szentostyával együtt minden vágyakozó gyermekem étele és itala legyen.

Az Egyház történetében a szentáldozással kapcsolatos tiszteletnyilvánítás külső formái sokat változtak. Az ókori Egyházban a férfiaknak kezet kellett mosniuk a konszekrált kenyér vétele előtt. Ezenkívül a hívő mélyen meghajolt és az Úr Testét közvetlenül a szájába vette a jobb tenyeréről, soha nem a balról. A kezével nem érhetett hozzá. A tenyér a paténát helyettesítette. Tehát ujjaival senki nem nyúlhatott a Szentséghez, csak a pap, aki a tenyérbe helyezte. A nőknek pedig egy vásznak kellett a tenyerükre borítani, hogy arra kerülhessen az Úr Teste.

Később bevezették az áldozatásnál az eucharisztikus kenyeret a konszekrált borba belemártva a hívek nyelvére tenni. A reformáció kezdetekor a protestánsok egy része – az első lutheri gyülekezetek – a katolikusokhoz hasonlóan nyelvre fogadták az Úrvacsorán az Úr Testét, mivel Luther nem tagadta a valóságos jelenlétet. A kálvinisták viszont nem hittek abban, hogy Jézus valóságosan benne van a Szentségben, ezért ők már kézben és állva járultak úrvacsorához. A 2. évezredben a katolikusoknál már évszázadokon át bevett és begyakorlott szokás volt, sőt előírás volt a térden áldoztatás és a Szentostya nyelven fogadása. Sajnos 1968 óta nagy változtatást hozott az Egyház: A Szentostyát a bal tenyerükbe fogadják a hívek és jobb kezük ujjaival teszik a szájukba, sorbaállva mennek áldozni és nem térdelnek le. Ez történik a mai modern korban is.

Kicsinyeim! Úgy fáj a szívem, mikor látom, hogy nem imádjátok Jézust, Ég és Föld Urát a legméltóságosabb Oltáriszentségben egy térdhajtással. A másik, amit szomorúan nézek a kézből áldozás, amikor a hívek nem nyitják ki a szájukat, mint kisgyermek, hogy Jézus Testével megetesse őket. Áldozáskor ez a legmegfelelőbb forma, amikor Megváltója előtt térdel az ember, aki Őt saját testével és saját vérével táplálja, mint édesanya a csecsemőjét. Ratzinger bíboros, a mai Szentatya már bíboros korában kifogásolta a kézből és állva áldozást és nála ma is térdelve és nyelvre fogadják az Oltáriszentséget. Vannak lelkipásztoraim, akik nem engedik letérdelni a híveket, pedig meg kellene adniuk mindenkinek a választási lehetőséget. A szentáldozás perceiben oly nagy dolog történik: Ég és Föld Ura egyesül teremtményével! A legkevesebb, hogy térdreborulva imádjátok.

A kézbeáldozás veszélyeket hordoz magában. Könnyen előfordulhat, hogy egy kis morzsa letörik a Szentostyából, az ujjadra tapad vagy lehull a földre és eltapossák. Higgyétek el, Gyermekeim, nincs különbség az Eucharisztia nagyobb vagy kisebb darabjai között, még a morzsájában is benne van Jézus teljes emberi alakjában és ragyogó Istenségében.

A másik veszély, hogy az áldozó nem teszi a szájába, hazaviszi és dühét kitölti rajta, vagy eladja sátánista szektának, ahol megszentségtelenítik.

Drága kis Engesztelőim! Már nem egyszer mondtuk nektek, milyen szentségtöréseket követnek el az Oltáriszentség ellen, és ez mekkora fájdalmat okoz Nekünk. Egyesek úgy sorakoznak oda, hogy szívükben hemzseg a bűn és Jézus ott bennük a pokol lángjait érzi. Van, aki még az egy órás böjtöt se tarja be. A legtöbben azok vannak, akik érzés nélkül, közömbösen veszik magukhoz Krisztus Testét és utána meg se köszönik Neki, hogy szívükbe tért. Mások visszautasítják, hiába hívja őket. Engeszteljétek Szent Fiam Szívét és Engem a sok méltatlan áldozásért legalább ti, aki szerettek Minket!

Megáldalak titeket az Oltáriszentség iránti mély hódolat, imádás és szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

2010. május 26 szerda Jézus: Eucharisztia IV. szemlélődés

Én: Édes Jézusom, szeretlek. Tégy engem békéd eszközévé. Nagy örömmel várjuk tanításodat.

Szentlélek Istenem! Jöjj, segíts, hogy akadály nélkül tudjam közvetíteni az Úr Jézus szent szavait!

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Megváltótok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma negyedszer foglalkozunk az Eucharisztiával, a szemlélődésről (kontemplációról) szeretnék tanítani benneteket.

Mit is jelent a szemlélődés? A gondolkodásnak egy nagyon elmélyült, magasabbrendű formája, mely a Szentlélek segítségével működik. Hogy az Én szememben a szemlélődés milyen fontos helyet foglal el, azt Lukács evangéliumának egy idézetével mutatom be nektek: „Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába. Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült az Úr lábához és hallgatta szavait. Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: Uram – méltatlankodott – nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem! Az Úr azonban így válaszolt: Márta, Márta sok mindenre gondod van és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszíti el soha.”

Ebben a történetben Mára képviselte a cselekvést, Mária a szemlélődést. Ezzel nem azt akarom hangsúlyozni, hogy nincs szükség szeretetcselekedetekre, tevőleges szolgálatra, hiszen az embert tettei határozzák meg. Hanem arra hívom fel a figyelmeteket, hogy először a szívetek mélyén, Igém hallgatásában és imában kell Hozzám hasonlóvá válnotok és azonnal utána a cselekedeteitek külső megnyilvánulásában. Ez konkrétabban, rátok vonatkoztatva azt jelenti, hogy nagyon fontos a szentmisén és egyéb vallásgyakorlatokon, zarándokutakon résztvenni, betegeket, elhagyott öregeket látogatni, a legszegényebbeket támogatni, de ez a sok jócselekedet csak akkor lesz lélekből fakadó, ha mellette időt szakítotok az elmélyült csendes imádságos, szemlélődő életre. Ha mindennap rendszeresen egy kis időt velünk, Égiekkel töltötök.

Drága Gyermekeim! Még mindig az Eucharisztiáról szóló tanítássorozat folyik, most nézzük mi az összefüggés a szentáldozás és a szemlélődés vagy kontempláció között. Ez a kettő, tehát a szentáldozás és az imádságos, szemlélődő élet szorosan összetartozik, egymás nélkül nem segítik elő a lélek fejlődését. A következő példa is ezt mutatja:

Rózsi és Ági szomszédok és együtt mennek haza a vasárnapi szentmiséről. Rózsi megszólal:

- Tudod Ágikám, mindig szent irigységgel nézem azokat, akik könnyes szemmel, boldog mosollyal mennek a helyükre áldozás után. Én bizony semmit sem érzek. Mit gondolsz, miért van ez? Ági kérdéssel válaszol: – Mondd Rózsikám, mikor hazaérsz a templomból, szoktál-e a szívedben élő Jézussal elbeszélgetni úgy csendesen, gondolatban? Szoktál-e az esti órákban, mikor elcsendesedik a család, imádkozni?

- Őszintén megvallva – válaszol Rózsi – ilyesmire már nem jut időm. Ott a család, a sok házimunka, este nézem a TV-t, egy kicsit internetezek, azután alszom, mint a bunda reggelig. Örülök, ha eljutok a vasárnapi misére.

- Ha így van Rózsikám, akkor ne csodálkozz, ha nem jelent örömöt neked a szentáldozás. Vajon hogy éreznéd magad, ha elmennél vendégségbe és ott senki se szólna hozzád: nem is köszöntetnének, nem is mosolyognának rád, levegőnek néznének? Képzeld csak! Jézus vágyakozva betér hozzád és várja, hogy örülj neki, köszöntsd szeretettel, köszönd meg , hogy Ő, a legnagyobb Úr meglátogatott, sőt eggyévált veled. Várja, hogy megkérdezd: Hogy érzed magad nálam, Uram? Van-e valami kívánságod? Várja, hogy elmond neki a vágyaidat, a terveidet, a kéréseidet. Ő végtelenül türelmes és nem tolakodó, csak vár. Várja, hogy talán majd holnap, holnapután, vagy azután, hogy majd talán a következő vasárnap megszólítod. Jézus így szomorú és neked sem tud örömet okozni a szívedben.

Látjátok, Gyermekeim? Hiába van heti szentáldozás, ha nem kapcsolódik hozzá imádságos, szemlélődő élet. Az imaéletnek 3 területe van: a szóbeli ima, elmélkedés és szemlélődés. Ezeknek egészséges arányban kell lenni egymással. A megtérés utáni időben, mikor az ember lelke még nem képes saját, szívből fakadó szavakkal imádkozni, akkor inkább a szóbeli imát, rózsafüzéreket, kötött szövegeket imádkozik túlnyomórészben. De ahogy fejlődik a lelke, egyre többször szól Hozzám kötetlenül, a szívéből. Pl. a rózsafüzérek tizedei előtt elkezd elmélkedni a titkokról. Elgondolkozik életem 1-1 szakaszán és ezt saját szavaiba foglalja. Visszagondol, amit ezzel kapcsolatban olvasott a Szentírásban vagy egyéb vallásos tárgyú könyvekben. Drága Kicsinyeim! Közületek sokan ilyen elmélkedő módon imádkozzátok a rózsafüzért és ezzel nagy örömöt okoztok Nekem. Míg a szóbeli ima és az elmélkedés az ember akaratán alapszik, a kitartásán és az igyekezetén, addig a szemlélődés vagy kontempláció, mind a 3 közül a legmagasabb imaforma, isteni kegyelem gyümölcse. Tehát a szemlélődés már természetfeletti cselekedet. Egy példán keresztül szeretném megvilágítani nektek, hogy lehet eljutni a szemlélődésig, és mi történik ezalatt. Nagy Szent Teréz, ha vágyakozott a szemlélődő ima után, elmélkedéssel kezdte: Elgondolkozott saját hibáiról, gyengeségeiről, Isten iránti hálátlanságáról, arról, hogy Én, Jézus milyen sokat tettem érte a szenvedésemmel és halálommal. Ettől megindultak a könnyei. Elképzel maga mellett Engem, az oszlophoz kötözött Jézust, ahogy ostoroznak. Ezalatt a Szentlélek értelmét, okoskodását – ami az elmélkedésre jellemző – kikapcsolta. Már nem gondolt arra Szent Teréz, hogy kik ostoroznak, milyen szerszámokkal és miért, hanem ott állt az oszlop mellett, átölelt, hátával beterített Engem, hogy megvédjen az ütésektől, a végén pedig letörölve a vért arcomról, hálából megcsókolta arcomat, kezemet. Azután a szemembe nézett, bocsánatot kért bűneiért, amelyekkel hozzájárult ostorozásomhoz, majd kifolyó vérembe helyezte szeretteit. Testi szemeivel nem látott semmit, hiszen a szemlélődés még nem látomás, de abszolút mértékben átélte jelenlétemet.

Kicsinyeim! A ti közös nagyböjti elmélkedéseitek a keresztútról, az utolsó vacsoráról már súrolta a szemlélődés határát. Azokon a szerdákon szinte természetfeletti kegyelemet kaptatok a Szentlélek Istentől. Legyetek hálásak érte. Az eucharisztikus szemlélődés legkézzelfoghatóbb formája a Szentségimádás. Szent Szívem forró vágya, hogy minden lakóhelyen legyen Szentségimádás. Nincs nagyobb öröm számomra, mint mikor a tabernákulumból kihelyeznek az oltárra, élő, dobogó szívű emberek közé. Itt Kadarkúton alig várom az első csütörtököt, mikor ez megtörténik. Boldogan hallgatom énekeiteket, imáitokat, de van felétek egy kérésem. A közös hangos ima és éneklés, valamint a csendes, néma szemlélődés között legyen megfelelő arány. Ti a szentségimádáson nagyon kevés időt hagytok a külső és belső csendre, mikor mindenki önmagában elmélyedhet, és nézhet Engem, az Oltáriszentségi Jézust. Próbáljátok ki, hogy egy óra hosszat mondjátok a rózsafüzért, litániát, könyvből olvasott szép imákat, azután egy órai néma szemlélődés, majd újra egy óra ima és 1 óra szemlélődés. Felvetődik a kérdés, mit tegyetek az 1 órai csend alatt. Semmiképpen se fecsegjetek. Egy pillanatra lépjünk vissza a mai bibliai idézetre! Most a betániai Márta legyen a rózsafüzér és éneklés jelképe, Mária pedig a szemlélődésé. Ez alatt az 1 órás külső-belső csend alatt legyetek Máriák, öleljétek át lábaimat és hallgassátok szavaimat. A csendben szólni fogok hozzátok egyenként. A csendben jöjjetek oda hozzám jászolomhoz, Szűzanyámtól kérjetek engem kezetekbe! Gyertek hozzám Názáretbe és játszatok velem fogócskát, bújócskát! Vegyüljtek a tömeg közé, de jó közel legyetek, hogy hallhassátok a hegyi beszédet! Kérjétek, hogy gyógyítsam meg beteg testrészeiteket és lelki sebeiteket a leprások közé állva, akiket gyógyítottam. Jöjjetek a getsemáni barlangomba vigasztalni magányomban és félelmemben! Gyertek, kedveseim, vegyétek le a töviskoronámat és nagy együttérzéssel töröljétek le a vérpatakokat az arcomról.

Kísérjetek végig keresztutamon! Ha elesek, nyújtsátok erős kezeteket és segítsetek felállni! Nyújtsatok nekem egy pohár vizet, mert elepedek a szomjúságtól. Álljatok mögém és segítsetek felállni! Nyújtsatok nekem egy pohár vizet, mert elepedek a szomjúságtól. Álljatok mögém és segítsétek vinni keresztemet. Fogjátok mögém és segítsetek vinni keresztemet. Fogjátok le az ütlegelő pribék kezét! Míg ütik a szegeket kezeimbe, lábaimba, addig hűs kezeteket tegyétek homlokomra és szüntelenül kérjetek bocsánatot tőlem. Míg haldoklom a kereszten, Édesanyámmal együtt öleljétek át véres lábaimat és sírva, zokogva köszönjétek keresztáldozatomat! Áldjatok és magasztaljatok a Szentostyáért, melyben a világ végéig itt maradtam köztetek. Így szemlélődjetek, Kicsinyeim a szentségimádáson és meglátjátok, hamar elröppennek azok a csendes órák.

Megáldalak benneteket az áhítatos szemlélődés lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Szűzanya: Hozzátok szólok, utolsó idők Apostolai. Az idő már nagyon kevés. Csak azért nem következett még be az általam ígért figyelmeztetés, mert a Mennyei Atya még időt ad sokaknak a megtérésre. Közületek egyesek nyugtalankodnak, mert hitelességük forog kockán. Így beszélnek a hátuk mögött: „Ezek csak ijesztegetnek, ígérgetnek, nem lesz semmiféle figyelmeztetés. Ne hallgassatok rájuk, bolondok.” Így szidnak-hordanak hátatok mögött és szemetekben is. De ti ne szomorkodjatok, drága kis Apostolaim, mert hamarosan minden be fog teljesedni.

A késlekedésnek Isten irgalmassága az oka, ugyanis, ha a figyelmeztetés már korábban meg lett volna, sokkal több halott és kárhozott lett volna, mint amire a jövőben számíthattok. A kegyelmi idő meghosszabbításával milliók megtérnek a világ minden részéből.

Most ne azzal törődjetek, hogy mikor és hogyan lesz a Figyelmeztetés, hanem gondoljatok arra, hogy milyen sok a szegény közömbös, hitetlen és megátalkodott ember. Nagy szükség van még az apostolkodásaitokra, felajánlásaitokra, imáitokra és szenvedéseitekre.

Megáldalak benneteket a türelem lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

2010. 06.16. Mennyei Atya: Eucharisztia V.: Valóságos Jelenlét

Én: Édes Jézusom szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy újra leereszkedsz hozzánk, kicsi gyermekeidhez és tanítasz minket.

Szentlélek Isten! Jöjj segíts, hogy akadálytalanul tudjam közvetíteni a Mennyei Atya szavait!

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek Én vagyok a ti Mennyei Atyátok és eszközömön keresztül tanítalak titeket az Oltáriszentség-sorozat utolsó fejezetéről: a valóságos Jelenlétről. Arról, hogy az Én Szent Fiam, Jézus igazán jelen van az Oltáriszentségben, nemcsak képmásként vagy szimbólumként, nem csak szubjektíven a hívek hite által, hanem lényegileg van jelen teljes valóságban, de az érzékek számára láthatatlanul. Jelenléte nem fizikai, hanem szentségi, amit pontosan a kenyér és a bor jele közvetít. Bár a kenyér és a bor színében rejtőzködik, mégsem dologként vagy tárgyként van jelen, hanem személyként: isteni dicsőségében és emberi alakjában. Kérdés, hogy a szentmise melyik pillanatában kerül bele az üres ostyába és a borba Jézus teste és vére? A katolikus Egyház tanítása szerint abban a pillanatban, amikor elhangzanak az átváltoztatás szavai: ez az Én Testem…”, „Ez az Én Vérem…”. Az ortodox hagyomány szerint szintén Jézus valóságosan jelen van az Oltáriszentségben, de mivel náluk teljesen előtérbe kerül a Szentlélek szerepe, ők úgy hiszik, hogy a kenyér és bor abban a pillanatban változik át Jézus Testévé és Vérévé, amikor a pap azt mondja: „Kérünk szenteld meg ezt az adományt, áraszd rá Szentlelkedet, hogy számunkra a mi Urunk, Jézus Krisztus Teste és Vére legyen.

Gyermekeim! Az átváltoztatás tényét nem lehet egy pillanathoz kapcsolni, még ha az alapítás emléke és a Szentlélek hívása szükségszerűen különböző időpontban történik. Az erő bizonyosan a Szentlélektől ered, nem a paptól, és nem is az Egyháztól. Mikor Jézus azt mondja: „Ez az Én Testem”, akkor azt akarja, hogy a kenyér az Ő Teste legyen. És a Szentlélek mindannyiszor végrehajtja Jézusnak ezt a kívánságát. Az a csodálatos összhang és együttműködés valósul meg Jézus és a Szentlélek között, hogy az átváltoztatásban a Szentlélek adja nekünk Jézust, hogy az áldozásban aztán Jézus nektek adhassa a Szentlelket.

Drága Engesztelőim! A valóságos Jelenlét hitének megerősítésére sok-sok Oltáriszentségcsodát mutattunk nektek a történelem folyamán. A leghíresebb talán a VIII. században történt olaszországi lanciánói csoda. Egy szerzetes pap misézett és az Úrfelmutatást kételkedve végezte, miközben gondolatban így szólt Jézushoz: Uram, sajnálom, de képtelen vagyok elhinni, hogy benne vagy ebben az ostyában és borban. Abban a pillanatban, mikor az ostyát letette az asztalra, húsdarabbá változott, és mikor a borral teli kelyhet letette, az vérré változott. A tudományos kutatások megállapították, hogy AB típusú vér, mely megegyezik a torinoi lepel vérképével.

A másik csodát most adtuk nektek 2008. októberében a lengyelországi Sokolkában. A pap kezéből áldoztatás közben véletlenül kihullott a Szentostya, ezt már nem osztotta ki, hanem egy vízzel telt edénybe helyezte és a sekrestye széfjében tartotta. Ilyenkor a Szentostya pár nap alatt fel szokott oldódni a vízben. De mikor néhány nap múlva a pap megnézte, a fehér ostya el volt színeződve, piros folt lett rajta. Majd a korpoláréra tette és ámulva tapasztalta, hogy a vízben vörös röggé változott és elszínezte a vizet, amiben volt, sőt a korpolárét, a fehér kendőt is. Az érsek mintát vett belőle és az orvosi egyetem bizottságával kivizsgáltatták. A vér eredetét nem közölték az orvosokkal. Megállapították, hogy a minta emberi szívizomból van, mégpedig a halál pillanatában megmaradt szívizomból.

Ehhez hasonló Oltáriszentség csoda történt Ludbregben 1401-ben, ahol ma is épségben, romolhatatlanul látható Jézus szent Vére. Megengedjük, hogy tapasztaljátok ezeket a csodákat, de ez sem elég gyermekeimnek, hogy higgyenek Szent Fiam valóságos jelenlétében.

Drága Gyermekeim! Tudom, ti mindnyájan, sok százezer, néhánymillió testvéretekkel együtt nem kételkedtek abban, hogy Szent Fiam igazán ott van az Oltáriszentségben. Most elmondok nektek néhány megható esetet arról, hogy egyes hitvalló gyermekeim olyan mélyen hittek Jézus eucharisztikus Jelenlétében, hogy életüket áldozták érte.

A XX. században történt Mexikóban. Bebörtönözték az egyik családapát, mert hű volt a hitéhez. Kivégzés előtt állt. A börtön ablaka előtt éppen arra ment az egyik cselédje. Egy papírra felírta gyorsan: Küldjetek nekem egy szentostyát! És odafirkantotta a nevét. Kidobta a szolgáló elé az útra. Az felvette és elolvasta. Másnap a püspök titokban misét mondott a fogoly családjának a házában. Ott tartották meg a 8 éves kisfiú elsőáldozását. Gondolkoztak, hogyan lehetne elküldeni a börtönbe az apának a kért Szentostyát. Papokat oda nem engedtek be. A püspök a kisfiú nyakába akasztott egy kis tarsolyt benne a Szentostyával és ő ruhája alá rejtve vitte apjának az Oltáriszentséget. Mikor megérkezett, a börtönigazgató odahívta magához, végigtapogatta, nem rejteget-e valamit, majd a gyermek egy éles szúrást érzett a kézcsuklóján és a fájdalomtól felkiáltott. Csak bátran, Gyerek, nevet az igazgató, csak kipróbáltam van-e bátorságod. Most mehetsz az apádhoz. Apja csodálkozva átölelte, és a kisfiú így szólt: „Gyorsan, Apám, gyorsan! A kicsi kezéből alig, hogy elfogadta a Szentostyát, látta, hogy pirosodik a gyermek arca, sietve elmondta, mit tett vele az igazgató, majd elakadt a hangja. Ragyogó szeme kialudt, édesapja karjába omlott és kiadta fehér lelkét. Az igazgató gonoszságában erős méreginjekciót adott a fiúcskának.

A másik történet szintén egy bátor 10 éves kisfiúról szól. Az éjszaka leple alatt egy kisvárosba betört az ellenség. Mindenki fejvesztve menekült a közeli erdő felé. Nem volt otthon a plébános, a kis fatemplom és a plébánia üres volt. A sekrestyés elkeseredetten kiáltozta a menekülő férfiak felé, hogy „Gyertek, mentsük ki az Oltáriszentséget!” De félelmében mindegyik valami kifogást hozott. Egy kisfiú elkérte a templomkulcsot, hogy ő majd kihozza a Szentostyákat. Kicsi vagy te hozzá – mondja neki a sekrestyés néni. De ő így felelt: Az a jó, így legalább nem törődik velem az ellenség. Megkapja a templom és tabernákulum kulcsát. Olyan kicsi, hogy nem éri fel az oltárszekrény zárát. Odacipel egy széket, rááll, kinyitja a kis ajtót és kiveszi a kelyhet, amely tele volt átváltoztatott Szentostyákkal és jól csukható fedele volt. Magához szorítja és ki akar menekülni, de addigra már körülvették a templomot az ellenséges katonák, és a kulcslyukon nézték, mit csinál a kisfiú. Az ajtót eltorlaszolták és a templomot felgyújtották. A fa könnyen tüzet fog. A gyerek kimerülten botorkál a füstben, a ruhája meggyullad és összeesik. Mikor a pap másnap hazaér, füstölgő romhalmazt lát a templom helyén. Megtalálja a hős kisgyermek megszenesedett holttestét, kezében a Szentostyákkal teli áldoztató kehellyel, mely sértetlen maradt.

Drága Gyermekeim! Amint hallottátok ez a két kisgyermek önfeláldozó szeretettel viseltetett az Oltáriszentség iránt. Ti is, Engesztelőim, őrizzétek a valóságosan bennetek élő Jézust, soha ne bántsátok meg bűnökkel, ne okozzatok Neki fájdalmat még egy rossz, szeretetlen gondolattal sem!

Megáldalak benneteket az Eucharisztiába vetett mély hit kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Megosztás a facebookon

Teljesen Isten akaratában maradni

Andre

2019. augusztus 13., kedd 16:55

0 Hozzászólás

Augusztus

Kedveseim, mily kifürkészhetetlenek a Szentháromság tervei. Mindig felismerhettek belőle annyit, amennyit fel tudtok dolgozni a ti életetekre lebontva. Milyen hosszú az út a terv felismerésére, mely előttetek bontakozik! Szemetek előtt zajlik minden, csak fel kell, hogy tudjátok ismerni. Az események segítenek felismerni, hogy milyen irányban kell haladnotok, hogy teljesen Isten akaratában maradjatok. Ha szívetek tiszta és nyitott, akkor képesek lesztek gazdagon befogadni mindent, ami fontos számotokra! Mégsem az események számítanak elsősorban, hanem ahogy azokat felajánljátok a Szentháromságnak. Tehát minden az átadáson múlik, és a szándék tisztaságán.

2011. 08. 30. Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/teljesen-isten-akarataban-maradni

Megosztás a facebookon

Az Isten akaratában járás jelei

Andre

2019. augusztus 13., kedd 16:53

0 Hozzászólás

Február

Kedveseim, minden nap figyeljétek a Szentháromság személyeit, akik különböző módon jeleznek, hogy miben tértetek el az általatok kiszabott úttól. Ha valóban Isten akaratában jártok, akkor a bennetek lakozó békesség igazolja számotokra a helyes irányt. Viszont, amikor nyugtalanság vagy feszültség kíséri cselekedeteiteket, akkor álljatok meg, mert valahol célt tévesztettetek. Biztonságban járni csak akkor tudtok, ha lelketeket tőletek telhetően a legnagyobb tisztaságban tartjátok. Akkor nem vádol benneteket a lelkiismeretetek és nem keveredik cselekedeteitek közé pelyva. Bízzátok életeteket minden nap Édesanyánkra, és akkor Ő biztosan minden segítséget megad nektek, hogy ne tévesszétek el a célt.

Jézus: Megkérem Édesanyámat, mutassa meg mindazokat a kegyelmi kincseket, melyeket Gyertyaszentelő ünnepnapján osztott ki nektek, akik tiszta szívvel és nyitott lélekkel engedtétek magatokat bemutatni a Mennyei Atyának.

Szűzanya: Gyermekeim,Édesanyátok vagyok. Felismertem bennetek azt a készséges szívet, amellyel felkészültetek erre a szent ünnepre. Világosságot és üdvösséget kaptatok, mely segítségetekre lesz a legnehezebb időkben is és a végső kitartáshoz is. Bizony nem mindenki részesülhetett ezekben az ajándékokban, csak azok, akiknek a lelke elfogadta a Mennyei Atya hívását. Aki égő gyertyával a kezében felvállalta Jézushoz tartozását és eltökélt szándékkal Jézushoz, a világ Világosságához akar mindvégig csatlakozni, aki nem fél a sötétben haladni Jézus lábnyomait követve, csak azokat mutattam be Atyámnak, akikben készséges lelkületet és feltétel nélküli Hozzánk tartozást találtam. Higgyétek, Én tudlak a leghatékonyabban beemelni benneteket a Szentháromság kebelébe. Aki nem képes Rám bízni magát, vagy nincs embere, aki közbenjárna nálam érte, az bizony nagyon hosszú és kemény, göröngyös úton fog tudni haladni. Nem mindenki tud végig menni a szoros úton, aki kéri tőlem ezt. Csak azok, akik meg is teszik a szükséges lépéseket, és akik elfogadják Szent Fiam keresztjét minden nap.

2013. 02. 03. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/az-isten-akarataban-jaras-jelei

Megosztás a facebookon

Mennyország Ajtaja

Andre

2019. augusztus 13., kedd 16:49

0 Hozzászólás

Október

2012. 10. 14, Vasárnap

A Mennyei Jeruzsálem jelent meg előttem, úgy amint az a Jelenések könyvében is le van írva. Egy színaranyból és drágakövekből épült csodaszép várost láttam, és azt, hogy miként vezeti be abba a Szűzanya az ő gyermekeinek lelkét.

Mennyei Atya:„Gyermekeim, kérjétek Legszentebb Leányomat, hogy esdje ki számotokra az állhatatosság kegyelmét, hogy egykor az ő segítségével ti is bejuthassatok a Mennyei Jeruzsálembe. Fontoljátok meg, hogy nektek már földi életetek folyamán is az a hivatásotok, hogy gondolatban a Mennyországban éljetek. Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján!Vajon ki tudna benneteket erről a földről gondolataitokban a Mennybe emelni? Nem más, mint Mária szépsége és kedvessége. A Hiszekegyben gyakran megvalljátok, hogy hisztek a szentek egységében. Hány ember van a világon, aki semmit sem gondol e szavak kimondásakor, vagy legalábbis nem érti meg, hogy ezek is a Mennyországban való életre szólítanak fel benneteket.

Szűkebb földi hazátokon kívül ugyanis van nektek egy nagyobb hazátok, az Anyaszentegyház, mely a szentek közösségéből áll. Ti a földön az Anyaszentegyháznak élő tagjai vagytok. Odaát az örökkévalóságban a szentek egysége két nagy országot népesít be: a Tisztítóhelyet és a Mennyországot. Az utóbbiban azok a lelkek vannak, akik már elvették jutalmukat és élvezik a Szentháromság boldogító látását, az előbbiben pedig azok, akiknek még törleszteni kell adósságukat, mielőtt az örök üdvösségre juthatnának. A kegyelem az, ami fenntartja a szentek közösségét. Köztük nincsenek nemzetiségi ellentétek, társadalmi rangkülönbségek, mert egyek Velem. Gyakoroljátok a szentek egységének tanát, és már a Földön kezdjetek el a Mennyországban élni, és annak lakóival társalogni. Ha a gondolataitok a megdicsőültek és a tisztulók tökéletesen bűntelen, ártatlan seregei között járnak (ártatlanok a tisztulók is, és csupán volt bűneik büntetését szenvedik), akkor a ti lelketek is át fog alakulni, és jobban felszabadultok a test bűneinek súlya alól.

Nagyon fontos tudnotok, hogy Mária a Mennyországnak ajtaja. Ha ragaszkodtok a Szűzanyához, akkor mindig ott lesztek a Mennyország ajtaja előtt. Amikor pedig ütni fog az óra, akkor nem kell mást tennetek, csak megnyomni annak kilincsét, és benyithattok, ha nem is közvetlenül a mennyei boldogságba, de legalábbis annak előcsarnokába, a Tisztítóhelyre. Sajnos sokan élnek sötétségben és visszautasítják segítségemet. Számotokra biztosíték a Szűzanya. Ő az ajtó. Ezért tartsatok ki hűségesen mellette egész életetek folyamán, akkor a halál órájában rajta keresztül bejuthattok ti is a Mennyországba.”

Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/a-mennyorszag-ajtaja

Megosztás a facebookon

TISZTELJÉTEK A MENNYORSZÁG KIRÁLYNŐJÉT!

Andre

2019. augusztus 13., kedd 16:47

0 Hozzászólás

December

1987. december 22.

Vassula, elérkezett az idő, hogy egyesítsem Egyházamat. Jöjjetek össze újra .kedves, jöjjetek és építsétek újjá ezeket a régi romokat! Építsétek újjá régi alakításomat, azt az- alapítást; amelyet saját kezemmel raktam le. Úgy tiszteljétek Édesanyámat, ahogyan én, aki az Ige vagyok, mindenek felett tisztelem őt. Nem kívánhatom-e tőletek, akik por és hamu vagytok, hogy tiszteljétek és ismerjétek el őt, mint a mennyország Királynőjét? Szomorú vagyok, hogy látom, mennyire nem ismeri fel teremtésem az ő jelentőségét. Akik Luther nevében különültek el, és akik teljesen különváltak, térjenek vissza Péterhez!

Uram! Meg fognak botránkozni ezen!

Vassula, meg fogom hajlítani térdüket, hogy tiszteljék Édesanyámat. Én, az Úr vagyok az, aki beszéli, meg fogom hajlítani őket! És amikor meghajolnak, felragyogtatom rájuk fényemet és felemelem őket. Megerősítem gyökereiteket; olyanná lesztek, mint az öntözött kert, mint a soha ki nem apadó forrás." Meg fogom újítani alapításomat. Jöjj kedves, légy: mindig olyan engedelmes és lágy, hogy beléd véshessem szavaimat! Jöjj; soha ne feledkezz meg szent jelenlétemről!

Igen; Uram:

Megosztás a facebookon

Hamis béke grafikusan - augusztus

Andre

2019. augusztus 12., hétfő 15:57

0 Hozzászólás

Hamis Béke

A katolikusok kihagyják a Vatikán által szponzorált dublini "családok" világtalálkozóját

nem találja a személyigazolványon, hogy meleg

Yayo Grassi, Ferenc pápa meleg barátja

Ted bácsi és unokaöccsei

Thomas Rosica atya szerint "Ferenc pápa akkor szakít a katolikus hagyományokkal, amikor akar"

A homoszexuális klérus problémájával már az egyházi atyák is foglalkoztak

A szilárd föld túl "merev"

Eltörölte a Theodore McCarrick elleni szankciókat, pedig tudta, hogy szexuálisan bántalmaz másokat

Buborék és a valóság

Az amazonasi szinódus munkadokumentuma figyel az amazonasi szellemekre

heti pszichoanalízis órája volt 42 évesen

A házas papság valósága

"Mindig előre megyünk, mindig"

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.

Az Amazonas csak egy ürügy Németországnak

Hamispróféta egyháza hirtelen hívő lett

Megosztás a facebookon

Imádkozás

Andre

2019. augusztus 12., hétfő 15:45

0 Hozzászólás

Augusztus-Szeptember

2014. 08. 23.

Kedveseim, kérjétek a Szentháromságot, hogy imáitokat akkor is fogadják el, amikor azt áldozatok árán tudjátok elmondani. Ez azért is fontos, mert egyre nagyobb akadályokat gördít elétek a sátán, hogy minden áron megakadályozzon törekvéseitekben. Ne feledjétek, az állapotbeli kötelességetek az első. Tehát aki dolgozik, vagy bármilyen megélhetési lehetőséggel bír, annak elsősorban abban kell helytállni. Amikor az engesztelő imaóra elközeleg, ezt a kötelességteket ajánljátok fel. És ilyenkor lélekben kapcsolódjatok bele az engesztelést végzők imáiba. Így egymásba kapaszkodva mindenki felemelkedhet legalább odagondolással a Szentháromság szeretetébe. Ti pedig, akik tudjátok végezni imáitokat, ne feledkezzetek el azokat is imában hordozni, akik kötelességüket végzik! Így váltok az engesztelésben egy nagy családdá, melyet a sátán nem tud kikezdeni, mert egységben hozzátok meg áldozataitokat.

2014. 08. 24.

Kedveseim, ne hagyjátok, hogy a kísértés magával ragadjon benneteket. Még ha a legnagyobb nehézség is érne, akkor is folytassátok az imát és azt soha ne hagyjátok abba. Az ima mindig nagy erőt fog nektek adni, hogy véghezvigyétek Isten tervét. Ilyenkor ne emberi módon gondolkozzatok, mert az hamar lehúz, hanem hittel szemléljétek az eseményeket és a reményben vágyakozzatok elérni a szeretetet, vagyis az isteni akaratot. Ne meneküljetek el a nehézségek elől, hanem szálljatok velük szembe! Akkor meglátjátok, hogy ami nehéznek tűnt, az máris szertefoszlott. Így álljatok meg az Úr színe előtt bizakodva és teljes reménységben.

2014. 08. 25.

Kedveseim, hozzátok meg mindennapi áldozataitokat, hozzátok meg és adjátok oda a Szentháromságnak! Igyekezzetek mindent zúgolódás és huzakodás nélkül megtenni. Higgyétek el, sokkal többet ér az Úr szemében egyetlen áldozathozatal, mint sok nyugalomban eltöltött imádság. Mert amiért nem kell megküzdenetek, annak az Úr szemében nem sok értéke van. A ti küzdelmeitekhez hozzáadja kegyelmi erejét, így újabb lendületet kaptok azok elfogadásához. Ne féljetek küzdeni, mert abban találjátok meg a hajtóerőt a kitartáshoz!

2014. 08. 26.

Kedveseim, alakítsátok életeteket Istennek tetsző módon! Figyeljétek a körülöttetek zajló jeleket és annak megfelelően cselekedjetek! Vigyázzatok, mert sok csapda leselkedik rátok. Nem is olyan könnyű és egyszerű felismerni Istennek a rátok vonatkozó elképzelését. Úgy figyeljetek a belső lelki elmozdulásotokra, hogy ne zavarjanak meg a külső befolyásoló tényezők. A legkevésbé figyeljetek környezetetekre! Sokkal inkább hangoljátok lelketeket a Szentlélek hangjára, mert egyedül az fog kivezetni benneteket a káoszból. Figyeljetek, mert egyre többet próbálkozik a gonosz a világosság angyalának álcázva magát. Vizsgáljatok meg mindet és nagyobb dolgokban csak utána döntsetek!

2014. 08. 31.

Kedveseim, legyetek áldottak és tegyetek meg mindent annak érdekében, hogy engesztelésetek egészen megújuljon. Minden tekintetben alá kell vetnetek magatokat egészen a Szentháromság akaratának. Minden pillanatot, és lehetőséget használjatok fel, hogy ne vádoljon lelkiismeretetek! Legyetek nagyon éberek és okosan döntsetek, ha indítást kaptok, hogy csak a Szentlélek erejére hagyatkozzatok, és ne fogadjatok el semmilyen más lelket, ami befurakodna közétek. Maradjatok egészen az Úr békéjében és semmi se hozzon ki nyugalmatokból. Bízzatok az Úrban és ne kételkedjetek benne! Mondjatok áldást mindenkire és senkit se ítéljetek el! Mindenkiben a jót keressétek és így elkerülitek a rágalmazást. Fölöslegesen ne fecsegjetek, inkább legyetek visszafogottak, akkor nem estek a nyelv bűnébe. Fogjatok össze, és ha lehetséges kisebb csoportokban imádkozzatok rendszeresen, mert már az egyedül végzett imák nem annyira hatékonyak, mint amit együtt és egységben, egymásra figyelve végeztek.

2014. 09. 01.

Kedveseim, figyeljetek nagyon az imaidőkre! Hacsak egy mód van rá, ne mulasszátok el a délutáni engesztelő imaórát megtartani. Aki teheti, közösségben imádkozza a keresztút rózsafüzért, az irgalmasság és a szeretetláng rózsafüzért. Legalább egy héten egyszer mondjátok el ezeket az imákat közösségben. Aki a csoportjával nem tudja délután 3-4 közt mondani, az a virrasztás estéjén is megteheti. Ha pedig egyik sem sikerül, akkor egyénileg imádkozzatok, de egyesítsétek imáitokat azokkal az engesztelőkkel, akik ugyanabban az órában imádkoznak. Így a távolból is egy nagy közösséget alkottok, ami rendkívül hatékonnyá teszi imáitokat. Most már senki se mulassza el a saját hibájából imáit, csak ha állapotbeli kötelessége megköveteli. Meglátjátok, így hatalmas lendületet vesz imátok és engesztelésetek is megsokszorozódik.

2014. 09. 02.

Kedveseim, minden figyelmeteket arra összpontosítsátok, hogy állandó kapcsolatban legyetek a Szentháromsággal. Ez csak az ima által lehetséges. Ha a Szentlélek kegyelméből bekapcsolódtok az ima áramlatába, minden imátokat egyesítsétek a szeplőtelen Szűzanya szívének szándékaival, mert csak akkor lesz hatékonnyá bennetek az ima áldása, ha így tesztek. Állandó párbeszéd kapcsolatban kell lennetek a Mennyei Atyával és szent Fiával, Jézus Krisztussal. Nektek nem kell mást tenni, mint teljesen rábízni magatokat a Szűzanyára, aki a legtökéletesebb kapcsolatban álla a Szentháromság személyeivel. Buzgón hagyatkozzatok Őrá és bízzatok benne, hogy Édesanyánk meghallgatja esdekléseiteket és úgy továbbítja a Szentháromság felé, ahogy az a leghatékonyabb. Évátok, amen

2014. 09. 03.

Kedveseim, vigyázzatok, mert egyre nehezebb lesz megmaradnotok a kegyelmi állapotban! Mindazoknak, akiknek eddig nem sikerült begyakorolniuk a szüntelen imádságot, azoknak nagy támaszra lesz szükségük, mert az ellenséges hatalmak megdöntik erejüket. Nektek, akik komolyan veszitek az engesztelést, oda kell állnotok lélekben a meggyengült emberek mellé és erősítenetek kell bennük a kitartást. Nektek azért fontos, hogy felvállaljátok a támasz szerepét, mert úgy tudtok megerősödni, ha segítetek a gyenge láncszemeken. Soha nem szabad őket megítélnetek, hanem azt kell látnotok, hogy elfáradtak az úton, azért vannak kitéve jobban az ellenség támadásainak. Benneteket sem fog elkerülni a gonosz, de ti, akikben nagyobb lendületet vett az imaélet, titeket nem fog tudni megviselni úgy, mint azokat, akik mellé odaálltok. Meglátjátok, milyen szép és nemes feladat ez, mert hatalmas kegyelmek szabadulnak fel erre a szolgálatra.

2014. 09. 04.

Kedveseim, közösségeitek számára mekkora biztonságot jelent, hogy már nem egyedül imádkoztok, mert lélekben egyesültök egymással. Meglátjátok, milyen hatalmas erőforrást jelent számotokra az a tudat, hogy még a távolból is együtt és egységben imádkozhattok. Ezen túl soha ne felejtsétek el, hogy bárhol végezzétek is az imát, ha lélekben közösségre léptek testvéreitekkel, akkor máris együtt imádkoztok. Minden imaszándékotokat a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át Jézus legszentebb Szívébe helyezzétek, mert ez a felajánlás jut el igazán a Mennyei Atyához. Az ilyen felajánlást mindig a Szentlélek közvetíti az Atyához. Így helyezkedtek bele a Szentháromság jelenlétébe és maradtok az Ő hűséges követői. Aki így ajánlja fel imáit, az hatalmas oltalomban részesül, és biztos meghallgatást nyer.

2014. 09. 06.

Kedveseim, engedelmeskedjetek a Szűzanyának, aki kéri az engesztelő imaóra megtartását délután 3-4 óra között. Akik a kért imákat végzik ebben az órában, azokat a Szűzanya egybe gyűjti, hogy igen értékes engesztelést nyújtsanak a Szentháromságnak. Nagyon komolyan vegyétek ezt a felkérést, mert ha ti elmulasztjátok e lehetőséget, akkor senki sem fogja elvégezni helyettetek. Gondoljatok arra, hogy a Szűzanyával együtt egy hatalmas nagy családot alkotva imádkoztok. Úgy kell hallgatnotok a Szentlélek hívó hangjára, mint azok a látnokok, akik már a jelenések előtt megkapták a jelző figyelmeztetést, hogy a Szűzanya várja őket. Ti is álljatok készenlétben, hogy amikor megcsendül szívetekben az indítás ne késlekedjetek az imádsággal és törekedjetek szívvel-lélekkel elvégezni. Különleges indításban részesíti a Szentháromság mindazokat, akik meghallják a szavát és meg is teszik azt.

2014. 09. 07.

Kedveseim, ne törődjetek azzal, ha kigúnyolnak vagy csúfot űznek belőletek, mert ez meg fog veletek is történni. Mert ha Jézussal ezt tették, akkor veletek is ezt fogják tenni. Ti csak tegyétek a dolgotokat és soha ne ütközzetek meg egyetlen rágalmazó szón sem, inkább kérjétek rágalmazóitokra az áldást az Úrtól. Viseljetek el minden megpróbáltatást, ami egyre gyakoribb lesz az életetekben és mindig az irgalmasság szeretetével reagáljatok rá. Haladjatok tovább és tegyetek úgy, mintha nem nektek szólnának e bántó szavak. Mert ha nem így tesztek, akkor ezen szenvedések lenyomata rajtatok marad.

2014. 09. 08.

Kedveseim, Szűz Mária születése napján adjatok hálát a Mennyei Atyának, hogy égi Édesanyát adott nekünk. Hálátokat azzal fejezzétek ki, hogy egészen álljatok mellé és teljes egységben imádkozzatok Vele és mindig az Ő nyomában járjatok. Ha Édesanyánknak adjátok át a gondjaitokat, örömeiteket, akkor Ő biztosan gondjaiba veszi ügyeiteket és gondoskodni fog arról, hogy eljussatok a Szentháromság dicsőségébe. Ehhez azonban a ti beleegyezésetek is szükséges, és a teljes ráhagyatkozás. Ne féljetek Édesanyánk nevét sokszor kimondani, mert ez biztosítéka annak, hogy Vele szoros egységben vagytok. Álljatok mellé és engeszteljétek, amikor véres könnyeket ont miattatok, amiért az emberiség a vesztébe rohan. Érezzetek vele együtt, mert az megnyugvást jelent számára, hogy gyermekei mellette állnak, vele vannak egységben.

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/870-imadkozas

Megosztás a facebookon

Legyetek méltók a kapott hivatáshoz!

Andre

2019. augusztus 12., hétfő 15:32

0 Hozzászólás

Július

Kedveseim, legyetek méltóak ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok és féltékenyen őrizzétek mindazt a sok kincset, amit a Szentháromság reátok pazarol gazdagon. Bővelkedjetek minden kegyelemben, ami szükséges az állhatatos kitartáshoz! Maradjatok meg abban a szeretetben, mellyel felruházott titeket, és amely képessé tesz arra, hogy beemeljen az örök üdvösségbe. Mindig tartsátok tisztán lelketeket és akkor nem érhet váratlanul benneteket az Ő érkezése. Édesanyánk, a boldogságos Szűzanya kísérjen minden utatokon, és egyengesse lépteiteket mindenkor! Szeressetek tettetés nélkül és ragaszkodjatok a jóhoz, hogy megálljatok az Isten színe előtt szentül és feddhetetlenül.

2012.07. 05. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/legyetek-meltok-a-kapott-hivatashoz

Megosztás a facebookon